Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Egy üstökös illata

Tartalomjegyzékhez Világképem     

Augusztus eleje óta (amikor a Rosetta misszió elérte célpontját, a 67P/ Csurjumov—Geraszimenko üstököst) a szonda fedélzetén elhelyezett, a Berni Egyetem kutatói által tervezett és épített ROSINA (Rosetta Orbiter Sensor for Ion and Neutral Analysis) berendezés két tömegspektrométere folyamatosan elemzi az üstökös kómájában a felmelegedés hatására egyre nagyobb mennyiségben kiszabaduló illékony anyagokat. Bár az üstökös még viszonylag nagy távolságra, több mint 400 millió kilométerre jár a Naptól, máris a vártnál sokkal nagyobb mennyiségben szabadulnak ki belőle különféle gázok, amelyek számunkra is ismert különféle illatanyagokkal (mint látni fogjuk többségében kellemetlen szagokkal, sőt bűzökkel) azonosíthatók.

A fő összetevők: a záptojás bűzére emlékeztető hidrogén-szulfid, a vizeletre jellemző ammónia és a formaldehid szúrós, fojtogató szaga. Ehhez keveredik némi, a keserűmandula illatára emklékeztető hidrogén-cianid (ciánszag), metanol (alkohol), az ecetre jellemző kén-dioxid, továbbá a szén-diszulfid édeskés illata..

    

A Rosetta OSIRIS kamerájának az üstökös nyaktáji régiójáról október 20-án, a felszíntől 7,2 kilométeres

távolságban készült felvételei (baloldali képpár). A baloldali, 1 másodpercesnél rövidebb expozíciós idővel

készült képen jól láthatók a felszíni sziklaképződmények, míg a jobboldali, túlexponált (18,45 másodperces

expozícós idejű) felvételen ezek eltűnnek, viszont láthatóvá válnak a felszínből kilépő anyagáramlatok (jetek)

A harmadik képen az intenzív kiáramlás feltételezett helye látható. KÉP: ESA/rosetta/osiris TEAM

Jóllehet ez nem éppen parfümillat, ha normál levegővel keverve beleszippanthatnánk e keverékbe, a most még elenyészően kis koncentráció miatt nem sokat észlelnénk belőle. A kiszabaduló anyagok túlnyomó részét egyébként szódavízhez hasonló permet (víz és szén-dioxid keveréke), szén-monoxid teszi ki.

„Ez a rendkívül érdekes összetételű keverék természetesen nem az általa felidézhető szagok miatt izgalmas, hanem mert rengeteg információt tartalmaz a Naprendszer ősi anyagának összetételéről, és általa további ismeretekre tehetünk szert bolygórendszerünk és az élet eredetéről" - nyilatkozta Kathrin Altwegg, a ROSINA eredményeit feldolgozó berni kutatócsoport vezetője.

Mint hozzátette, a Naptól ilyen nagy távolságban még nem számítottak ilyen változatos összetételre. Kíváncsian várják, miként változik ez a továbbiakban úgy minőségében (összetevők), mint mennyiségében, továbbá hogy ez miként viszonylik más üstökösök -- többnyire csak távérzékeléssel meghatározott -- jellemzőihez.

Tartalomjegyzékhez Világképem     

-----------------

EurekAlert!

Élet és Tudomány - 2014/46 - 1466-1467.o.