Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

A Tejútrendszer legújabb térképe új fényt vet egy évszázados rejtélyre

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

A csillagoktól hozzánk érkező fény a csillagközi tér anyagán áthatolva részben elnyelődik: a közbeeső anyag összetételétől függően ez különféle változásokat hoz létre a csillagok spektrumában, amelyben jellegzetes elnyelési vonalakat, illetve sávokat hoz létre. Az összefoglaló néven diffúz csillagközi sávoknak (Diffuse Interstellar Bands: DIB) elnevezett rejtélyes sávokat először közel száz éve, 1922-ben Mary Lea Heger, a Lick Obszevatórium csillagásza fedezte fel. Az azóta elvégzett későbbi kutatások arra mutattak, hogy ezeket több ezernyi különféle molekula hozhatja létre, amelyeket azonban nem sikerült azonosítani. Most a Johns Hopkins Egyetem csillagászai, a Sloan digitális égboltfelmérés (Sloan Digital Sky Survey: SDSS) hatalmas adatbázisának felhasználásával több százezer objektum spektrumát elemezve elkészítették a Tejútrendszer egy újabb térképét, amely a sávokat létrehozó molekuláknak a galaxisbeli eloszlását mutatja, ami a továbbiakban jelentős segítséget adhat a molekulák azonosításához.

A DIB-eket létrehozó rejtélyes molekulák eloszlása a Tejútrendszerben

KÉP: T.W. LAN, G. ZASOWSKI, B. MÉNARD, SDSS AND 2MASS/UMASS/ IPAC-CALTECH/NASA/NSF

Az elemzést két, egymással párhuzamosan dolgozó csoport végezte. Az egyiket Gail Zasowski vezette, ők a Tejútrendszer legsűrűbb tartományaira koncentráltak az infravörös tartományban, amelyben a korábban a csillagközi por által elfedett tartományokba is beláthattak. A másik csoport, amelyet Ting-Wen Lan vezetett, a látható fény tartományában jóval a galaxis fősíkja fölötti tartomány elnyelését vizsgálta: az innen érkező jelek már többnyire igen gyengék, ezért nehéz kimérni őket. „A teljes térkép még nem készült el, ám máris rengeteg érdekes mintázatot látunk" — nyilatkozta Brice Ménard, az egyetem csillagászprofesszora, aki mindkét csoport munkájában részt vett. Lan és csoportja több mint félmillió csillagtól, galaxistól és kvazártól érkező fény elnyelési sávjait vizsgálta jóval a galaxis fősíkja fölötti tartományban. Statisztikai módszerekkel sikerült megállapítaniuk, hogy bizonyos molekulák a porban és gázban gazdagabb, sűrűbb környezetet „kedvelik", míg mások inkább a csillagoktól távoli, ritkásabb, elszigetelt helyeket. „Ez a csoportosítás segíthet a későbbiekben a molekulák pontos azonosításban, amelyet, laboratóriumi kísérletekkel kiegészítve végezhetnek majd el" - mondta Lan. Zasowski csoportja a porfelhőkbe belátó infravörös tartományban végzett vizsgálatokkal mintegy 60 ezer csillag spektrumában azonosította a molekuláktól származó diffúz sávokat, olyan pontossággal, hogy abból a molekulák mozgására is tudtak következtetni, ami a kutatók szerint szintén óriási segítség lesz a további azonosításban, illetve a Tejútrendszerben végbemenő folyamatok dinamikájának vizsgálatában. Ménard szerint ma még szinte felbecsülhetetlen a nagy égboltfelmérések jelentősége, amelyek pusztán hatalmas adatmennyiségük feldolgozásával olyan új eszközt adnak a csillagászok kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak. (ScienceDaily)

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

-----------------

Élet és Tudomány - 2015/4 - 122.o.