Rieth József: Útiemlékek

Krakkó - Wieliczka

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Zakopane   <<<   Krakkó   <<<   Wawel   <<<  Wieliczka     

Krakkóban többször is jártunk. 1994-ben a Kós-iskola tanári karával látogattunk el ide. Október 21. megünneplése az iskola tanárai számára hagyományosan egy többnapos, rendszerint külföldi tanulmányi úttal volt egyenlő. Ezeken általában mint  pedagógusok (feleségem iskolakönyvtárosként, jómagam hitoktatóként) vettünk részt. 1994-ben Zakopane, Krakkó és Wielicska volt úti célunk.

1994. október 22.  

A wieliczkai sóbányák (kiejtése kb: vjelicska) Lengyelország legrégebbi sóbányái, a Bochnia sóbányával együtt a krakkói sóvidék része, a 13. századtól 1772-ig a krakkói sóbányászat részét alkotta. A bánya, mely a világ legrégebbi kősó bányái közé tartozik, Wieliczka, egy Krakkó melletti kisváros alatt van. A sótelepek a miocén korban keletkeztek, később az Alpok felgyűrődésének során a tektonikus folyamatok eredeti keletkezési helyüktől több tíz kilométerre elmozgatták.

A bánya jelenleg múzeum, 2006-ban 1 065 857 látogató tekintette meg, közülük 58% külföldi volt.

A bányában 1951-ben megalakult a Krakkói sóbányák múzeuma (Muzeum Żup Krakowskich w Wieliczce). A bánya legrégebbi része, ahol bányászati módszerrel termelték ki a sót, a Goryszowki akna a 18. század második felében alakult ki. Ez a világon az egyedüli olyan bánya, melyben megszakítás nélkül folyt a kitermelés a középkortól máig, lehetővé téve a bányászati módszerek fejlődésének követését az egymás követő korszakokban.

A wieliczkai bányában 9 szintet különböztetnek meg, melyekből az első – a Bono szint – 64 méter mélyen van, míg az utolsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák összes hossza az összekötő folyosókkal, tavakkal, termekkel, aknákkal együtt meghaladja a 300 kilométert, össztérfogatuk pedig mintegy 7,5 millió m³.

A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó hőmérséklete (körülbelül 12-14 °C), nyomása, ionizációja és megvilágítása van, jelentős a mangán, magnézium és mésztartalma. A 135 m mélyen fekvő Wessel-tó termébe rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szenvedő személyek számára.

A wieliczkai bánya világszerte ismert földalatti turistaútja a 18. és 19. század fordulóján alakult ki. Mintegy egymillió turista látogatja évente a 64–135 m mélyen elhelyezkedő (I-III. szint), 20 teremből álló, körülbelül 3 km hosszú utat. A túra időtartama körülbelül 2 óra.

Vielicskában (Wieliczka) a sóbányát néztük meg. Dombvidéken szép kis falucska mellett értük el a bányát. Szinte lakott település közepén volt a bányaépület, közel a vasút és busz pályaudvarhoz. A városkába jövet szinte átbújt az országút a sóüzem mocskos, zsúfolt kolosszusa alatt. Itt egy kaptató után a domb tetején üde liget fogadott minket. Csak az épületből kilógó beépített hatalmas bányalift mutatta a bánya ittlétét.

 Falépcsőkön mentünk le 3 emelet mélységbe. Az első szobor Kopernikusz szobra volt. Nem volt tiszta fehér, inkább szürke, talán egy kissé zöldesbe hajló, mert vegyi anyagok szennyezték. A hátteret ívesen hajló farönksor takarta. Mögötte a naprendszert szimbolizáló koncentrikus fénysávok világítottak. [WW1] A vezető a lámpáját odatartotta a szoborhoz, áttetsző volt, tehát nem kő, hanem kristály. Érdekes termeken és folyosókon mentünk le 150 méter mélységbe. Volt ott sokféle kápolna, sóból faragott szent-szobrokkal [WW2], vagy szépen elrendezett szentkereszttel. [WW6] H4 - H15 - H9

 Volt egy hatalmas templom is a föld alatt. (WW11) A hatalmas üregben sócsillárok fénye világított. Minden sóból készült, a szentek szobrai misztikusan opálosak voltak. Csodálatos volt a só oltár. Nagyon szépek voltak a Golgota alakjai is, de főkép egy Mária szobor lepett meg hótiszta áttetsző fehérségével. Az egyik fülkében ősi sómalom állt. Ezen aprították a nagy tömböket. (WW12) Másik teremben ember nagyságú sólé-vödrök lógtak. (WW13) Láttunk régi kisvasúti kocsikat, amely előkelő turistákat szállított valamikor a hosszú földalatti járatokban (WW14). H16

Volt Nagy Kázmér emlékmű, [WW4] és bányamanó kamra. [WW5] A szobrok kissé vaskosak voltak, de kifejezőek. Élénken érzékeltették a bányászok kiszolgáltatottságát, a titkos erőkről kialakult babonás elképzeléseiket. A Szentkereszt-kápolna világos mennyezetével mély vallásosságukat mutatta. (WW6) Ezeket nem hivatásos művészek készítették, de roppant érdekesek voltak. A sókristályból készült hatalmas csillár szinte ólomkristályként törte a fényt. A sóemberek  és bányamanók ötletes életképekben mutatták a bányászéletet, talán még a gondolkodásmódjukat is. Nagyon szép vallásos reprodukciókat és ábrázolásokat is láttunk.

Az egyik fülkében a bánya szelleme mellett régi bányász-szerszámokat is elhelyeztek. (WW9) A megroppant támfa sejteti azt az iszonyatos erőt, ami a bányára nehezedik. (WW8) h7 - H11

Volt belső, mesterséges tó is. A víz mozdulásakor csodálatos fénytörés játéka volt látható a falon. Ez már az ugyancsak mélyen fekvő alsó szintek egyikén volt található. A meredek vágatokban hosszú lépcsősor vezetett a mélybe. (WW7) A nagy terek és a mostoha világítás miatt nem sikerült a víz mozgását megörökítenem képen. H14

A talaj szintén sóba volt vájva, a kemény sóba volt a csillék sinpályája is kiképezve. Az egész bánya egy hatalmas sótömbben helyezkedik el. Különböző termekben bemutató volt a berendezésről, csillékkel, szerszámokkal. A bányában a régi bányász viselet mellett (WW5) a szocreál munkás ábrázolás is látható (WW8, WW10) H8 - H17 - H18

Bőséges bemutatókon láthattuk a régi bányászat módozatait, az ősi termelés szereplőit.

Mindenfelé sófaragások, a sótömbből kifaragott szoborkompozíciók, bányász életképek voltak láthatók.

Képsorozat mutatja a 19. század végének, a 20. század elejének bányaművelésének gyakorlatát.

A vágatok messze belevesztek a sötétbe. Óriási volt a csend. Sokak rosszul lettek a bezártságtól, sötéttől, meg a veszély tudatától. Elképesztő famennyiség van beépítve a dúcolásba, a fal biztosításába. H19. A bányában a régi bányász viselet mellett (WW5) a szocreál munkás ábrázolás is látható (WW8, WW10) H8 - H17 - H18

A falakat sok helyen díszítik plakettok, domborművek, sóból faragott emléktáblák. Egy bányamérnök németül kalauzolt minket végig a mélybe tartó kanyargós járatokon. Megmutatta a még ma is működőképes fa emelőszerkezeteket (WW15).

Utunk egy presszónak és emléktárgy kereskedésnek kiképzett hatalmas teremben ért véget. A hosszú út után a legtöbben kimerülten rogytak le a padokra. Voltak, akik nagy üdítőzésbe kezdtek, voltak akik vásárlással töltekeztek fel. H21

Az emelőszerkezetet ma már felváltott a modern lift. Régen a bányászok a kötélen csimpaszkodva utaztak a mély aknákban (WW16).

A felszínre lifttel érkeztünk fel. Nagy nevetések, visítások közepette érkezett fel a szállítókas csoport. Minden kas megvárta a következőt, így elég sokat vártunk a sötét aknában, vagy a kiszálló szint felett a levegőben. A szűk ajtón vidáman bújtunk ki, jól esett újra a napfény, a tágas szabad világ. Hiába, nem ok nélkül köszönnek a bányászok "Jó szerencsét" köszöntéssel ... H22

 A vasút túlsó oldalán a laposan sütő délutáni napfény vidám hangulatú városka épületeit világította meg. A bányán kívül szinte csak ennyit láttunk Vielicskából, és már újból buszra szállva robogtunk is hazafelé. H23 - H24

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Zakopane   <<<   Krakkó   <<<   Wawel   <<<  Wieliczka     

------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wieliczkai_s%C3%B3b%C3%A1ny%C3%A1k

http://www.origo.hu/tudomany/20071124-wieliczka-arpadhazi-szent-kinga-sobanyaja.html 

http://www.taborfalva-kapolna.hu/articles.php?article_id=33 (Wieliczkáról és Kingáról)