Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Életrevaló molekulákkal telítettek a csillagbölcsők

 

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

Összetett szerves molekulákkal telítettek azok az anyagfelhők, amelyekben a csillagok születnek. Közülük is az egyik legfontosabb vegyületnek tűnik a formamid (NH2CHO), amelyből megfelelő körülmények között cukrok, aminosavak, sőt nukleinsavak — az élet nélkülözhetetlen építőelemei — képződhetnek. Egy spanyol asztrofizikusok vezette nemzetközi kutatócsoport öt protocsillag-felhőben mutatta ki ezt a fontos prebiotikus molekulát, amelyről úgy vélik, hogy a csillagközi anyagfelhők parányi porszemcséin képződnek.

A kutatók tíz protosztelláris felhőt vizsgáltak meg, s közülük ötben sikerült formamid-molekulákat kimutatni. Ez azt sugallja, hogy a molekula viszonylag könnyen létrejön a csillagképzésre alkalmas molekuláris felhőkben. A megfigyelésekből egyúttal az is kiderült, hogy képződéséhez bizonyos minimális hőmérséklet és anyagsűrűség is szükséges: az az öt felhő ugyanis, amelyekben nem volt kimutatható, hűvösebb és ritkább — vagyis a csillagképződés szempontjából „kezdetlegesebb" volt.

Az NGC1333 molekuláris felhő az egyik olyan csillagképző régió, amelyben formamidot mutattak ki (KÉP: nasa/spitzer)

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászati szakfolyóiratban a kutatásról megjelent cikkükben a kutatók azt az elképzelésüket is felvázolják, hogyan keletkezhet ez a molekula a csillagközi molekuláris felhőkben. Mint írják, úgy vélik, hogy a folyamat parányi porszemcsék felületén mehet végbe izociánsavból (HNCO) hidrogénfelvétellel: az így képződött formamid-molekula mindaddig a porszemcséhez tapad, mígnem a hőmérséklet eléri a szublimálódásához szükséges értéket, azaz a csillag fejlődése kellőképpen előrehalad. A szublimált formamid aztán bekerül a protoplanetáris korongba, amelyből később a bolygók és más kisebb égitestek keletkeznek.

MWC 480

Nem a formamid az egyetlen olyan prebiotikus molekula, amely ily módon bekerülhet protoplanetáris korongokba. Nemrég mutatták ki egy fiatal csillag (MWC 480) körül születőben lévő bolygórendszerben metil-cianid jelenlétét. Mindez arra mutat, hogy ezek a molekulák túlélhetik a csillagképződést kísérő hőmérséklet- és nyomásváltozásokat, és idővel eljuthatnak a később megszülető bolygókra is — írják a szerzők.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

----------------

(ScienceDaily)

Élet és Tudomány - 2015/19 - 602.o.