Rieth József: Világom - Háttérinformáció

Fizikai mennyiség

Tartalomjegyzékhez < Világképem <   (Anyagelőtti, Planck-kor)     

Egy fizikai jelenséget akkor nevezhetünk mennyiségnek, ha képesek vagyunk ésszerűen mértékegységet rendelni hozzá. Ebben az esetben meghatározhatjuk, hogy a – most már fizikai mennyiség-nek tekintett – fizikai jelenség hányszor nagyobb, mint a neki tulajdonított mértékegység; az erre irányuló egész tevékenységet nevezzük mérésnek

A mennyiség egy mérés eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (például tucat). Többnyire a mennyiséget számmal jelöljük (mérőszám), amelyet egy mértékegység követ (ha szükséges), majd ezután megemlítjük magát a dolgot, aminek mennyiségét meghatározzuk. A pontos fogalmazáshoz mindkét részre szükség van. Egy szám önmagában nem mennyiség, mint ahogyan a mértékegység sem. A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”.

Alapmennyiségek táblázata
Név Mennyiség jele A dimenzió jele SI mértékegysége a mértékegység jele
hosszúság l L méter m
idő t T másodperc s
tömeg m M kilogramm kg
elektromos áram I I amper A
termodinamikai hőmérséklet T θ kelvin K
anyagmennyiség n N mól mol
fényerősség Iv J candela cd

Extenzívnek nevezzük a fizikai mennyiség nagyságával arányos, additív mennyiségeket: tömeg, térfogat, villamos töltés, hőmennyiség, stb.

Intenzívnek nevezzük a kiegyenlítődő mennyiségeket, amelyek függetlenek a rendszer kiterjedésétől: hőmérséklet, nyomás, villamos feszültség, stb.

Az extenzív mennyiségekből képezhető áram; áramsűrűség: tömegáram, térfogatáram, villamos áram, hőáram, stb. Értelemszerűen: tömegáram-sűrűség, térfogatáram-sűrűség, (villamos) áramsűrűség, hőáramsűrűség, stb.

A térnek azt a részét, ahol extenzív mennyiségek jelennek meg, forrásnak nevezzük.

Az intenzív mennyiségek hajtóerőként működnek. Értékükből gradiens számítható: hőmérséklet gradiens, nyomásgradiens, elektromos térerő, stb. Gradienst számítani skaláris mennyiségekből lehet, az eredményül kapott mennyiség azonban már vektor. A hővezetés irányultságát például a hőmérséklet-különbség iránya határozza meg.

Az egységnyi tömegre számított mennyiségeket fajlagos (specifikus) mennyiségeknek nevezzük.

Az egységnyi anyagmennyiségre számított mennyiségeket moláris mennyiségeknek nevezzük.

Tartalomjegyzékhez < Világképem <  Anyagelőtti     

-----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_mennyis%C3%A9g

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mennyis%C3%A9g