Háttérismeretek a "RÁKOM" című anyagomhoz:
Bélcső, bélcsatorna (tubus alimentarius,) a fejtől a medencéig terjedő izmos
falu nyálkahártya-csőből áll, rajta helyenkint tágulatok következnek szükebb
helyek után. Az izomréteg a béltartalmat hajtja tova, a nyálkahártya a
felhigított pépesre átalakított tápanyagokból (chymus) a hasznavehető
részeknek a felszivatását közvetíti, melyek belőle a számos tápnyirokerek
(vasa chylifera) utján nagyobb nyirokerek gyökereihez jutnak. A bélcsatorna
kezdeti része a szájnyilástól egész a rekeszig a tápanyagok megforgására,
szétaprítására, felbontására és levezetésére való (apparatus
ingestionis), ennek főbb részei a szájüreg, garat és bárzsing. A bélcsatorna
középső darabja felszívja a tápanyagokat (apparatus chylificationis), és a
gyomorra és vékonybelekre oszlik. A végső rész a vastagbél, a
tápláló anyagok hasznavehetetlen részének (faeces, bélsár) a kivezetéséről
gondoskodik (apparatus egestionis). Kifejlődött emberben a teljes tápláló
csatorna körübelül 10 m. hosszú, amiből a vékonybelekre 5-5.75 méter jut. Az
összes bélcsatorna a test hosszát 5-6-szor múlja felül.
A
tulajdonképeni bélnek a gyomor végétől számított mintegy 12 ujjnyi (32 cm.)
hosszu és 3-4 cm. széles részét nyombélnek (gyomorvégi bél,
tizenkettedujjnyi bél, duodenum) nevezzük. Ez hurkot képezve, eleinte
vizszintesen (ramus horizontalis), azután lefelé halad (ramus decendens),
majd felfelé szállva (ramus ascendens) hurkot képez, amelyben a
hasnyálmirigy (pancreas) feje van befektetve s oda erősítve. E bélrész
azután mintegy 5-6 méternyi (de 9-10 méter is lehet) hosszu vékonybélben
(intestinum tenue) folytatódik, amelynek felső részét éhbélnek (intestinum
jejunum), alsó részét pedig csipőbélnek (intestinum ileum) nevezik. Ez utóbbi
bélrészlet azután a jobboldali csipő előtt a medencében, ennek ugynevezett
csipőárkában (fossa iliaca) az 5-6 cm. átmérőjü vastagbélbe (intestinum
crassum) megy át; a kettő közt levő átmeneti határon billentyü van, az
ugynevezett Bauhin-féle billentyű (valvula ileo coecalis s. Bauhini), amely a
béltartalomnak visszafelé való haladását megakadályozza. E rész lentebb a
hasban baloldalt az említett árokban az úgynevezett vakbéllel (intestinum coecum)
kezdődik, amelyből egy 5-10 cm hosszu, vékony, ujjszerü úgynevezett
féreg-nyujtvány (processus vermicularis) lóg le, amely eltömülésekor
fájdalmas és veszélyes megbetegedésnek (vakbél körüli gyulladás,
perityphlitis) lehet az oka.
A vakbél felfelé a hasür jobb oldalán az ugynevezett
felszálló hurkabélbe (colon ascendens) megy át. Ez a máj alatt balra hajolva (a
hurkabél jobb vagy májhajlása, flexura coli dextra s. hepatica) a gyomor
alsó széle alatt harántul fut. A köldök szintje felett (haránt hurkabél,
colon transversum) balra halad a lép felé s itt lefelé hajlik (a hurkabél
bal vagy léphajlása, flexura coli sinistra s. lienalis), majd a hasür
baloldalán lefelé haladó ugynevezett leszálló hurkabélben (colon descendens)
folytatódik. Ez utóbbi bélszakasz végül a bal csipőárokban a római S-hez hasonló hurkabélbe
(flexura sigmoidea, S romanum), majd a medence-bejáratánál a végbélbe
(intestinum rectum) megy át, mely utóbbi az alfelnyilással (anus, orificium ani)
végződik, melynek tágultabb végrészét ampullanak (anus recti) nevezik. A
vastagbél teljes hossza 2-4 méter, de kisebb is lehet. A vakbél hossza átlag
5 cm., mig a végbélé 16 cm. Ujszülöttekben a test hosszához viszonyítva az
egész bél aránya nagyobb, mint a felnőttben. Igy az ujszülöttben a test
hosszának 7-8-szorosát, a felnőttben pedig csak 5-6-szorosát teszi ki. A
vékonybél duodenális részletébe a máj és hasnyálmirigy rendesen egymással
egyesült kivezető csövön át az emésztésre igen fontos váladékukat öntik, s
ezért e részletet epés bélnek is nevezik.
Használatos kifejezések. Epiglottis = gégefedő; Diaphragma = rekesz-izom; Hepar seu Jecur = máj; Stomachus s. Ventriculus = gyomor; duodenum = tizenketted ujjbél (epésbél); colon transversum = haránt vastagbél (harántos remese vagy hurkabél); colon ascendens = (jobbról) felszálló hurkabél; colon descendens = (balról) leszálló hurkabél; flexura sigmoidea = s romanum = római S vagy sigmahajlat; intestinum rectum = végbél; sophagus = nyelőcső; trachea = légcső; larynx = gégefő; anus = végbélnyilás; Pancreas = hasnyálmirigy; ductus cysticus, epehólyagvezető; ductus hepaticus = májvezető; intestinum coecum = vakbél; processus vermicularis = féregnyúlvány; ductus pancreaticus = hasnyálmirigy kivezető féregnyúlvány;
A
bélcsatorna duodenális részletének hátulsó felületét a hashártya köti a
gerincoszlophoz, mig elülső felületét a belek többi részét bevonó
hashártya borítja be. A hasfalakat takaró hashártya
(peritoneum) a hátfal gerincoszlopi részétől gyökérszerüen előre
hajolva, mind a hasi szervek nagy részét, mind a beleket bevonja. Ezt a hashártya részt szalagoknak (ligamenta),
a vékonybelekre vonatkoztatva, bélfodornak (mesenterium), vagy a
kolonokra alkalmazva mezokolonnak, a rektumra alkalmazottan pedig
mezorektumnak, végül az S romanumra használva mezosigmoideumnak nevezik. Mindezen
képződmények fontos vér- és nyirokedényeket és nyirokmirigyeket, valamint
idegedet visznek a hasüri szervekhez, és a leirt bélcsatorna-részletekhez. Az edények és idegek ezen hártyás képződésekről a bélcsatorna falaira, s
ezeken át a falzat szövedékébe bocsátják ágaikat. Ezek az ágak a bél táplálására
(edények) vagy az emésztésre és felszivódásra szükséges mozgásaik
kormányozására (idegek) vagy végül a megemésztett tápláló anyagoknak
felszivódására és a belekből a vérerekbe való elvezetésére szolgálnak (úgynevezett tápnedv, chylus-edények).
A
bélcsatorna szövettan szerkezete igen bonyolult, az egész csatorna fala 4 rétegű. Legkivül a
hashártya, az ugynevezett savós hártya (tunica serosa) van, erre
kétrétegü, akaratunktól függetlenül működő izomréteg (az úgynevezett sima izomsejtek
rétege) következik, amelyek között az idegsejtes Auerbach-féle idegfonat
(plexus myentericus A.) terül el. Ezzel a X. agyideg, a bolygó ideg, (n.
vagus) és az együttérző idegrendszer ágai (n. sympathicus) vannak egybekötve
(Ezekre a kapcsolatokra fiziologiai tényekből lehet következtetni). Ezek az
idegek a belek úgynevezett féregszerü (peristalticus) mozgásait vezérlik.
-----------------------------------------------------------------------
Forrás: Pallas Nagylexikon (A régies szöveget kénytelen voltam kissé stilizálni! Bocsánat az esetleges hibákért!)
Read more: http://www.kislexikon.hu/bel_a_a_a_a_a_a_a_a.html#ixzz2CY8X6SQi
http://hu.wikipedia.org/wiki/Em%C3%A9szt%C5%91rendszer