Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag

Sűrűség

Tartalomjegyzékhez Világképem < (Anyagelötti, Kezdetben...)     

A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke. Ha egy test sűrűsége nagyobb, az annyit jelent, hogy adott térfogategységenként nagyobb a tömege. Egy test átlagos sűrűsége egyenlő a teljes tömeg és a teljes térfogat hányadosával. Egy sűrűbb anyagú test (például vas) kisebb térfogatot foglal el, mint egy ugyanakkora tömegű kisebb sűrűségű anyag (például víz).

A sűrűség SI mértékegysége kilogramm per köbméter (kg/m³)

A sűrűségnek csak homogén testeknél van értelme. Vegyük a homokot példának.

A testek belsejének sűrűsége a test terjedelmén belül változó lehet, azaz: lehetnek inhomogének. A sűrűséget ilyenkor a térfogat mentén értelmezett derivált fejezi ki. A Föld légkörének sűrűsége például gömbszimmetrikus anizotrópiát mutat (belülről-kifelé monoton csökkenő értékű).

Halmazsűrűségről beszélünk, ha az anyagrészecskék közti tér hézagokat tartalmaz, egyes esetekben azt más egyéb anyag részecskéi töltik ki. A hézaggal kitöltött térfogat részaránya a porozitás.

A tiszta víz sűrűsége 101 325 Pa nyomáson 3,98 °C-on (277,13 K) a legnagyobb: 999,972 kg/m3. 1901-től 1964-ig a litert 1 kg víz maximális térfogataként definiálták, mivel a tiszta víz legnagyobb sűrűsége kb. 1,000000 kg/l (most 0,999972 kg/l). Sokáig tehát ez a meghatározás volt hatályban, mígnem kiderítették a tiszta víz tényleges maximális sűrűségét, ami 0,999972 kg/dm3.

A legnagyobb sűrűsége valószínűleg egy neutroncsillagnak van. A fekete lyukaknak, a központjukban található rendkívüli gravitáció miatt, az általános relativitáselmélettel összhangban, nincs kiterjedésük, így a sűrűségüket nem értelmezzük. Hasonló lehetett a helyzet a szingularitások esetében.

A Földön található legsűrűbb természetes anyag az irídium, körülbelül 22 650 kg/m3.

Néhány anyag sűrűsége:

         

Anyag         

  Sűrűsége, kg/m³

          Ozmium      

       22 590

          Irídium         

       22 560

          Platina         

       21 450

          Arany          

       19 300

          Higany         

       13 580

          Ólom          

       11 340

          Ezüst         

       10 490

          Réz             

         8 960

          Vas             

         7 870

          Alumínium   

         2 700

          Tengervíz     

         1 025

          Víz              

         1 000

          Jég            

            917

          Levegő        

               1,2

 

Bármilyen gáz az átlagos moláris tömeg 0,0446-del szorozva, ezért standard hőmérsékleten és nyomáson 0,09 és 10,0 között van, például levegő 1,2.

 

Tartalomjegyzékhez Világképem < (Anyagelötti, Kezdetben...)     

-----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g