Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Veszélyes merülés

Tartalomjegyzékhez Világképem     

Az Európai Űrügynökség (ESA) több mint 8 éve a Vénusz körül keringő Venus Express missziója tervezett tudományos megfigyeléseinek végén járva veszélyes mély-merülésre készül a bolygó cseppet sem barátságos, sűrű légkörében.

A szonda 2006 áprilisában érte el a Vénuszt, azóta 24 óránként kerüli meg a bolygót erősen elnyúlt, poláris pályáján, amely a déli pólus felszínét 66 ezer, az északit 250 kilométerre közelíti meg. Küldetése során műszereivel behatóan tanulmányozta a Vénusz légkörét és felszínét, rengeteg új adattal bővítve ismereteinket a bolygóról.

A Vénusz déli féltekéje a Venus Express látható- és infravörös tartományban működő spektrométere (VIRTIS) felvételeiből összeállított
mozaikképen. A fenti (vörös színezésű) képkockákon az éjszakai oldalról infravörösben készült felvételeken a 45 kilométeres
magasságban fekvő felhőréteg (a középső képkockán a déli pólus fölötti óriási légörvény), alul a nappali oldalról ultraibolyában készült
(kék színezésű) felvételeken a 65 kilométeres magasságban lévő felsőlégköri réteg dominál. KÉP: IRTIS-VENUSX IASF-INAF,
OBSERVATOIRE DE PARIS

A Vénusz felszíni hőmérséklete meghaladja a 450 Celsius-fokot, rendkívül sűrű légkörének fő összetevője a szén-dioxid. Felszíni kőzeteinek kémiai összetételéből arra lehet következtetni, hogy valamikor a Vénuszon is folyt a földihez hasonló lemeztektonikai tevékenység, és cseppfolyós víz (akár óceánok formájában is) lehetett rajta. Légkörében ma is található vízpára — erről tanúskodnak a víz elbomlásából származó, a felső légkörből a világűrbe ma is folyamatosan (és a vízbeli kötésnek megfelelően szigorúan 2:1 arányban) kiszökő hidrogén- és oxigénatomok.

Bár ma a Földön a víz összmennyisége több mint százezerszerese a vénuszinak, valószínűsíthető, hogy a két egymáshoz közeli, hasonló méretű és nagyjából egy időben keletkezett bolygó fejlődésének kezdetén nem volt köztük ekkora különbség.

A Venus Express a bolygó déli sarkvidéke fölött, 70 kilométeres magasságban, a földi hurrikánokhoz hasonló óriási légörvényt, a szénsavas felhőkben pedig villámlásokat (elektromos kisüléseket) figyelt meg.

A légkör felső rétegeiben kimutatható kén-dioxid-koncentráció ingadozásainak

egyik lehetséges magyarázata szerint ma is lehetnek aktív

vulkánok a Vénuszon (fantáziakép) KÉP: ESA/AOES

Hat földi év alatt az átlagos szélsebesség óránkénti 300 kilométerről 400 kilométerre nőtt meg. Hosszabb távon pedig (a 20 évvel ezelőtti Magellan misszió adatait is figyelembe véve) a bolygó tengelykörüli forgása 6,5 percet lassult. Egyelőre nem tudni, hogy a forgás lassulása és a szélsebesség növekedése között van-e összefüggés.

Azt már a Magellan radarfelmérései feltárták, hogy a Vénusz felszínét korábban erőteljes vulkáni tevékenység alakította, a Venus Express vizsgálatai ezt nemcsak megerősítették, hanem egyenesen azt sugallják, hogy ez még ma is működhet. Erre utalnak az általa felfedezett, legfeljebb 2,5 millió éves (geológiai értelemben „friss") lávafolyások, továbbá a légköri kén-dioxid koncentrációjának erős ingadozásai.

Mostanra azonban a Venus Express állandó pályán tartásához szükséges üzemanyagkészlet kifogyóban van, ezért a misszió irányítói úgy döntöttek, hogy felkészítik a szondát egy utolsó nagy feladatra: egy minden korábbinál mélyebb lemerülésre a bolygó légkörében.

Fantáziakép a Venus Express tervezett merüléséről KÉP: ESAC CARREAU

Rövidebb ideig tartó légköri fékezési manővereket már korábban is beiktattak a programba, ám ezekkel eddig legfeljebb 165 kilométeres magasságig süllyedtek. Most a cél legalább 130 kilométer, de ha lehetséges, még ennél is mélyebbre merülnek. Ez nemcsak a légkör sűrűségének változásairól szolgáltat majd újabb adatokat, de arról is képet ad, hogy a szonda szerkezeti elemei és berendezései mennyire állnak ellen a légkör károsító hatású (például korrozív) kémiai összetevőinek.

A merülési manővert június 18. és július 11. között tervezik végrehajtani (az erről készült animáció a http://www.esa.int/ spaceinvideos/Videos/2014/05/ Venus _Express_ aerobraking webcímen tekinthető meg). Eközben a szonda bizonyos berendezései korlátozott mértékű méréseket is végeznek a mágneses tér, a napszél, a hőmérséklet és a nyomás, továbbá a kémiai összetétel változásairól. Egyúttal a földi irányítók gyakorlati tapasztalatokat is szereznek majd a légköri fékezés, illetve az irányított manőverek hatásairól, amelyeket figyelembe vehetnek majd további missziók tervezésében.

Lehetséges, hogy a merülési manőver közben az üzemanyag végképp kifogy — ez esetben a szonda nem éli túl a vakmerő vállalkozást. Ám ha sikerül még visszaemelni pályájára, akkor is legfeljebb néhány hónapig folytathatja munkáját, mielőtt végleg elmerülne a légkörben.

Tartalomjegyzékhez Világképem     

------------------

Forrás: http://www.esa.  int/Our_Activities/Space_ Science/Venus_Express/Venus_Express_gets_ ready_to_take_the_plunge

Élet és Tudomány - 2014/23 • 709

http://www.urvilag.hu/venus_express/20141225_venus_express_csendben_vege