Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Tórium Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Th, rendszáma 90. Nyelvújításkori neve tereny. Az f mezőbe, az aktinoidák közé tartozik, épp ezért eléggé ritka. Egy természetes (232Th), és további 24 mesterséges izotópja ismert. Valamennyi radioaktív, és csaknem mindegyik alfa-bomló. Név, vegyjel, rendszám tórium, Th, 90 Elemi sorozat átmenetifémek Csoport, periódus, mező ?, 7, f Megjelenés ezüstfehér Atomtömeg 232,0381(1) g/mol Elektronszerkezet [Rn] 6d² 7s² Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 10, 2 Halmazállapot szilárd Sűrűség (szobahőm.) 11,7 g/cm³ Olvadáspont 2115 K (1842 °C) Forráspont 5061 K (4788 °C) Olvadáshő 13,81 kJ/mol Párolgáshő 514 kJ/mol Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,230 J/(mol·K) Kristályszerkezet köbös lapközéppontos Oxidációs állapotok 4, 3, 2 (gyengén bázikus oxid) Elektronegativitás 1,3 (Pauling-skála) Ionizációs energia 1.: 587 kJ/mol 2.: 1110 kJ/mol 3.: 1930 kJ/mol Atomsugár 180 pm Mágnesség paramágneses Elektromos ellenállás (0 °C) 147 nΩ·m Hővezetési tényező (300 K) 54,0 W/(m·K) Hőtágulási tényező (25 °C) 11,0 µm/(m·K) Hangsebesség (vékony rúd, 20 °C) 2490 m/s Young-modulus 79 GPa Nyírási modulus 31 GPa Bulk modulusz 54 GPa Poisson-arányszám 0,27 Mohs-keménység 3,0 Vickers-keménység 350 MPa Brinell-keménység 400 HB Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 228Th mest. 1,9116 év α 5,520 224Ra 229Th szintetikus 7340 év α 5,168 225Ra 230Th mest. 75380 év α 4,770 226Ra 231Th mest. 25,5 óra β 0,39 231Pa 232Th 100% 14,05x109 év α 4,083 228Ra 234Th mest. 24,1 nap β 0,27 234Pa Elemi állapotban platinafényű, puha fém. Az elektromosságot jól vezeti. Olvadáspontja és sűrűsége viszonylag nagy (1842oC, ill. 11,75 g/cm³). Érdekessége, hogy a 232Th felezési (14 milliárd év) ideje megközelíti a világegyetem életkorát, és jóval nagyobb, mint a Föld életkora. A Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók. Magnéziumötvözeteket állítanak elő belőle, valamint a gázizzók "harisnyáját" is tórium-oxidból készítik (világítási hatásfok emelése végett). Az atomreaktorokban alkalmazzák az urán helyett. Egy tonna tórium ilyen szempontból 200 tonna uránnak, vagy 3,5 millió tonna szénnek felel meg, ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék, és a tóriumalapú reaktorokat nem kell nagy nyomású vízzel hűteni, kisebbek és olcsóbbak lehetnek. Az első, tóriummal működő kísérleti reaktorok már működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás nagyon drága lenne. Egyes számítások szerint egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából hárommilliárd dollárba kerül, viszont ha egyszer elindult, környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető nagyon sokáig. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak ----------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3rium
|