Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció A legkisebb szupermassziv fekete lyukTartalomjegyzékhez < Világképem Az eddig ismert legkisebb szuper-nagy tömegű fekete lyukat találták meg csillagászok a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma és a chilei 6,5 méteres Clay-távcső segítségével, tőlünk mintegy 340 millió fényévre, az RGG 118 jelzésű törpegalaxisban. Az objektum becsült tömege 50 ezer naptömeg, kevesebb mint fele az előző csúcstartóénak, alig 1 százaléka a Tejútrendszerünk szívében lapulónak, és mindössze kétszázezred része az ismert legnagyobb szupermassziv fekete lyukak tömegének.
Fantáziakép az RGG 118
törpegalaxisban lévő szupermassziv fekete lyukról „Talán ellentmondásosnak tűnhet, de az ilyen kis tömegű szupermassziv fekete lyukaknak kulcsszerepe lehet annak megértésében, hogy a különböző méretű fekete lyukak miként jönnek létre és fejlődnek" — mondta a kutatást vezető Vivienne Baldassare, a Michigani Egyetem csillagásza, a felfedezésről az Astrophysical Journal Letters-ben megjelenő cikk egyik szerzője. A fekete lyuk tömegét a kutatók a körülötte örvénylő gáztömegek mozgásából, anyagelnyelésének ütemét pedig az általuk kibocsátott röntgensugárzás luminozitásából határozták meg. Ebből megállapítható volt, hogy a kis szupermassziv fekete lyuk — arányosan lekicsinyítve persze — alapvetően ugyanúgy „működik", mint nagyobb méretű társai. Ez pedig azt jelenti, hogy a fekete lyukak lényegében a méretüktől függetlenül, hasonló módon növekednek. A szupermassziv fekete lyukak elvileg két módon jöhetnek létre. Az egyik lehetőség, hogy egy-egy hatalmas, 10 000 - 100 000 naptömeget tartalmazó fekete lyukká zuhan össze, ezek később, a galaxisok ütközése során, más hasonló „csírákkal" összeolvadva egyre nagyobbra nőnek.
A Sloan Digitális
Égboltfelmérés (SDSS) felvétele az RGG 118 törpegalaxisról. A másik elképzelés szerint a kezdeti csírák sokkal kisebb, csillagméretű fekete lyukak lehettek, amilyenek 100 naptömegnél nagyobb tömegű csillagok gravitációs összeomlásakor keletkeznek. Ez utóbbi feltételezéssel az a fő gond, hogy a fekete lyukak csak bizonyos határig tudják növelni anyagelnyelésük ütemét, s így a Világegyetem teljes eddigi élettartama sem lehetett elegendő ahhoz, hogy a ma ismert legnagyobb méretekre nőjenek. Bizonyos modellekben azonban ez a határ átléphető. Az RGG 118-ban lévő fekete lyuk, amely akár közepes méretűnek is mondható, segíthet e kérdés eldöntésében. Tartalomjegyzékhez < Világképem ------------------ (Sci-News) Élet és Tudomány ■ 2015/35 -1115 http://www.sci-news.com/astronomy/science-rgg118-smallest-supermassive-black-hole-03122.html
|