Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag

Fermion

Tartalomjegyzékhez Világképem <    (Alfapont, Lepton-időszak)     

Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv, amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.

Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon, bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint például a barionok), teljes spinüktől függően.

A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).

Példák fermionokra:

Részecske      spin (h/(2π))
elektron    1/2
kvarkok       1/2
proton        1/2
neutron         1/2
Δ részecske (barion)   3/2
neutrínó    1/2

 

Tartalomjegyzékhez Világképem <  Alfapont     

---------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermion