Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Szuperóriások

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

5ˇ108 K fokon beindul a szén fúziója:

Nagy tömegű csillagokban életük vége felé különböző összetételű rétegek alakulnak ki,

és ezekben különböző folyamatok zajlanak

A három alfa-ciklus során a CNO-ciklusból keletkezett 16O izotóp alfa-részecskéket befogva tovább fúzionál: sorozat épül ki ezzel, ami ezen elemek égésével megy végbe:

 

A folyamat végterméke a lezárt elektronhéjú 28Si izotóp, ami rendkívül gyakori. Ezt követi az alábbi folyamat:

Itt végeredményként (nagyrészt) vas atommagok keletkeznek, amiben az egy nukleonra jutó kötési energia a legnagyobb, és ami az univerzum egyik leggyakoribb eleme. A magfúzió a vasnál megáll, a csillag utolsó nukleáris energiatartaléka ezzel kimerül. A csillag középponti magja atommag-sűrűségűre roppan össze. A nagy sűrűségre összepréselődő elektrongáz kvantum-mozgása hevessé válik, az elektronok mozgási energiája eléri a béta-bomlás p+ → no átmenetéhez szükséges energiát. Az atommagok protonjai így neutronná alakulnak. A sok-sok neutronból végül egy naptömegű égitest alakul ki, amit a gravitáció egy néhány km átmérőjű gömbben stabilizál, ez a neutroncsillag. A csillagmag összeroskadásakor a középen kialakul magsűrűségű anyagba gázrétegek csapódnak, annak felszínén lefékeződve hirtelen fölhevülnek, aminek hatására lökéshullám indul kifelé, a csillag ledobja külső rétegeit. A kidobott gázfelhő szétterjed, az izzó felület felfúvódása hatalmas villanást hoz létre. Ezt észlelik a csillagászok szupernóva-robbanásként.

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

-------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nukleoszint%C3%A9zis

http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-csillagok-vegallapotai/voros-szuperorias-csillagok-melyek-mar-nem-leteznek/

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89gitest