Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag

Gyorsulás

Tartalomjegyzékhez Világképem <  (Hadron-időszak)     

A fizikában a gyorsulás (jele: a) a sebesség változási gyorsasága (idő szerinti deriváltja). A gyorsulás egy vektormennyiség, amelynek a dimenziója hosszúság/időnégyzet. Az SI mértékegységrendszerben az egysége méter/másodpercnégyzet. A gyorsulás időegységre eső sebességváltozás: a = v/t

Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mozgást, amelynél a gyorsulásvektor nem 0, gyorsuló mozgásnak nevezzük.

Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp),

Egyik legismertebb gyorsulási állandó a g, egy g a Föld gravitációja által okozott gyorsulás a tengerszinten a 45° szélességi fokon (Párizs környékén) mennyiségileg körülbelül 9,81 m/s².

A gyorsulás és erő kapcsolata

A klasszikus mechanikában az a gyorsulás az erő (F) és a tömeg (m) függvénye, amit Newton második törvénye fejez ki: F = ma

A gyorsulás változása

A gyorsulás megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti második deriváltját rándulásnak nevezzük. A rándulás (angolul jerk) egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) gyorsulásának sebességét leíró fizikai vektormennyiség. Tehát a sebességváltozásnak (gyorsulásának) az időbeli változását jelöli. Mértékegysége a méter per szekundumköb: m/s3 vagy mˇs-3.

Tartalomjegyzékhez Világképem <  (Hadron-időszak)     

-------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyorsul%C3%A1s

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jounce