Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz:
Hasmoneusok idején Hasmoneusok idején - Heródes birodalma - A történelem folyamán
37. kép. Palesztina a Hasmoneus-dinasztia idejében
Dávid és Salamon birodalma (l. a 80,2. képet) az évszázadok során egy Jeruzsálem körüli kis területté zsugorodott össze. A Júdea nevet viselte, ami annyit jelentett, mint Zsidóország. Júdeától délre Bet-Cur volt a zsidóság legtávolabbi települése. Makkabeus Júdás egy zsidó csapatot hagyott hátra a városban, és ,,megerősítette, mint valami várat, hogy a népnek Idúmeával szemközt legyen egy erődje'' (1Mak 4,61). A nyugati partvidéken fekvő városok: Rafia, Gáza, Asdod területe messze benyúlt a szárazföld felé. Valamennyi pogány város volt, és a hasmoneus hódítások után is az maradt. A legnyugatibb zsidó város Emmausz volt. Jáfót Jonatán erőszakkal meghódította, és zsidóvá tette, s később is ez maradt az egyetlen zsidó parti város. Kelet felé a zsidó lakosság a Jordánig terjeszkedett. Észak felé Szamaria volt a határ. Az északi birodalom bukása után Szamaria teljesen elvesztette a zsidó hitet (Kr. e. 722).
Galilea nem volt mindig a zsidóké. Tulajdonképpeni neve: ,,Galil Hagojim'', azaz a ,,a pogányok földje'' volt, vagy azért, mert körös-körül idegen népek laktak, vagy mert itt pogányok közé telepedtek le a zsidók. Így már Izaiás a ,,pogányok Galileája'' névvel illeti Zebulon és Naftali földjét (Iz 8,23; Mt 4,15).
Kr. e. 722 után a Galileában visszamaradt lakosság összekeveredett az Asszíriából érkezett telepesekkel. A babiloni fogság idején a régi lakossághoz és telepesekhez még arámi, görög és föníciai jövevények társultak. Ezért a törvényhű zsidók számára Galilea a borzalmak földje volt, maga a törvényszegés, ezért megvetették. Kr. e. a 2. században Galileában a lakosságnak csak kis hányada volt zsidó. A Makkabeusok azt a programot tűzték maguk elé, hogy összegyűjtik uralmuk alá a zsidókat. Ezért Makkabeus Simon a Galileában élő zsidókat áttelepítette Júdeába: ,,Akkor fogta a galileai és arbattabeli zsidókat asszonyaikkal és gyermekeikkel, valamint minden vagyonukkal együtt, és nagy diadallal Júdeába vitette őket'' (1Mak 5,23). Utóda, Johannesz Hürkánosz (Kr. e. 135--104), hamarosan kezdte kiterjeszteni Júdea határait. A pogány Galilea zsidóvá tétele Arisztobulosz alatt fejeződött be (Kr. e. 104--103). A pogány származású lakosság egy részét rákényszerítették a zsidó vallás átvételére.
Utóda, Alexander Janneusz (Kr. e. 103--76) meghódította a Genezáreti-tó környékét, és a lakosságot választás elé állította: vagy körülmetélkedtek, vagy elkobozták a vagyonukat. Így vált Galilea, amely az asszír hódítás következtében (Kr. e. 722) nagyrészt idegenek birtokává lett, ismét zsidó jellegűvé. Mivel azonban kényszer hatása alatt történt az átalakulás, a zsidóság Galileában nem eresztett mély gyökereket. Innen fakadt az a bizalmatlanság, amellyel a jeruzsálemi, ortodox zsidók a galileaiakat kezelték. Alexander Janneusz, hogy az elzsidósítást hatásosabbá tegye, családokat telepített át Júdeából Galileába. Így találkozhatunk Jézus korában olyan emberekkel, akiknek igazi hazája Júdea volt, mint pl. Józseffel, Jézus törvényszerinti atyjával (Lk 2,4), vagy Júdással, a kariótival, aki Kariótból, Dél-Júdea egyik városából való volt.
Jézus idejében Galileát zömében zsidók lakták. Josephus szerint (Zsh. III, 3, 1) a zsidó Galilea határai nyugat felől a Kármel és Ptolemaisz (Akko) vidéke; délen Szamaria és Szkythopolisz (Bét-Seán); északon pedig a Hule-tó volt. Gisala volt a legészakibb városa. A keleti határt Gaulanitisz vidéke, Hipposz és Gadara képezte. Zsidó voltuk ellenére a farizeusok megvetették a galileabelieket a pogányok közelségében folyó életük miatt (Jn 7,52). Kemény kiejtésükről azonnal felismerték őket Júdeában (Mt 26,73; Mk 14,70). Josephusnak azonban igen jó véleménye van róluk: ,,Ámbár igen kis terület, és környéke általában nem zsidó, a galileaiak minden ellenséges támadást visszavertek, mert fiatal koruk óta edzették magukat a harcra. Férfiai mind kitűntek bátorságukkal, és az országban mindig szép számmal akadt belőlük'' (Zsh. III, 3, 2). Jeruzsálem pusztulása után sok törvénytudó és farizeus telepedett át Galileába, amely ennek következtében a 2-3. században a rabbinus jámborság és tudomány központjává fejlődött.
A makkabeusi korszak kezdetén a zsidók a kelet-jordániai vidéken, Hipposz, Gadara, Pella, Gerasza és Philadelphia görög városaiban csak diaszpórában éltek. A kezdeti hódítások után Júdás a Gileádban élő zsidókat is áttelepítette Júdeába. Johannesz Hürkánosz alatt az egész kelet-jordániai terület a Holt-tengertől a Hule-tóig a zsidók fennhatósága alatt állt. A hellénista városok kultúrája ennek ellenére lényegében hellén maradt, csak Perea lett júdeai provinciává.
Heródes birodalma Hasmoneusok idején - Heródes birodalma - A történelem folyamán
44.
kép. Nagy Heródes birodalma
Heródes birodalma két nagy részből állt, amelyek a Hasmoneus-birodalom felosztásakor keletkeztek. Kr. e. 63 óta nagy szakadás állt be a tengerparti vidék valamint a Jordánon túli terület és a közéjük ékelődő rész között. Ez a középső rész zsidó maradt, a kétfelől levő sávokat azonban Pompeius a görög-római kultúra területévé tette. Ez az ellentét akkor is fennállt amikor a rómaiak úgy határoztak, hogy a partvidék legnagyobb részét és Transzjordánia egy részét is odaadják az idúmeus Heródesnek.
Heródes területe a legyőzött Antigonusz országából állt, kivéve Jerikót és környékét, amelyet Marcus Antonius nagylelkűen az egyiptomi királynőnek, Kleopátrának ajándékozott. Antonius bukása után Heródesnek sikerült megnyernie Octavianus kegyeit, s Kr. e. 30-ban megkapta tőle Jerikót, Gadarát, Szamariát és Gázát. Később a császár neki ajándékozta még az északi részen Bataneát, Trachonitiszt és Gaulanitiszt.
Heródes új birodalmában több várost alapított: a régi Szamaria helyén Szebasztét, Turris Stratonis helyén Cézáreát és Antipatriszt.
A történelem folyamán Hasmoneusok idején - Heródes birodalma - A történelem folyamán
A Kr. e. 3. évezred közepétől Palesztina történetének kötött ritmust szabott az északi és déli hatalmak versengése. Amint észak felől előrenyomultak, a déli oldalról a fáraók hamarosan ellentámadásba lendültek. Igaz, Jeruzsálem kiesett a nagy, észak és dél közötti útvonalból, a történelmi változások mégis érintették. A 11 térkép, amelyeket egymás után látunk, próbálják érzékeltetni a történelmi változásokat.
80. képsorozat. Palesztina a történelem folyamán
Egyiptom a 18. dinasztia fáraói alatt (Kr. e. 1550 körül) érte el legnagyobb kiterjedését (1). Miután a fáraók hatalma meggyengült és az északi hetita birodalom is erejét veszítette, Dávid és Salamon 70 rövid esztendőre fel tudott virágoztatni Palesztinában egy nagyhatalmat, és ennyi ideig meg is tudták védeni (2). A birodalom felosztása Salamon halála után már a hanyatlás jele volt.
80.4., 80.5., 80.6.
A 8. századtól fogva a világbirodalmak Palesztinára is kiterjesztették fennhatóságukat: először az asszírok (3), majd Babilon (4), végül a perzsák (5). Nagy Sándor rövid korszaka után (6) az egyiptomi Ptolemeusok vették át Palesztina fölött az uralmat (7), de már Kr. e. 198-ban át kellett adniuk a helyet a szír Szeleukidáknak (8).
80.7., 80.8., 37. 44.
A Makkabeusok idejében a zsidók rövid időre újra önállósághoz jutottak, és szabadok voltak. Ezt a szabadságot azonban már Nagy Heródes alatt korlátok kezdték szorongatni (l. a 44. képet a 82. oldalon), végül az ország a terjeszkedő politikájának áldozata lett (9). Rómától Bizánc vette át a hatalmat (10), amelynek aztán 600 év múlva Mohamed utódainak diadalmas hadjárata vetett véget (11).[78]
80.9. 80.10., 80.11.
Hasmoneusok idején - Heródes birodalma - A történelem folyamán
------------------