Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz:

Izrael leírása

<< Felkészülés <<     

 

A kinyilatkoztatás földje         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

 

9. kép. A kinyilatkoztatás földje

 

,,Azon a napon így szólt az Úr Mózeshez: Menj föl az Abarim-hegységbe, Nébó hegyére, amely Moáb földjén Jerikóval szemben van, s nézd meg Kánaán földjét, amelyet Izrael fiainak adok birtokul.'' (MTörv 32,49) ... ,,Mózes tehát Moáb pusztájából fölment Nébó hegyére... és az Úr megmutatta neki az egész országot: Gileádot Dánig, egész Naftalit, Efraim és Manassze földjét, Júda egész területét a nyugati tengerig, a déli országrészt és a Jordán-vidéket, Jerikónak, a pálmák városának síkságát egészen Coárig. Így szólt hozzá az Úr: Ez az a föld, amelyre Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküt tettem ezekkel a szavakkal: Utódaidnak adom. Megnézheted, saját szemeddel, de oda nem jutsz el!'' (MTörv 34,1-4.)

 

Mindaz, amit az öreg Mózes szeme csak sejtve fürkészhetett a távolban, mint valami váratlan ajándék tárul most a szemünk elé: a kinyilatkoztatás földje. A felvétel, amely 1966 szeptemberében a Gemini 11 űrhajóból készült, a következőket mutatja: Az alsó szélén a Nílustól keletre levő vidéket látjuk. Hozzá csatlakozik a Vörös-tenger, amelybe a Sinai-félsziget hegyes háromszögként nyúlik bele. E háromszög nyugati csúcsánál (a képen a félsziget baloldalán) van a Szuezi-öböl, amely északi végénél a Keserű-tavakon át van összeköttetésben a Földközi-tengerrel. A bal felső sarokban a Földközi-tenger kék tükre és Palesztina partvidéke látszik egészen Szidon környékéig. Az évezredek folyamán a Nílus finom hordaléka elsodródott északkelet felé, és kialakította a majdnem tökéletes félkör alakú partvonalat, amelynek a Kármel-hegyvonulat éles szöglettel vet véget (vö. 12. kép).

 

A Sinai-félsziget jobb oldalán a Sarm-es-Sejk tengerszoros után tárul ki az Akabai-öböl, s ennek a nagy beszakadt ároknak a folytatása, az Araba-völgy egészen a Holt-tengerig felhúzódik. Ehhez csatlakozik a Jordán-árok és a Genezáreti-tó a Kármel-hegység magasságáig. Jeruzsálem a Földközi-tenger és a Jordán-árok között kb. a Holt-tenger északi végének magasságában helyezkedik el. A kép jobb felső sarkában látható hatalmas síkság már az Arábiai-sivataghoz tartozik.

 

Palesztina         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

 

12. kép. Palesztina, Izrael

 

A térképen felismerhetők Palesztina lényeges felszíni egységei

1. a terület négy hosszanti sávra tagoltsága:

            a partvidék, a Nyugat-jordániai-hegyvidék, a Jordán-völgy és a Kelet-jordániai-fennsík;

2. a parti síkságot félbeszakító Kármel-hegység;

3. a Nyugat-jordániai-hegyvidéket megszakító Jezreel-fennsík;

4. Felső- és Alsó-Galilea;

5. a Genezáreti-tótól a Holt-tengerig húzódó, mélyen a tenger szintje alatt fekvő Jordán-völgy;

6. A Jordántól keletre elterülő fennsík, három folyó: a Jarmuk, a Jabbók és az Arnon völgyével.

Geológia         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

 

14. kép. Palesztina geológiai (földtani) térképe (az Atlas of Israel-ből átvéve és kissé egyszerűsítve)

 

Palesztina földtörténete (amely a rétegek egymásra rakódásából, vetődésekből és vulkánikus tevékenységből tevődik össze) leegyszerűsített ábrázolásában is mutatja nagy változatosságát. Ismerete segítséget nyújt ahhoz, hogy nyitott szemmel tudjunk járni a kis terület oly sokféle felszíni alakzata között. Így érteni lehet Júdea pusztaságának hullámos felszínét, és a júdeai hegyek meredek oldalait; Szamaria széleshátú, alacsony hegyeit és a diluviális lerakódásokat a Jordán árkában. A térképre Palesztina felszínének legfontosabb alakzatait rajzoltuk fel. A legősibb földtörténeti emlék Palesztinában a jura korszakból való volt, de ma már nem látható. Az alsó kréta korszakot a núbiai homokkő képviseli, amely rőtvörös és aranysárga formáival a Jabbók-völgyben és a Holt-tenger keleti oldalán mutatkozik. A felső krétakorhoz tartozó cenoman és a turon korszakokból mészkő, márga, tűzkő és dolomit kőzetek vannak. A krétakor legutolsó szakasza volt a szenon korszak. A harmadkorból származó felszíni formákat a térkép egyszerűsítve eocén megjelöléssel mutatja. A harmadkori és diluviális bazaltkőzetet azonos vonalazással jelezzük. A partvidéktől keletre található dűnéket, amelyek egy részének felszínét kemény héj borítja, az arabok ,,kurkarnak'' hívják. Ugyanilyen jelöléssel láthatjuk a negyedkori lerakódásos réteget a Jordán-völgyben és a Jezreel-síkságon (vö. 12. kép).

 

Keresztmetszet         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

 

15. kép. Palesztina keresztmetszete és hosszmetszete

A metszet: Kármel -- Alsó-Galilea -- Genezáreti-tó -- Hauran.

B metszet: Száron-fennsík -- Szamaria -- Jordán-völgy -- Gerasza.

C metszet: Asdod -- Júdea hegyei -- Jeruzsálem -- Holt-tenger -- Nébó hegye.

A magassági viszonyok érzékeltetéséhez a függőleges lépték kilencszer nagyobb a szélességi léptéknél.

D metszet: Júdea -- Szamaria -- Galilea.

E metszet: Holt-tenger -- Jordán-völgy -- Genezáreti-tó.

A magassági lépték huszonötszörös!

 

Esőtérkép         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

 

17. kép. Palesztina esőtérképe (az Atlas of Israel szerint)

 

A csapadék eloszlása nemcsak az élet számára fontos egy területen, hanem egy ország megértéséhez is szükséges. A térképről két tényt világosan le lehet olvasni: észak felé haladva a csapadék mennyisége növekszik, s nemcsak több, hanem biztosabban is lehet rá számítani; a hegyek és hegyvidékek déli oldala viszont szemmel láthatóan esőárnyékban van. A csapadékkal bőségesen ellátott rész a föníciai partvidékre és hegyekre korlátozódik, és felhúzódik a Hermon, Gileád és  felé.

 

Két rendellenes jelenség is megfigyelhető: a Jordán völgyébe dél felől nyelvszerűen mélyen benyúló száraz övezet; s tőle közvetlenül keletre a fennsík széle, feltűnően bőséges csapadékával egészen Edomig.

         Kinyilatkoztatás földje - Palesztina - Geológia - Keresztmetszet - Esőtérkép

<< Felkészülés <<     

--------------------------

G. KROLL könyve szerint:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Izrael