Rieth József: Elmaradt utak albuma

Zirc

Zirc (németül Sirtz) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa". Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Teljes népessége 7106 fő (2013. január 1.) Népsűrűség 189,79 fő/km². Földrajzi területe 37,40 km². Zirc neve: lehet, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik.

Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a XV. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. 1699-ben az első német telepesek érkeztek, a 13 telepesházat 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása. A település 1984-ben kapott városi jogot. A Magasbakonyban tervezik a szélenergia fokozott kihasználását.

Apátsági templom

A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.

Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.

A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.

A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.

Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Körkörösen indák, levelek díszítik. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mint a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.

 

Az alsó címerkép Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A díszudvari körséta következő állomásaként bepillantást nyerhet az apátsági templom eredeti barokk freskócsodáinak világába, mely emberközeli ábrázolásaival felszabadult liturgikus térbe helyezi a nézőt. A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

Az épület két látogatható intézményt fogad be: a Bakonyi Természettudományi Múzeumot (az épület első emeletén, 1972 óta: diorámák a Bakony élővilágáról, a Kárpát-medence ásványai, a Bakony hegység faunája, flórája és geológiája), és a Reguly Antal Műemlékkönyvtárat (a második emeleten: 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, 70 ősnyomtatvány, és 300 antikva). A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot 1750-ből, azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.

Ciszterci apátság

A ciszterciek a monasztikus szerzetesek körébe tartoznak, akiknek atyjuk és mesterük Szent Benedek. Szent Benedek Reguláját több rend követi, így a bencések és a ciszterciek is. Szent Benedek egy család mintájára formálta a szerzetes közösséget. Egy-egy monostor feje, atyja az apát, akit a szerzetesek életfogytiglanra vagy legalább is hosszabb időre választanak. Egymást testvéreknek tekintik, és mindegyik igyekszik figyelmességben és szeretetben a másikat megelőzni, a maga munkáját a közösség érdekében jól végezni. Az apát, a családfő szerető figyelemmel és gondoskodással kíséri fiai lelkületét és növekedését. Legfőbb gondja az igazi családi közösség megteremtése és vezetése.

Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. A templomhoz csatlakozó 1727-ben és1854-ben századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Barokk, klasszicista homlokzattal. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.

A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasság-ban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a Champagne-i Clairvaux filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is.

A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) földúltak a törökök.

Visszatérés. 1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 ft megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).

A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi Apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. A zirci apát egyben a kongregáció prézes apátja is. A jelenlegi apátot, Dékány Sixtust 2011. január 8-án választotta meg a zirci konvent és a kongregáció küldöttei, és iktatták be hivatalába.

A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak. 1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

EGYHÁZ- ÉS RENDTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Újonnan átadott egyház- és rendtörténeti kiállításunk keretében audioguidos vezetéssel, interaktív, érintőképernyős információs felületekkel, értékes tárgyi és képi anyaggal állunk az érdeklődők rendelkezésére, ahol család- és látogatóbarát környezetben ismerkedhet a ciszterci atyák középkortól napjainkig ívelő, szerzetesi mindennapjaival.

KÖZÉPKORI ROMKERT ÉS KRIPTA

A romkert 2011-es feltárása és rekonstrukciója kézzelfogható közelségbe hozta az egykor élt szerzetesek életét és szellemiségét. Látogatható az apátsági templom alatt húzódó kripta is, mely ugyan még felújításra várva, mégis nemes egyszerűségében, évszázadok titkát őrizve áll a kíváncsi érdeklődők előtt.

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház

A Reguly-könyvtár épülete A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület

A 20 hektáros területen 110 fa- és cserjefaj. Egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni, jellegzetes angolkert (az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak). A kertben gloriett található 1770-ből.

Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók. Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt. Tavasszal a halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa, nyáron a zöld ezernyi árnyalata, a hársfák zsongító illata, a Cuha-patak csobogása, ősszel a melegbarna-sárga színpompa, télen az ágakat belepő hótakaró, zúzmara varázsolja mintegy mesevilágba a látogatót. A 18 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett „fás-kert” alapítása a 18. század második felére tehető, ahol a gyönyörű természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel, ráadásképp előfordulhat, hogy őzek, mókusok kísérik kerti sétánkat.

Az Arborétum immáron az apátsági díszudvaron keresztül is, a Monostori ajándékboltban történt belépőjegy megváltást követően, 17 óráig megtekinthető. A kert nyitva tartása némiképp eltér a többi kiállítási helyszín látogathatóságától.

Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár

Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található. A homlokzatában megújult apátsági épület díszudvara letisztult hangulatával, magával ragadó előtere az újonnan átadott Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjához tartozó kiállításoknak.

A Monostor ad helyet a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.

A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.

Klasszicista stílusú bővítése a monostornak. Tetején tümpanon jelzi a stílust az alatta lévő korintoszi oszlopokkal együtt. A homlokzat alatt két angyal fogta címer található. Az erkély párkányán fáklyának kiképzett dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz újító ereje és a virág születése között vonnak párhuzamot. Állapota – hála a restaurálásoknak – ép, ezért adhat otthont különböző intézményeknek.

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

Utazásom

 

1984-ben jártam Zircen először a Tantestület bakonyi túrája során.

2014. szeptember 6-án a Városmajori ministránsok Bakonybél-Zirci kirándulásán -- egészségi okok következtében -- nem tudtam részt venni.

 

----------------

Képek, kisebb eredménnyel ugyan, de olyanok, amelyek sejtetik Zirc hangulatát:

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirc

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

http://www.programturizmus.hu/tpartner-ciszterci-rend-zirci-apatsag.html

http://epiteszforum.hu/galeria/a-zirci-ciszterci-apatsag-komplex-atalakitasa1/141803