Rieth József: Világképem - Háttérismeret

Molekuláris oxigént talált a Rosetta a Csurin

<<< Tartalomjegyzék <<<  Világképem <<<     

Meghökkentő felfedezést tett az ESA Rosetta szondája, amely több mint egy éve kíséri pályáján a 67P/Csurjumov-Gemszimenko (becenevén: Csuri) üstököst: műszerei az égitest kómájában nagyobb mennyiségű molekuláris oxigént mutattak ki még azt követően is, hogy az üstökös megkerülte a Napot. A váratlan eredmény részben megkérdőjelezi a Naprendszer keletkezésére vonatkozó eddig leginkább elfogadott modelleket, és azt sugallja, hogy az üstökös anyaga (vagy legalábbis annak egy része) még az eddig véltnél is régebbi: az oxigén feltehetőleg még a Naprendszer születése előtti ősanyagból maradhatott vissza. A felfedezésről beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg.

A Nap felé közeledő 67P üstökösön egyre gyakoribbá és hevesebbé váló gázkitörések sem fosztották meg a kómát a molekuláris oxigéntől (KÉP: esa/rosetta/navcam)

A kutatók korábban kizárták, hogy a Csurihoz hasonló üstökösök anyagában jelentősebb mennyiségű molekuláris oxigén legyen, mivel az könnyen kölcsönhatásba lép más elemekkel, vegyületekkel, s így hamar felemésztődik. „Ezért aztán egyáltalán nem számítottunk arra, hogy évmilliárdokon keresztül is fennmaradhat az üstökösök anyagában — mondta Kathrin Altwegg professzor, a Berni Egyetemen a szonda ROSINA anyagelemző spektrométere adatait feldolgozó kutatócsoport vezetője. — Ilyen ősi eredetű oxigén jelenléte több, eddig elfogadhatónak tűnő Naprendszer-keletkezési modell kizárására vezethet."

Korábban más üstökösöknél végzett megfigyelések azt mutatták, hogy a kómájukban levő semleges gázokat víz, szénmonoxid és szén-dioxid (H2O, CO és CO2) dominálja, jellemzően ezek teszik ki a teljes gázsűrűség több mint 95 százalékát. Emellett számos egyéb molekulát is kimutattak bennük, köztük például kénvegyületeket és komplex szénhidrogéneket. Molekuláris oxigént (O2-t) azonban üstökösökben korábban nem észleltek. A Csuri esetében a kutatók hónapokon keresztül követték nyomon az oxigén és a víz részarányát a kómában, kimondatlanul is arra számítva, hogy a Naphoz közeledve az egyre erőteljesebb anyag kiáramlás az oxigént teljesen magával ragadja. Ez azonban nem történt meg.

A ROSINA mérései a Csuri kómájában 1 és 9 százalék közötti — átlagosan 3,80 ± 0,85 százalékos - O2/H2O arányt mutattak ki, amely a Naphoz közeledve majd azt megkerülve érdemben nem változott. Ezáltal bebizonyosodott, hogy az oxigén nem csak a felszínen végbemenő kémiai reakciókból, időlegesen került a kómába, hanem szerves alkotórésze az üstökös magjának.

A Naprendszer keletkezésére vonatkozó modellek többsége azt feltételezi, hogy az éppen megszülető Nap körül kezdetben olyan heves és kaotikus keveredési folyamatok (ütközések) zajlottak, amelyekben a jégszemcsékbe zárt oxigénmolekulák nem maradhattak fenn, így azok a később keletkező üstökösmagokba sem kerülhettek volna. „Most úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok mégsem lehettek annyira hevesek, így abból a molekuláris felhőből, amelyből maga a Nap született, valamennyi oxigénmolekula a később formálódó üstökösmagokba is bekerülhetett. Ennek figyelembe vételével kellene finomítani a Naprendszer keletkezésére vonatkozó modelleket" — mondta Altwegg.

--------------------------

<<< Tartalomjegyzék <<<  Világképem <<<     

---------------

(PhysOrg)

Élet és Tudomány ■ 2015/46 ■ 1467