Rieth József: Útiemlékek

Vezúv

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

1999. szeptember 15-től szeptember 23-ig autóbuszos zarándokként jártunk Olaszországban. Célunk volt Sienai Szent Katalin, Szent Januáriusz, Boldog Pio szentek kegyhelyeinek sorra látogatása és az utunk során érintett szenthelyekkel, valamint jelentősebb kulturális látnivalókkal való ismerkedés. A körutunk során meglátogatott városokat és nevezetességeket bővebben bemutatom: Siena, Róma, Aquino, Capua, Caserta, Monte Cassino, Nápoly, Pozzuoli, Vezuv, Pompei, Rotondó, Loreto, San Marino. A zarándokúti élményeinket (a Magyar útszakasz (1. rész) és az Ausztriai útszakasz (2. rész) bevezető részével) az Olaszországi útszakasz (3. rész)  emlékeinek vázlatával foglaljuk egységes történetté. A Vezúvra ellátogatva, izgatottan kutatuk egy élő tűzhányó világát, keresve a Pompeit sújtó egykori tragédia körülményeinek feltételezhető itteni jeleit.

A Vezúv (olaszul Vesuvio, latinul Mons Vesuvius) nevű vulkán Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el. (A többi aktív európai vulkán – Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, esetleg Szantorini – szigeteken található.) Az ókori görögök és rómaiak Héraklész szent hegyének tartották. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

A Vezúv az Afrikai és Eurázsiai litoszféralemez ütközése (kollízió) eredményeként alakult ki. Az alpi hegységképződés eredményeként mindkét kéreglemez pereme összetöredezett; mikrolemezek váltak le róluk. A nagy lemezek közé szorult mikrolemezek bonyolult elfordulások és eltolódások rendkívül nehezen rekonstruálható sorozata közben rendszeresen egymásnak ütköztek, illetve részben még ütköznek ma is. Az észak felé nyomuló Afrikai lemez és az Európa pereméről letört apúliai mikrolemez közé szorult az Ibériai mikrolemez csücske, és ahogy a rendelkezésére álló hely fogy, ez a lemeztöredék összetöredezik: egyes részei feltorlódnak, mások a mélybe buknak. A lesüllyedő lemezdarabok részleges megolvadásának terméke a campaniai vulkáni ívben, a Lipari-szigeteken és az Etnában felszínre törő magma. Mivel az alásüllyedő töredékek kőzettani összetétele meglehetősen változatos, az egyes vulkánokból más-más típusú láva bukkan a felszínre: némelyek (Etna, Stromboli) bázikusak, mások (Lipari-szigetek) savanyúak, a többség pedig átmeneti (andezites).

A Vezúv a Campi Flegrei vulkánjaival, a Monte Epomeoval és néhány kisebb, tenger alatti vulkánnal a campaniai vulkáni ívbe tartozik.

A Vezúv az andezitvulkánok többségéhez hasonlóan ún. sztratovulkán (rétegvulkán, a geológus szlengben "szendvics"), mely vulkáni hamuból, tefrából és lávafolyásokból épül fel. Az andezitláva viszkozitása közepes, minél fogva lassabban folyik és gyorsabban megszilárdul, mint a bazalt.

A vulkán lejtőinek meredeksége változó. A bő csapadék sugárirányú vízmosásokat (lagni) alakított ki rajta. A lávakőzetekből álló peremek meredek letörésekkel, árkokkal érnek véget. A régi kráter szélén egy sor kisebb csúcs található, melyek elnevezése cognoli. A Monte Sommával ellentétben, a Vezúv kúpjának magassága és alakja is gyakran változik: a gyakori kitörések lávát és vulkáni hamut raknak le és növelik a kúpot, aminek tetejét viszont rendszeresen lerobbantják a nagyobb kitörések.

1944. január 6-án egy kiújult eruptív szakaszba lépett a vulkán, melynek ereje fokozatosan gyengült, majd március 13-án véglegesen megszűnt, miután a beomló kúp eltömte a kürtőt. Március 18-án délután 4 órakor a vulkáni kürtő hirtelen megnyílt, bőséges effuzióval, amely elpusztította a vulkán lejtőjén fekvő Massa di Somma és San Sebastiano al Vesuvio településeket. Ez a fázis március 21-éig tartott. Ebben a rövid időszakban 21 millió m³ láva ömlött ki a Vezúvból. A következő fázisban, mely március 22-éig tartott, a Vezúv szökőkút formájában lövellte ki az izzó anyagot. A vulkáni hamu a kitörés erejének következtében 5 km magasságig jutott. A felerősödő szél pedig több mint 16 km távolra hordta a hamut, elsősorban délkeleti irányba. Ezen fázis során, mely 19 órán át tartott, a „láva-szökőkút” jelenség 8-szor ismétlődött meg, ezek közül az első hét egy óránál rövidebb ideig tartott, míg az utolsó öt órán át ejtette csodálatba megfigyelőit. A kitörés harmadik fázisát vegyes kitörések jellemezték, a rendkívül változó kilövellt vulkáni anyag miatt. A kitörés hevessége miatt a kilövellt vulkáni anyag (elsősorban hamu) ismét 5 km-nél magasabbra emelkedett, és az erős szelek miatt több mint 500 km távolba is eljutott (pl. Albániába). Március 23-án délután 2 órakor a vulkán belépett kitörésének negyedik és egyben utolsó szakaszába, amelyet erős szeizmikus lökések és robbanások jellemeztek. A kitörés március 29-éig tartott. Április folyamán a kúp teteje beomlott és így 200 méterrel alacsonyabb lett. Ugyanekkor végleg eltűnt a Vezúv évszázadokon át aktív füstcsóvája is.

A kráter látogatása csak jegyváltás ellenében lehetséges, helyi vulkanológus idegenvezetővel. A kasszától egy 860 m hosszú út következik a kráter pereméig. Ennek megtétele a 14%-os meredekség miatt általában 15-20 perc. A kráter egész évben látogatható, kivéve rossz időjárási viszonyok idején.

Látogatásunk a Vezúvon, 1999. szeptember 20.

                ½ 6-kor keltünk, ½ 7-kor volt reggelink és már 7-kor indultunk is a Vezúvra. Nápolyban nehezen tudtunk közlekedni, óriási zsúfoltság volt, ráadásul útközben a városról is szerettünk volna képet kapni. A tengerparthoz közel haladtunk, és partmenti településeken vezetett keresztül az út. Ezekben korallfeldolgozásból és idegenforgalomból élnek az emberek. ¾9-re megérkeztünk a Vezúvhoz. A tűzhányó 1277 méter magas. 1944-ben tört ki utoljára. 700m átmérőjű a krátere és 250 méter mély. Dimbes-dombos csalitosban vezet felfelé az út, később egyre többször bukkannak elő vulkáni salaklerakódások. 8,50-re értünk fel a kacskaringós szerpentinen a bejárathoz. Már innen is csodálatos kilátás nyílt a tengerre, Nápolyra, a part menti településekre és Herkuláneumra.

                A hegyen dolgozó személyzetet (idegenvezetők, árusok, építőmunkások) két autó vitte fel, majd 9-kor nyitották az ajtót, és mi is elindulhattunk a Vezúvra. Még egy másik magyar csoport is érkezett, mi indulhattunk elsőnek fel. Szerencsések voltunk a korai indulással, mert így a hegy árnyékában bandukolhattunk felfelé a fekete salakon. Az út mellől láva darabokat és salakot gyűjtöttünk. Fenn kellett fizetni egy újabb kapunál a belépőt. Itt videófilmet és lapokat vásároltunk, majd csaknem körüljártunk a kráter peremén. Itt is gyűjtöttünk köveket, csodáltuk a kráter méreteit és színeit. Innen már körkilátás volt a vidékre. A turistautat vulkáni kövekkel támasztották ki az építőmunkások, akik az omladékony vulkáni meredeken az utakat tartják állandóan karban.

(Az olasz útleíráshoz vissza.)

---------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vez%C3%BAv

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/01/24/a_vezuv_1944-es_kitorese

http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/vezuv.htm

https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-A_Fold_amelyen_elunk_9-Mivel_jar_a_nyughatatlansag-106260