Rieth József: Útiemlékek

Velence - 1. rész - Velencéről egy 's más, no meg az odaút

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

   (Jesolo)  Velencéről   2. Sz.Márk tér > 3.Doge Palota > 4. Sz. Márk templom > 5. Rialtónál > 6. Déli városrész >     

2006. június 24-július 1. között egy Jesolói nyaraláson vettünk részt. Jutalomból velünk üdült két unokánk -- Vica és Kinga -- is. A nyaralásunk alatt június 26-án hajóval ellátogattunk  a város közelében található három szigetre: Buranoba, Muranoba és Torcelloba, majd másnap, június 27-én  Velencébe hajóztunk el .

Földrajza    .....................................     Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk

 

 

Velence Olaszország egyik legjelentősebb városa. A leírások szuperlatívuszokban szólnak róla, és méltán. Fekvése teljesen egyedülálló, története a középkor legjelentősebb államává tette és műemlékei egyedülállóak. Méltán kapta meg a "tenger királynője" nevet. Egy gyarmatbirodalom központjaként, négymillió lakossal, európai nagyhatalom volt. Különleges földrajzi helyzete páratlan, története a menekültek nyomorától a nagyhatalmi pompán keresztül a jelenkor kissé színpadiasnak tűnő turistalátványosságáig terjed. A város fontosságán ez a jelenlegi kínos helyzet mit sem változtat, jövőjéről sok tudomány igyekszik gondoskodni.

 

A lagúnák és szigetek a jégkorszakidőszakában alakultak ki. Az Alpesek gleccserei rengeteg törmeléket és hordalékot juttattak a tengerhez, az akkori Adria hullámai pedig ezt az iszapot a part előtt elteregették. A part mentén hosszú szigetek, hordalékkúpok, turzások keletkeztek. Létrejött egy belső tenger, egy lagúna. Ez a beltenger a part mentén néhány kilométer mélységben egyre inkább elmocsarasodott, létrejött egy "holt" lagúna, a laguna morta. A tenger felőli hat-nyolc kilométer széles, néhány méter mély szakasz az Adria apály-dagály tevékenysége miatt együtt él a tengerrel, ez az "eleven" lagúna, a laguna viva.

 

 

Velence ebből az élő lagúnából nőtt ki. A lagúnák elszórt szigetecskéire az 500-as években települtek a partvidék lakói a népvándorlás zűrzavaros viszonyai elől. A letelepültek itt halászattal és sólepárlással foglalkoztak,  kertszerűen művelték tenyérnyi szigetecskéiket. Az egyes szigeteket a maguk választotta tribunok vezették. 600-700 körül a szigetek egyre jobban benépesültek. Földet és köveket hozva kezdték feltölteni a szigetek közti szorosokat, azok csatornákká keskenyedtek. Először a Lidón jött létre Malamocco község, majd amikor Pipin elfoglalta városukat, a doge és kisérete a rivo Altora evezett, és itt a sziklás Rialto szigetén kialakult a jelenlegi város magja. Egyes hagyományok szerint kalandozó őseink is szerepet játszottak ebben a költözésben, és az új város, Velence létrejöttében. Állítólag 950 körül a magyar portyázók lovaikkal a szigetív déli végénél található szárazföldi Chioggia felől egyszerűen átúsztattak a Lidóra, és látogatásuk következményeit könnyen elképzelhetjük...

 

 

A régi Velence faházai gyakran estek tűzvész áldozatává. A gazdag város egyre több kőépületet emelt, alapozásra sűrűn egymás mellé vert cölöpök ezreit használták. A faanyagot a dalmát partok tölgyei és fenyői szolgáltatták, de libanoni cédrusok is felhasználásra kerültek. Az évszázadok alatt a város lassan süllyedt az épületek súlya alatt. Mióta azonban az artézi kutakat vízvezetékkel helyettesítették, úgy tűnik, ismét kialakult egy föld alatti vízpárna, mely megállította Velence süllyedését. Most a dagály szabályozására keresnek megoldást. A tervezett gátrendszerről bővebben.

 

Története    .....................................     Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk

 

Az ide települt közösségek a szigeteket kormányzó tribunok vezetésével gyorsan fejlődtek. Halászattal, kereskedelemmel foglalkoztak. Élénk volt a kereskedelem a lombardiai síkság és a szemközti dalmát partok között. Állandó hadakozásban álltak az isztriai és dalmát kalózokkal szemben, de védekezniük kellett a frank Pipin ellen is, meg a Ravennában székelő bizánci császári helytartóság ellen is.

 

A legtekintélyesebb 20-30 család tagjaiból kikerült tribunok az egységes fellépés érdekében a közösségek (comune) élére közös főnököt, az első doget, Paulicius Anafestust választották meg 697-ben. Bár a főbb kérdésekben eleinte a népgyűlés, az arengo döntött, de a tényleges irányítás kezdettől fogva a gazdag patriciusok kezében volt. Éles politikai harcok bontakoztak ki, 700 -s 850 között 19 doge lett a forradalmi harcok áldozata (felkoncolás, száműzetés, megvakítás).

 

A tengeri hatalma egyre gyarapodott Velencének, kezébe kerültek a kelet-nyugati kereskedelem főbb szálai. Gyűjtötték mindenünnen az értékeket, a becses dolgokat. 827-ben Szent Márk evangélista hamvai is Velencébe kerültek. Az ereklyéket két velencei kalmár az egyiptomi Alexandriából ellopta, majd a muzulmánok figyelmét elterelendő, sertéshús közé rejtve szállították haza. Hazatérve kápolnát építettek a mai Szent Márk bazilika helyén. Velence rövid időn belül védőszentjének tekintette Márkot és a szárnyas oroszlánt. Ezzel felváltották a korábbi Szent Teodor tiszteletét.  A 10. században a doge hatalmát a nemesség megnyirbálta, a népgyűlés szerepét, és az állam irányításának döntő szavát a Nagytanács, a nemesség köréből választott "Consiglio Maggiore" vette át. A doge mellé hattagú testületet, a signoriát állítottak. Az igazgatást procurátorok látták el, az igazságszolgáltatást 40 tagú testület, a Quarantia végezte.

 

 

A normannok elleni, és a keresztes hadjáratokban nyújtott segítségük hatalmas felvirágzást hozott. 1204-ben Dandolo doge a keresztesekkel meghódította Konstantinápolyt. Ez jelentős zsákmányt, gyarmatosított területeket és kereskedelmi jogokat hozott a városállamnak. A sikeres gyarapodás féltékennyé tette a másik itáliai hajósállamot, Genovát. A két tengeri köztársaság között több mint száz évig tartó háború tört ki. Ebben az időben a mi Nagy Lajosunk is veszélyeztette Velencét. Végül 30 nem nemes származású gazdag kereskedőcsalád vagyoni segítségével és szívóssággal, valamint diplomáciai taktikával1380-ban a chioggiai csatában a Vittorio Pisano vezette hajóhad győzelme leigázta Genovát.

 

Közben, 1310 után létrehozták a korlátlan hatalmú Tízek Tanácsát, amely még a doge felett is ítélkezhetett, és szigorúan ellenőrizte az arisztokráciát. A politikával nem foglalkozó köznéppel szemben enyhe és igazságos volt az uralma, az adót alacsony szinten tartották és biztosították a közbiztonságot. A Genova feletti győzelem után Velence hatalma tetőfokán állt. Kialakult a város mai képe. Óriási gazdagság és nagy politikai tekintély jellemzi ezt az időszakot. Ebben az időszakban azonban megkezdődött a törökök terjeszkedése. 1570-ben elfoglalták Ciprust is a törökök, és bár a lepantói csatában 1571-ben megsemmisítették a török flottát, Velence mégis kompromisszumos békeszerződésre kényszerült. Az 1574-es tűzvész, az 1575-ös pestisjárvány, majd az 1630-as dögvész megroppantották a büszke köztársaság erejét. A törökök újabb előnyomulása során elvesztették görög gyarmataikat.

 

A 18-ik század Velence számára muzsikás, játékos, szerelmeskedő korszakot hoz, a "settecento veneziano" időszakát. Itt szórakozik a nemzetközi arisztokrácia, behatol a kalandorvilág, mindenütt kaszinók, játékbarlangok, találkahelyek találhatók. Végnélküli farsang, szinházak, zene jellemzi ezt az időszakot. Casanova, Longhena, Tiepolo, Guardi, Canova, Gozzi, Goldoni világa ez. Ezt a gondtalan világot söpörte el Napóleon. 1797-ben elfoglalták a franciák Velencét majd átengedték Ausztriának, de az austerlitzi csata után 1805-ben az olasz királysághoz csatolta a várost Napóleon. Váltakozó uralom után végül 1866-ban népszavazással került végleg az olasz királysághoz, a környező Veneto régió fővárosa lett.

 

Jelene    .....................................     Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk

 

Velence ma a festők, a muzsikusok és költők kedves városa, kedvelt úti célja a nemzetközi idegenforgalomnak. Korszerű kikötővel rendelkezik, de az ipart a szomszédos szárazföldre telepítette. Ma nyolcvanötezren sem lakják (volt idő, amikor  több mint kétszer annyian éltek itt).

 

A város 6 kerületre oszlik, ezek 33 egyházközségre tagolódnak. A 118 szigetecskét 177 csatorna veszi körül. A szigeteket 450 híd köti össze

"Egyre fogy Velence lakossága: az 1966-os nagy áradáskor még 121 ezren éltek a történelmi városközpontban, ez a szám jelenleg 66 ezer, és az elvándorlás folytatódik - erről tanúskodik a lagúnák városának vezetése által közzétett legfrissebb adat.

Ha így megy tovább, Velence egyfajta Disneylanddé válhat, amelyben hemzsegnek a turisták - számuk évente 18 millió körül van -, de állandó lakói közül egyre többen elhagyják, jórészt éppen az idegenforgalom miatt - figyelmeztetett a La Repubblica című lap. 

Az 1966-os nagy árvíz sok ház földszintjét elöntötte, akkor 16 ezer embernek kellett távoznia tönkrement otthonából, s az azóta eltelt négy évtized alatt csaknem felére csökkent a város lakossága. Folyamatosan emelkedett viszont a vízszint és a turisták száma: jelenleg naponta 50 ezer látogató érkezik, és az élet egyre drágább.

"Velence már elvesztette a lelkét" - mondta keserűen egy kis bár tulajdonosa. Ezzel arra utalt, hogy a pékségektől az ácsműhelyekig sorra zárnak be a hagyományos családi vállalkozások, s helyükön igen hamar szuvenírboltok, luxus divatüzletek, méregdrága gyorséttermek és vendégfogadók nyílnak. A szállodák azonnal felvásárolják a szabaddá váló területeket, dúsgazdag külföldiek pedig az ingatlanokra vadásznak, felverve ezzel az árakat: a városközpontbeli lakás négyzetmétere már nyolcezer euróba (több mint kétmillió forintba) is kerülhet."

Velence mérhetetlen gazdag kincsek tárháza, ezek javarésze a múzeumokban megtekinthető.

 

Jövője    .....................................     Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk

"A városvezetés egyik illetékese, Mara Rumiz elmondta, hogy az elvándorlás miatt eltorzult a város demográfiai szerkezete: minthogy főként a fiatalok távoztak és távoznak, az állandó lakosoknak immár egyharmada hatvan éves vagy annál idősebb. Az ellenszert abban látják az illetékesek, hogy rendbe hozzák a megüresedett házakat, sőt újakat építenek, s az ezekben lévő lakásokat aztán rögzített áron bérbe adják, nem bocsátják tehát áruba az érdeklődőknek, mert azok túlnyomó többsége rögtön szállodát csinálna belőlük.

Az önmentő programhoz Velencének olyan stratégiát kell kidolgoznia, amelynek révén annyi pénzt gyűjt majd be a turistáktól, amennyit csak tud - mondta Rumiz asszony. Hozzátette: arról természetesen nem lehet szó, hogy "belépti díjat" szedjenek a Velencébe érkezőktől, de arról annál inkább, hogy a tömegközlekedési díjakat és múzeumi belépőket is magukban foglaló turista-programcsomagokat állítsanak össze, s ezekből is igyekezzenek forrásokhoz jutni a város megóvásához.

 

Látogatásunk Jesolóból Velencébe, 2006 (Június 27., kedd)      .........................     Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk

 

 

Reggel fél nyolckor volt a Jesolói szállodánkban a reggelink, a szokásos svédasztalos nyalánkságokkal. Sietnünk kellett az étkezéssel, mert már ott állt a szálló előtt a buszunk és gyors beszállás után vitt is minket a néhány kilométerre levő kikötőbe. A kikötő mint már említettem, egy balatonparti kis hajóállomás méretű volt. Nincs itt nagy hajóforgalom, valószínűleg egy-két menetrendszerű járat lehet, no meg a bérelt járatok, mint a miénk is. A parton is csak egy kis épület állt, talán csak a személyzet számára valami hivatalos helységgel és raktárral. Kissé távolabb a parton egy vendéglő is árválkodott, nagyon gyér forgalommal.

 

 

Most sem a tengeren hajóztunk. A tengertől széles földsávval elválasztott Velencei Lagúna vizét nem túlságosan magas hullámok fodrozták. Az előző napi hajó szállított minket most is, kényelmesen ringott a kis motoros. Mihelyt a nyílt vízre kiért, nagyobb sebességre kapcsolt. Addig meglehetősen döcögős volt az utunk. Valószínűleg a csatornákban közlekedve magát a partot is védeni kell a hajó keltette hullámveréstől, de az esetleges zátonyra futás veszélye is benne lehetett az óvatosságban, no meg a gyakori szembeforgalom biztonsága. Kinn a nyílt vízen már szabad utunk volt, és biztonságos volt a nagyobb sebesség. Körülbelül háromnegyed óra alatt meg is érkeztünk Velencébe.

 

 

Velence az ősi, néhány kilométer széles mocsaras partszakaszon jött létre. Az itt kialakult szétszórt szigetekre menekültek a népvándorlás zavaros időszaka elől a környék lakói. Hatalmuk lassan megszilárdult és szigeteik egyre jobban kiépültek. A városnak manapság 150 vízi utcácskája (rio, canale) van. Ezek 117 kisebb-nagyobb szigetecskét ölelnek körül. A szigetecskék épülettömbjei között labirintusszerű keskeny utcácskák (calle) ágaznak keresztül-kasul. A szigetecskéket csaknem 400 híd köti össze egymással. Az utcácskák hangulatos terekben (campo, campiello) találkoznak össze.

 

 

Velencét hajónkkal hátulról közelítettük meg, majd megkerülve délkeleti csúcsát, elénk tárult a Bacino di San Marco széles öblének óriási forgalma. Ez tulajdonképpen Velence kapuja, bejárata. Nagy tengeri hajók úsztak méltóságteljesen az öböl vizén, körülöttük kisebb hajók sürgölődtek és kis motorcsónakok, meg gondolák vitték utasaikat céljaik felé. A part mentén sűrűn álltak kikötött hajók, nagy ívben mi is igyekeztünk kijelölt kikötőhelyünkhöz, a Santa Maria della Pieta nevű templom előtti partszakaszhoz, a Szent Márk tér közelébe, a Gabriella hotel elé. Érkezésünk jól volt megszervezve, egy nálunk csak kicsivel nagyobb hajó éppen akkor indult el útjára, tele turistával. Mi a helyére kötöttünk ki, és gyors igyekezettel mentünk a partra, mert a hajó csak néhány percig maradhatott ott kikötve, már is jött egy következő, át kellett adnia a kikötési helyet. A parton gyors eligazítás következett. Megbeszéltük a napi programunkat, a visszaindulás pontos időpontját, és a legfontosabb tájékozódási pontunkat, a biztos visszataláláshoz. (Folytatás.)

 

(Jesolo)  --  Velence földrajza  --  ... története  --  ....jelene  --  ... jövője  --  ... látogatásunk  --  <2. Sz.Márk tér>

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

   (Jesolo)  Velencéről   2. Sz.Márk tér > 3.Doge Palota > 4. Sz. Márk templom > 5. Rialtónál > 6. Déli városrész >     

-------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence _(Olaszorsz%C3%A1g)

http://velence.lap.hu/

VelenceiUtiTanacsok.htm

VelenceMuzeumai.htm

VelenceNatGeographic.htm 

------------------------------------------------------

Útivázlatunk:       ...................................  Tartalom  -  Előkészület  -  Osztrák útszakasz  -  Olasz útszakasz  -  Jesolo (2. rész)

            Előkészület és indulás                                                              (l. még: Vetítés az odaútról a képsor elején.)

                    Úti érdekességek: Magyarországról (Fehérvárig és a határig), Ausztriáról, Olaszországról (Tarviziotól és Jesoloig)

            Jesolo érkezés, mise és hajóút a szigetekre. (Hotel)                      (l. még: Vetítés a képsor középső részén)

                    Murano (Muranóról angolul, olaszul)                                    (l. még: Vetítés, Üveg)

                    Torcello                                                                            (l. még: Vetítés)

                    Burano                                                                             (l.még: Vetítés, Csipke)

            Velence (bővebben földrajzáról, történetéről, jelenéről, jövőjéről)     (l.még: Velence, Séta, Gondolák, Lagúnák, Képek,)

                    Szent Márk tér, és a S. Marco templom                              (l. még: Vetítés)

                    Doge palota (udvara, folyosói, termei)                                  (l. még: Vetítés)

                    Városnézés (Rialtoig, műemlékek, templomok, lagúnák, Canal Grande, Déli városrész

            Strandolás                                                                                (l. még: Vetítés, a képsor végén)

 

Diabemutató:

            Jesolo                                                                  - utazás, Jesolo, szálloda és strandolás;

            Murano, Üveg                                                        - az üveg szigete;

            Torcello                                                                 - a kihalt sziget;

            Burano, Csipke                                                      - a színek és csipke szigete;

            Szent Márk tér                                                       - a tér és a katedrális;

            Doge palota                                                           - a palota kívül-belül;

            Velence, Séta, Gondolák, Lagúnák, Képek, Árvíz     - séta Velencében;

-----------------------------------

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső