Rieth József - Útiemlékek:

Svájci út - 3. Vaduz - Liechtensteinen átutazásunk

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Landeck    <<<   Vaduz   >>>   Einsiedeln     

2002. július 3. és 7. közt Svájcba látogattunk el, egy körútat végigjárva a Julianus Tours szervezésében. Utunk során megtekintettük az ausztriai Landeck várost, továbbá Svájcban VaduzEinsiedeln, BernGrindelwald, LuzernSchaffhausen, Stein am Rhein és St. Gallen városokat, majd hazatérőben az ausztriai Innsbruck várost.

2002. július 4.      (2. nap)   

Vaduz Liechsteinnek, ennek a parányi országocskának a fővárosa, mindössze 4000 lakosa van.

A kertvárosias elővárost egy-két emeletes épületek váltják fel a belvárosban. A Herrengassén haladva értük el a Busterminalt. Gyorsan kellett kiszállnunk, mert a busznak tovább kellett mennie a parkolóba. A Rathaus előtt van ez a kis Rathaus-platz. Felettünk magaslott a herceg vára. [10]

Lobogott a zászló, tehát otthon volt a herceg (minket elfelejtett meghívni!). Mondják, hogy nagyon népies a herceg, el-elvegyül a nép között, gyermekei rendes iskolába járnak a többi gyermekkel, nagy ünnepeken pedig fogadásra hivatalos a palotában mindenki. A várban van roppant hangulatos középkori utcarészlet is. [11]

A tér mögött a Städtle nevezetű utcácskán sétáltunk e városka vége felé. Óriási építkezés van mindenfelé, iszonyatos tömegek áramlanak az utcákon. Igen sokan vannak közöttük az ázsiaiak. Az utca közepe táján van a Verkehrsbüro (emeletén Bélyegmúzeum van), ahol sikerült egy halom prospektust szereznünk.  

Tovább haladva a Regirungsgebäude mellett haladtunk el, végül az 1869-73 közt épült Kathedrale St. Florin-hoz, a Szent Flórián katedrálishoz érkeztünk. [12]

Innen az Aulesstrassén jöttünk vissza a Rathaus-platzhoz. [13]

Mindkét irányban a Nemzeti galéria (Kunst­museum Liechtenstein) mellett jöttünk el, ami egy szörnyűséges építmény, hatalmas fekete márványból és fekete üveg kocka. [14] Az üvegfelület teljesen beleolvad a sima márványfelületbe, sötét füstüveg, bármiféle keret és látható rögzítőelem nélkül.

A városkában egy hagyományőrző múzeum is található. [15] A városka utcácskái nagyon hangulatosak. [16] A főtéren találtunk egy szkafandert, ezt Zsuzsó belebújva kipróbálta. [17] Svájc felé szinte észrevétlenül léptünk át a határon.

                        SVÁJCRÓL

 

Svájc területét Afrika, pontosabban az Afrikai-tábla gyűrte fel, úgy körülbelül 50 millió éve. A jégkorszakok tovább alakították. Az ember nyomait már 10-15ezer év távlatában észre vehetjük, jelentősebb leletek azonban csak a neolit korból (újkőkor) származnak, mintegy 5-10ezer év távolból.. Kr.e. 4-500 évvel a kelták települtek be (= akik a helvétek, írek, skótok, bretonok rokonai). Római behatolás következett Kr.e. 58 táján: provinciák alakultak, utak épültek, ipar és kereskedelem költözött be. Az őslakók leszármazottai ma is élnek, ők a ladin, romans nyelvet beszélő 42ezernyi svájci.

 

A 4. században germán-alemann népvándorlás következett, ekkor nyugati gótok, burgundok és alamannok települtek le. 527-ben a frankok vették birtokukba az országot. 1020 után egy addig kisnemes család házasságok, rokoni kapcsolatok, vásárlások révén dinasztiává, a Habsburg dinasztiává váltak. A három őskanton: Uri, Unterwal-den és Schwyz (1291) mellé Luzern (1332), Zug és Glarus (1352) is önállóságot kapott 1394 után (Zürich (1351) és Bern (1353) eddig is önálló volt), a nyolc kanton szövetsége az Eidgenossenschaft jött létre. Később 13-ra szaporodtak: Schafhausen (1454), Fribourg és Solothurn (1481), majd Appenzell (1513). Zsoldos háborúkat vívtak (Reislauf), kialakult a Tagsatzung intézménye.

 

1516-ban a freiburgi béke után kibontakozott a semlegességi politikájuk. Reformációjukat Zwingli, a kálvinizmus és a vallásháborúk alakították. A tridenti zsinat is feszültségeket okozott. Sok huzavona után az 1848-as Bundesverfassung, az alapalkotmány a szövetséges államok laza kapcsolatából államszövetséget hozott létre. 1849-ben megszűntek a kantonok vámhatárai, 1850-ben bevezették az egységes svájci frankot. A katonaságból leszerelve gyakorlatilag mindenki tartalékos állományban van az obsitig (60 éves kor?), időnként továbbképzésre behívják őket. A svájci katonáknak felszerelési tárgyuk a sokfunkciós bicska. Ezt szinte mindenhol lehet vásárolni, több mint 140 fajtája kapható, egészen a legfantasztikusabb rendeltetésűekig. [18]

 

Svájc területe 41293 km2, 6,4 millió lakosa van (1978), a lakosság 56,5 %-a 10e lakosnál kisebb településen él. Nagyvárosai: Zürich (383e), Basel (188e), Genf (153e), Bern (147e), Lausanne (133e). A svájciak 74 %-a német, 20 %-a francia, 4 %-a olasz. 50e rätoromán van Graubündenben.

 

 

                     Utvonalunk Einsiedelnig

 

12 óra tájban érkeztünk a Walen-tóhoz, amely 15 km hosszú, 2 km széles, 151 m mély. Észak felől vízbe lógó sziklafalak meredeznek, róluk vízesések zúdulnak alá, egyes helyeken 500 m magasból. Ezek a vizek gleccsernyelvek utódai. [19]

 

Háromnegyed óra buszozás után a Zürichi tó mellé érkezünk. A tó kifli alakú, 40 km hosszú, 2-3 km széles, 88 km2 területű és 143 méter mély. Egykor a régmúltban gleccser volt a helyén. 1853-ban nagy szárazság miatt jelentős apadás következett be, ekkor 5-6 ezeréves vízi-falu került elő a tófenékről, sok-sok értékes lelettel: fa-, csont-, kőszerszámok, cserépedények, ékszerek, bőrből és vászonból készült ruhamaradványok, hálók, földművelést és állattenyésztés mutató leletek, hangszerek. A tó egyik szakaszánál fahídon lehet átkelni. [20] A környéken színesfém-bányászat folyt a középkorban, ennek emlékeit büszkén mutogatják múzeumaikban, planetáriumban [21]

 

Negyed kettőre érkeztünk meg Einsiedelnbe, a 9000 lakosú városkába, Svájc leghíresebb zarándokhelyére. (Einsiedeln városka látogatása.)

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Landeck    <<<   Vaduz   >>>   Einsiedeln     

-------------------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaduz

https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g190371-Activities-Vaduz.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaduzi_v%C3%A1rkast%C3%A9ly

---------------------------------------

Képek: 10 Vaduz, és a hercegi vár [A1-2, D10-12] - 11 Középkori utcarészlet Vaduzban [D13] - 12 Szent Flórián katedrális [D14] - 13 Vaduz, Rathaus Platz [A4] - 14 Vaduz, Kunstmuseum [A3] - 15 Vaduz, múzeum [D15] - 16 Vaduz, utca [A5] - 17 Vaduz, űrutazásra készen [A6]