A sötét anyag ismeretlen ereje? Tartalomjegyzékhez < Világképem A rejtélyes sötét anyagról eddig úgy vélték, hogy kizárólag a gravitáción keresztül nyilvánul meg. Ütköző galaxisok megfigyelése során most először bukkantak olyan jelre, amely azt sejteti, hogy talán egyéb kölcsönhatásban is részt vehet, aminek révén talán közelebb juthatunk természetének megfejtéséhez. A felfedezésről a kutatók a Monthly Notices of the Royal Astronomical Societyben számoltak be.
A Hubble-űrtávcső felvétele
az Abell 3827-galaxishalmazról. A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei nagyon nagy távcsövével (VLT) és a Hubble-űrtávcsővel az Abell 3827-galaxis-halmazban négy galaxis egymással való ütközését vizsgálták. Eközben nyomon tudták követni a teljes rendszer (s ezen belül a sötét anyag) tömegeloszlásának változásait, amelyet aztán összevetettek a galaxisok fénylő anyagának elmozdulásaival.
Az előző felvétel, rajta kék
körvonalakkal a sötét anyag Mai ismereteink szerint minden galaxis egy kiterjedtebb sötétanyag-felhőbe van beágyazva: ennek egy része a galaxison belül található (valójában ez tartja egyben), másik része körülötte. Jóllehet a sötét anyag nem látható, tömegének eloszlása gravitációs lencsehatás segítségével közvetve mégis kimérhető. A négy galaxis ütközése ugyanis egy jóval távolabbi háttérgalaxis előtt ment végbe, amelynek fényét a négy ütköző galaxishoz tartozó sötét anyag tömegeloszlása elgörbíti: a kép jellegzetes ívtorzításaiból az eloszlás feltérképezhető. A mostani megfigyelések során a kutatók azt a meglepő felfedezést tették, hogy az ütközésben részt vevő egyik galaxis esetében az őt beágyazó sötét anyagcsomó mintegy 5000 fényévvel lemaradt a galaxis fénylő anyagától. Ilyen „késés" abban az esetben jöhet létre, ha a sötét anyag akár csak nagyon csekély mértékben is, de a gravitáció mellett valami egyéb, eddig ismeretlen természetű módon is kölcsönhat önmagával, s ez lefékezi a mozgását. Igaz, nem ez az egyetlen elképzelhető magyarázat, de jelenleg ez tűnik a legkézenfekvőbbnek és -ígéretesebbnek. Ellenőrzése természetesen további modellszámításokat és azok megfigyelésekkel való összevetését igényli. Tartalomjegyzékhez < Világképem ---------- Élet és Tudomány - 2015/18 - 570-571.o. (ESO)
|