Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyagelőtti
Az elektromos töltés néhány
elemi részecske alapvető
megmaradó tulajdonsága, amely
meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az
elektromágneses kölcsönhatásban,
ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre, és a külső elektromágneses tér
befolyásolja a mozgását.
Az elektromos töltés kvantált, azaz minden test töltése egy legkisebb töltés többszöröse. Az kvarkok feltételezéséig úgy tűnt, ez a legkisebb egység, az elektron töltése, amit így konvencionálisan -1-nek mondunk, miután az ún. elemi töltés mínusz egyszerese. A többi közvetlenül megfigyelhető részecske ezzel a konvencióval egész szám. A kvarkok és antikvarkok töltése azonban 1/3, 2/3 vagy ezek -1-szerese lehet. Az elektromos töltések diszkrét (kvantált) voltát Millikan kísérlete demonstrálta először.
Az azonos előjelű töltések taszítják, az
ellentétesek vonzzák egymást.
A makroszkopikus testek töltése a benne levő részecskék töltésének összege, ami gyakran nulla, ha a pozitív és negatív töltések semlegesítik egymást. Ha az összeg nem nulla, azt gyakran sztatikus elektromosságnak hívjuk. A töltések eloszlása az anyagban lehet egyenletes, ilyenkor mindenhol nulla az eredő töltés, és lehet egyenlőtlen, amikor a különböző előjelű töltések más-más helyen vannak többségben. Ez utóbbi helyzetben töltéspolarizációról beszélünk. Az elektromos töltések mozgását elektromos áramnak hívjuk.
Az elektromos töltés egy kvantumszám. A részecskefizikában általában a töltést az elemi töltés többszörösében mérjük, és nem írunk egységet. Az elektronnak van elektromos töltése, amelyet a hagyomány miatt -1-nek veszünk. A protoné hasonlóan +1. A kvarkoknak csak tört töltésük van, melyek vagy -1/3 vagy +2/3, ezek viszont egész töltésű hadronokba vannak „bezárva”. Mindegyik antirészecskéje azonos, de ellentétes elektromos töltésű. Ezek csak a legismertebb töltött részecskék, vannak továbbiak is.
A részecskefizikában az elektromos töltés megmaradása egy belső szimmetria következménye, amiből az elektromosság mértékelméleti leírása, a kvantumelektrodinamika származtatható.
A töltés SI egysége a coulomb, jele C (Charles Augustin de Coulomb francia fizikus tiszteletére), amely az elemi töltés 6,24x1018-szorosa. A coulomb a definíciója szerint az egy amper áram esetén egy másodperc alatt a vezető keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség (1As).
Kifejezései:
A·s (amperszekundum) és az A·h (amperóra) Átszámítása: 1 A·h = 3600 C
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyagelőtti
-----------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_t%C3%B6lt%C3%A9s