Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Ősi bolygórendszer a Világegyetem hajnaláról

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

Brit csillagászok a Kepler űrtávcső megfigyelései nyomán az eddig ismert legrégebbi bolygórendszert fedezték fel egy olyan csillag körül, amely mintegy 11,2 milliárd éve született. Az öt földszerű bolygót tartalmazó rendszernek már a puszta létezése is felcsillantja annak reményét, hogy galaxisunkban lehetnek olyan bolygók, amelyeken az élet kialakulásának és fejlődésének már eddig kétszer annyi idő állt rendelkezésére, mint a Földnek. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journal-ben számolnak be.

A Kepler-444 egy tőlünk 117 fényévre levő, a Napnál 25 százalékkal kisebb, ám nála jócskán idősebb narancssárga törpecsillag, amely mintegy 11,2 milliárd éve született, amikor a Világegyetem életkora még mindössze 20 százaléka volt a mainak (13,8 milliárd év). Körülötte öt bolygót figyelt meg a Kepler űrtávcső, mindegyikük tömege a Merkúr és a Vénusz tömege közé esik — így ez az eddig ismert legősibb olyan bolygórendszer amelyben földszerű kőzetbolygók találhatók.

A csillag átmérőjét, tömegét és életkorát a kutatók asztroszeizmológiai mérésekkel határozták meg, a bolygókat a Kepler a fedési módszerrel (a csillag korongja előtti átvonulásból eredő fényességváltozások megfigyelésével) fedezte fel, ami egyúttal a bolygók méretének meghatározását is lehetővé tette.

A narancsszínű törpék élettartama mintegy háromszorosa (30 milliárd év) a Napénak, így amennyiben körülötte van esély életre alkalmas bolygók kialakulásának, akkor annak fejlődésére háromszor annyi idő áll rendelkezésre. Mostanáig azonban némi bizonytalanságot okozott, hogy nem lehetett tudni, vajon egyáltalán kialakulhatnak-e kőzetbolygók ilyen idős csillagok körül?

A gondot az okozta, hogy ezek a csillagok maguk olyan gáz- és porfelhőkben születtek, amely jószerivel csak hidrogént és héliumot tartalmazott, s ennek maradékából születtek utóbb a bolygók is. Ezért a csillagok anyaga fémekben szegény, s ugyanez volt feltételezhető a bolygókról is, ezért sokáig kétséges volt, egyáltalán összegyűlhetett-e annyi poranyag, amelynek fémtartalma elegendő szilárd kőzetmagok létrehozására.

Egy 2012-ben végzett felmérés azonban bebizonyította, hogy alacsony fémtartalmú csillagok körül is kialakulhatnak — igaz, csak kis méretű — kőzetbolygók. A Kepler 444 bolygói valóban valamennyien kisebbek a Földnél, sugaruk a földsugár 0,4-szerese és 0,74-szerese közé esik. Egy szintén a Kepler adatain alapuló statisztika alapján viszont az 1,7 földsugárnál kisebb bolygók túlnyomórészt kőzetbolygók.

Sajnos, a Kepler-444 öt bolygója annyira közel, s ráadásul kötött pályán kering a csillag körül, hogy felszíni hőmérsékletük perzselően forró, ezért élet kialakulása rajtuk biztosan nem (volt) lehetséges. Arra azonban mégis reményt nyújt ez a felfedezés, hogy a Tejútrendszer számos más hasonlóan idős csillaga körül létrejöhettek olyan kőzetbolygók, amelyek napjuktól szerencsésebb távolságban, a lakható zónába esnek, s így ott kifejlődhetett élet, sőt, civilizáció.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

-------------------

(New Scientist)