|
Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Alfapont, Kezdetben..., Lepton-időszak)
Hőmérséklet - Kelvin-skála - Celsius-skála
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. A hőtan, más néven termodinamika tudományának egyik alapfogalma.
A hőmérséklet az intenzív mennyiségek közé tartozik, tehát nem additív, két test között hőáramlással kiegyenlítődésre törekszik. (Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – amely az alkotó részecskék számával arányos – független. Ezzel szemben az extenzív mennyiség függ a rendszer mennyiségétől, nagyságától.)
Fizikai szempontból a hőmérséklet az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség. (A hőmérséklet az energia rendezetlen mozgásként tárolt formája. A hőmérséklet és az atomok, molekulák mozgása közti összefüggés a statisztikus mechanika tárgya. A hőátadás belső energia átadását jelenti. A hő és mechanikai munka kapcsolatát az energiamegmaradással a termodinamika első törvénye tartalmazza.) A részecskék egy szabadsági fokra (például egy kitüntetett irányú mozgásra) jutó mozgási energiájának hosszabb időtávon mért átlaga T hőmérsékleten kT, ahol k a Boltzmann-állandó. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a hőmérséklet egy olyan fizikai mennyiség, amit per definitionem arányosnak választottak az anyagrészecskék kinetikus energiájával, és a k arányossági tényező, a, a választott skáláink miatt lesz 1,380 6505(24) *10-23 joule/kelvin értékű. Látszik, hogy a hőmérséklet statisztikus fogalom, ilyen szempontú leírása a statisztikus fizika témakörébe tartozik. (A statisztikus termodinamika alapvető kérdése, hogy adott mennyiségű energia hogyan oszlik el egyenlő rendszerek között. A termodinamikai jellemzők származtatásához általában a kvantummechanika összefüggéseit használják. A gázok nagyszámú részecskéből állnak, és minden irányban mozognak. Hatásuk egy felületre okozza a gáznyomást, és a hő nem más, mint a részecskék mozgási energiáinak az összege.)
A hőmérséklet mértékét fokokkal jellemezzük, de több mértékegysége létezik, melyek kifejlesztőik nevével azonosak.
Kelvin-skála Hőmérséklet - Kelvin-skála - Celsius-skála
Bevezetője William Thomson Kelvin.
A hőmérsékletnek létezik minimum értéke, ami a kinetikus energiával való arányosság folyománya. Ezt nevezzük abszolút nulla foknak, ez az SI mértékegységrendszerben elfogadott Kelvin skála nulla pontja. Ezen – úgynevezett abszolút hőmérsékleti skála – jele a T. Egységének ugyanakkorát választottak, mint a Celsius-skála egy foka. Mértékegysége: K (kelvin).
Másik meghatározással egy kelvin (K) a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,15-szorosa.
Celsius-skála Hőmérséklet - Kelvin-skála - Celsius-skála
Bevezetője Anders Celsius.
A legelterjedtebb hőmérsékleti skála a közéletben, az európai kontinensen. Jele: t. Ezen a skálán légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0 °C értéket, a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100 °C. Egysége tehát ennek az intervallumnak az 1/100-ad része. Mértékegysége: °C (Celsius-fok).
Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Alfapont, Kezdetben...) -------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet
|