Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Neptunusz

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb méretű óriásbolygó. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi. 13 ismert holdja van, ezek közül a két ismertebb a Nereida és a Triton.

Pályaadatok

Aphélium távolsága: 4 536 874 325 km 30,32713169 CsE

Perihélium távolsága: 4 459 631 496 km 29,81079527 CsE

Fél nagytengely: 4 498 252 900 km 30,06896348 CsE

Pálya kerülete: 28,263 Tm 188,925 CsE

Pálya excentricitása: 0,00858587

Sziderikus keringési idő: 60 223,3528 nap (164,88 év)

Szinodikus periódus: 367,49 nap

Min. pályamenti sebesség: 5,385 km/s

Átl. pályamenti sebesség: 5,432 km/s

Max. pályamenti sebesség: 5,479 km/s

Inklináció: 1,76917° (6,43° a Nap egyenlítőjéhez képest)

Felszálló csomó hossza: 131,72169°

Holdak: 13

 

Fizikai tulajdonságok

Egyenlítői sugár: 24 764 km (a földi 3,883-szerese)

Poláris sugár: 24 341 km (a földi 3,829-szerese)

Lapultság: 0,0171

Felszín területe: 7,619×109 km2 (a földi 14,94-szerese)

Térfogat: 6,254×1013 km3 (a földi 57,74-szerese)

Tömeg: 1,0243×1026 kg (a földi 17,147-szerese)

Átlagos sűrűség: 1,638 g/cm3

Felszíni gravitáció: 11,15 m/s2 (1,14 g) (1 baron)

Szökési sebesség: 23,5 km/s

Sziderikus forgásidő: 16,11 óra (16 h 6 min 36 s) 1

Forgási sebesség: 2,68 km/s 9660 km/h (az egyenlítőnél)

Tengelyferdeség: 28,32°

Az északi pólus rektaszcenziója: 299,33° (19 h 57 min 20 s)

Deklináció: 42,95°

Albedó: 0,41

Felszíni hőm.: Kelvin min átl. max 50 K 53 K

 

Atmoszféra

Felszíni nyomás: ≫100 kPa

Összetevők: 80% ±3,2% hidrogén

                   19% ±3.2% hélium

                   1,5% ±0.5% metán

                   192 ppm hidrogén deutérium

                   1,5 ppm etán

Az óriásbolygó típusú bolygók közé tartozik, szerkezetét tekintve az Uránuszhoz hasonlít. A Neptunusz felszíne kék, rajta metánból álló leheletszerű fehér felhőfoltokkal. A bolygó felhőzetének felszínén sötét foltok láthatók, melyek légköri viharok. Ezek 400 km/h-val kisebb sebességgel haladnak, mint a környező légkör. Ilyen vihar pl. a Nagy Sötét Folt. Bizonyos felhőalakulatok csak néhány percen át maradnak fenn. Ezek a melegebb rétegekből bukkannak elő, majd lehűlnek és alámerülnek.

A Neptunusznak a többi gázbolygónál nagyobb a sűrűsége. A kék színét az adja, hogy a légkörét 1%-ban kitevő metán elnyeli a vörös színű sugárzást; az atmoszféra további 80%-át hidrogén, 19%-át pedig hélium teszi ki. A Voyager–2 képein megfigyelhetjük a légkörben lévő Nagy Sötét Foltot, ami hasonlít a Jupiter Nagy Vörös Foltjához. Ragyogó kék légköre nyugodtnak és hidegnek tetszik, de a Voyager–2 ebben a légkörben 2160 km/h sebességgel haladó szeleket észlelt. A szelek különféle irányokban fújnak a bolygó forgásához képest.

A többi gázóriáshoz hasonlóan a Neptunusznak is vannak gyűrűi. A Voyager-2 űrszonda négy halvány gyűrűt észlelt a Neptunusz körül. A három fényesebbet a bolygó felfedezésében szerepet játszó csillagászokról (Galle, Adams és Leveerrier) nevezték el. A gyűrűk nagyon keskenyek. A Galle 15 km széles, a legszélesebb Adams keskenyebb, mint 50 km.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

----------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Neptunusz 

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Neptunusz_holdjai

https://hu.wikipedia.org/wiki/Triton_%28hold%29