|
Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Kvark-..., Hadron-..., Anyag-időszak) Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban. A vegyérték szigorúan meghatározza ezt az arányt. A vegyületet alkotó kémiai elemek részecskéi (atomjai, ionjai) kémiai kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. A vegyületek a klasszikus fizika módszerei segítségével nem bonthatók alkotóelemeikre. Minden vegyületet le lehet írni kémiai képlettel, melynek több neve is lehet. Nem vegyületek a keverékek. A keveréknek előbb kémiai reakción kell átesnie, hogy valóban vegyületet alkossanak. Nem tekinthetők vegyületnek az oldatok sem. Általánosságban az ötvözetek sem tekinthetők vegyületnek (inkább szilárd oldatok). A vegyületek lehetnek: 1. Szervetlen vegyületek Ezek osztályozása többféleképpen történhet. A hagyományos osztályozás szerint lehetnek: sók, savak, bázisok. 2. Szerves vegyületek Osztályozásuk összetételük és szerkezetük alapján történik. Szénhidrogének ( Alkánok Alkének Alkinek Aromás szénhidrogének Szénhidrogén-származékok Halogéntartalmú szénhidrogén-származékok Oxigéntartalmú szénhidrogén-származékok Alkoholok Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szénhidrogén-származékok Aminok Heterociklusos vegyületek Szénhidrátok Szacharidok, Cukrok Aminosavak és fehérjék Nukleinsavak Példák: szén-dioxid, víz, szőlőcukor, konyhasó stb. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Kvark-időszak ----------------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Vegy%C3%BClet
|