Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Elter Tamás:

Nóva villant fel a Nyilas-csillagképben

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

Több mint száz év elteltével ismét nóvát fedeztek fel a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképében, a Nyilasban. Március 22-én az égitest fényessége elérte a szabad szemmel láthatóság határát.

Ausztrál amatőrcsillagászé az érdem

John Seach március 15-én az Új-dél Walesi Chatsworth-szigetről asztrofotózáshoz használt DSLR kamerával készítette azt a felvételt, amelyen egy új, 6 magnitúdó fényességű csillagot, úgynevezett nóvát fedezett fel a Nyilas-csillagkép (Sagittarius) területén.

 

A Nyilasban felfedezett nóva fényessége alig egy hét alatt két magnitúdóval növekedett Forrás: Sky and Telescope

A Nova Sagittarii 2015 No. 2 nevet kapott égtestet a Washingtoni Tengerészeti Obszervatórium mellett működő Amerikai Változócsillag-észlelési Szövetség (AAVSO) PNV J18365700-2855420 számon katalogizálta. A március 16-án készített spektroszkópiai felvételek tanúsága szerint, a nóva színképe különösen gazdag ionizált vasban. A spektrum emissziós vonalaiból meghatározták, hogy a robbanás miatt kilökődött anyagfelhő 2 800 km/sec sebességgel tágul. A nóva fényessége a felfedezése óta eltelt egy hét alatt 2 magnitúdóval növekedett, és március 22-én elérte a 4,2 magnitúdós értéket, amely már a szabad szemmel észlelhetőség határán álló fényesség.

Kisnagyítású binokulárral már jól látható

Egy tízszeres nagyítású kézi látcsővel már jól észlelhető a sárgás fényben tündöklő „új csillag”.

A március 15-én felfedezett Nova Sagittarii 2015 No.2 elnevezésű nóva a Nyilas csillagképben Forrás: Sky and Telescope

( Az égitest típus elnevezése a latin nova szóból származik, amely újat jelent.) A Nyilas a nyári égbolt egyik jellegzetes, hazánkból a déli horizont felett látható csillagképe.

A Nyilas csillagképben felfedezett nóva fényesség növekedését ábrázoló diagram Forrás: AAVSO

Jelenleg már nem túl ideálisak a megfigyelési feltételek; a Nyilas napfelkelte előtt, ahajnali órákban mintegy 15 fokkal észlelhető a délnyugati horizont felett. A Nyilas-csillagképben utoljára 1898-ban villant fel nóva.

Nóva és szupernóva, két külön világ

A hasonló elnevezés dacára, a nóva kifényesedése teljesen más természetű csillagászati jelenség, mint a szupernóva felvillanása. A nóvát az úgynevezett kataklizmatikus változócsillagok közé sorolják. A nóva valójában olyan kettős csillagrendszerben kialakuló, periodikusan ismétlődő jelenség, termonukleáris robbanás, amely egy fehér törpéből, és másik fősorozatbeli csillagból, vagy vörös óriásból áll.

Akkréciós korong egy fekete lyuk körül Forrás: Wikimedia Commons

A nagytömegű csillag többnyire hidrogénből álló atmoszférájából az úgynevezett akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a kísérő fehér törpe felszínére.

Akkréciós korong

Akkréciós korongnak nevezzük a központi test, (csillag) körül keringő diffúz, többnyire porból, gázból illetve plazmából álló anyagfelhő síkba rendeződő áramlási struktúráját. A befelé spirálozó anyag egyre jobban összetömörül, és ennek következtében felizzik; a hőenergia egy részét elektromágneses sugárzás formájában veszíti el. A keringő anyag részben visszajut a csillagba.

Amikor a felgyülemlő, összesűrűsödő gáz eléri a magfúzió beindulásához szükséges hőmérsékletet és nyomást, bekövetkezik a termonukleáris robbanás, amelynek során 1-100 nap közötti időintervallumban a csillag 7-20 magnitúdó fényességnövekedést érhet el. A nóva állapot nem egyszeri, hanem általában 10 000 évente periodikusan ismétlődő jelenség. A szupernóva állapot a csillagfejlődés különleges és ritka jelensége, amely csak meghatározott tömeg felett, és a csillag életútjának végén, a vörös óriás állapotból jöhet létre.

A V838 jelű nóva űrfotója Forrás: NASA/ESA/Hubble

Utóbbi esetben az eredeti térfogatának többszörösére felfúvódó hatalmas égitest, az ismétlődő összehúzódások periódusában eljuthat a gravitációs kollapszus (összeomlás) állapotába. Ekkor olyan magas hőmérséklet és akkora nyomás jön létre az összeomló csillag magjában, hogy egyetlen gigantikus  során anyagának jelentős részét szétsugározza. A szupernóva robbanás felfoghatatlanul nagy energiáját jól példázza, hogy a szupernóva fényessége rövid időre meghaladhatja a galaxis összes csillagának együttes fényességét. Mai ismereteink szerint a szupernóva robbanáskor jöhet létre a periódusos rendszer összes eleme, amelyek nélkülözhetetlenek az élet kialakulásához.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

-----------------

Origo - 2015. 03. 23. 12:51

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20150323-nova-villant-fel-a-nyilas-csillagkepben.html?source=hirlevel