Rieth József: Útiemlékek

Torcello - Jesoloi-Velencei nyaralásunk kirándulása

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Jesolo   <<<   Murano   <<< Torcello  >>>   Burano     

2006. június 24-július 1. között egy Jesolói nyaraláson vettünk részt. Jutalomból velünk üdült két unokánk -- Vica és Kinga -- is. A nyaralásunk alatt június 26-án hajóval ellátogattunk  a város közelében található három szigetre: Muranoba, Torcelloba, és Buranoba, majd másnap, június 27-én  Velencébe hajóztunk el .

Torcello        .................................. Torcello  -  Látnivalók  -  Látogatásunk

 

Torcello (velenceiül Torceło) a velencei lagúna északi részének egyik nyugalmas és mára szinte teljesen elnéptelenedett, 0,44 km² területű szigete, amelyik azonban az egész lagúna legrégebb óta folyamatosan lakott része. Egykor a Velencei Köztársaság legnépesebb települése volt.

 

A Római Birodalom bukása után, 452-ben Attila hun seregei lerohanták Altinumot, majd 568-ban a lombardok hódították meg. Torcello a lagúna szigetei közül az elsők között népesült be a menekültekkel. Torcello neve „kis tornyot” jelent, és a legenda szerint arra a toronyra emlékeztet, amelyből kitekintve a csillagok megmutatták Altinum egyik püspökének a biztonságos helyre vezető utat.

 

Altinum lakói magukkal vitték Torcellóba Szent Heliodorusz relikviáit is, aki ma a sziget patrónusa. A 10. századra lakossága elérte vagy meghaladta a 10 000 főt (egyes források szerint 20 000 közelében lehetett), a sziget sokkal nagyobb és gazdagabb volt, mint Velence. A lagúna sós mocsarainak köszönhetően a sótermelés Torcello gazdasági életének alapjául szolgált. A 12. században Torcello környékén a lagúna fokozatosan elmocsarasodott. Lehetetlenné vált a lagúnának ezen a részén a hajózás, a mocsár pedig a maláriát terjesztő szúnyogoknak adott otthont. A szigetet fokozatosan elhagyták a lakói, napjainkban csak mintegy 20 fő lakja a szigetet.

 

 

Látnivalók        .................................. Torcello  -  Látnivalók  -  Látogatásunk

 

A Santa Maria Assunta Katedrális (Cattedrale di Santa Maria Assunta, Szűz Mária Mennybemenetele katedrális) a szigeten fennmaradt bazilika. Izsák ravennai exarcha (egyházi helytartó) alapította 639-ben. A templomot 864-ben és 1004-ben restaurálták és jelentősen átalakították. Jelenlegi formájában 1008-ban szentelték fel. A bazilikában relikviaként őrzik Szent Cecília koponyáját.

 

A Santa Fosca templom (La Chiesa di Santa Fosca) a katedrális mellett álló, kisebb templom. A 11. és 12. században görög mesterek építették, vélhetően egy 7. századi templom alapjaira. A templom a ravennai mártír, Szent Fosca sírhelye, akinek a relikviáit 1011-ben a líbiai Sabrata oázisból hozták Torcellóba. Eredetileg kupolával akarták lefedni, minthogy azonban a kor több hasonló templomépítkezésénél a kupola építés közben beomlott, végül az építők a cseréppel fedett fakupola mellett döntöttek.

 

Két, 14. századi palota (Palazzo dell'Archivio és Palazzo del Consiglio), egykor a városi tanács épületei voltak, ma a helytörténeti múzeum. Benne régészeti leletek, az egykori torcellói templomok műkincsei, a katedrálisból származó, 13. századi ezüst oltár is megtekinthető. Említésre érdemes látványosság az Attila trónjaként ismert kőszék.

 

A sziget egyik folyója fölött ível át az Ördög-híd (Ponte del Diavolo vagy Pontecello del Diavolo).

 

Látogatásunk (Június 26)         .................................. Torcello  -  Látnivalók  -  Látogatásunk

 

 

Szinte teljesen lakatlannak tűnő szigeten kötöttünk ki. A kikötővel szemben a parton csupasz téglából épült sarokromot mintázó falszöglet áll, rajta kis márványtábla: Torcello. Szinte jelkép ez a romtöredék a sziget elhagyatottságáról. Itt csaknem 1000 éven keresztül virágzó gazdaság volt. Az egykor 20000 lakosú szigeten ma 18-20 család él, lagúnája eliszaposodik, beomlik, forgalom nincs rajta. Lakói annak idején a barbárok elől a szárazföldről menekültek ide. Itt védve voltak. Ez volt a lagúnák egyik legrégibb települése. Lakói kereskedelemmel és hajóépítéssel foglalkoztak. Évszázadok multával Velence hatalma mellett jelentősége eltörpült. Malária és más járványok emésztették a lakosságot, a város lassan elnéptelenedett, kifosztották, elfeledték.

 

A kikötőből hosszú sétával értünk az egykori városka központjába. Kanyargós laguna melletti parton haladtunk. Közben csupán néhány épület mellett mentünk el, ezekben emléktárgy-kereskedés, étterem és hotell volt. Megcsodáltuk a Buranoból származó csipkés napernyőket, amelyek mindenféle méretben kaphatók, vannak köztük ugyanis egészen kicsiny, néhány centiméteres példányok is. Nagyon szépek, és a mi számunkra nagyon drágák is.

Nagy fák árnyékában áll a nyolcszögletű San Fosca templom. Hatalmas árkád veszi körül. Bizánci stílusúnak mondják a szakértők, a 11. században épült. Nem tudtunk bemenni, csak az árkád lépcsőin , az árnyékban üldögélve-álldogálva beszéltük meg a szomszédos Dóm látnivalóit. Benn a templomban ugyanis az idegenvezető nem vezethet, fényképezni tilos. Ha befizetünk, van saját vezetésük,  és katalógust, képeslapot is árulnak.

A Dóm és a kis Fosca-templom előtt hatalmas tér van, oldalán kőtárral, szemben pedig az egykori püspöki palota. A jókora tér közepén az egykori kút kávája árválkodott. A tér egy része kőburkolattal rendelkezett, de ezek a kőlapok valószínűleg csak utólag kerültek oda, mert nem látszott rajtuk elrendezettség. A tér javarésze burkolat nélküli, gyér fűvel van benőve, vagy csupasz homok. Manapság a volt püspöki palota múzeum. Zárva volt, nem tudtunk bemenni.

A püspöki palota előtt, csaknem a tér közepén nagyméretű márvány trónus áll. A hagyomány szerint Attila is ült benne ittjártakor. Természetes, hogy kipróbáltuk. Nem volt túl kényelmes, meleg is volt, a levegő is, a trónus is. Furcsa volt elgondolni, hogy ezer évnyire ezen a téren parádéztak urak, vezérek, papok, hívők. Diadalmeneteket és körmeneteket tartottak; az akkori világ urai, a vezeklők, az imádkozók. Kereskedők vásároztak, tömegek kíváncsiskodtak. Ma pedig csak a turisták ülnek be egy fotó örömére az itt felejtett trónusba. Bizonyára én is beültem volna, de a forró kő és a keményen tűző nap miatt ezt az örömet kihagytam.

A két templom szorosan egymás mellett áll, szinte összeér. A Dómot 639-ben építették. Egy longobárdok elől menekülő püspök szentelte fel: Santa Maria Assunta (a mennybe felemelkedett szent Szűz katedrálisa) titulussal. Mai képét 1008-ban nyerte el. Hatalmas térségbe léptünk be. Falai egyszerűek, fehérek, de a szépen erezett, görög eredetű márványoszlopok, oszlopfőikkel, boltívekkel díszessé varázsolják a belső teret. A szenteltvíztartója és a faragott szarkofágok rómaiak.

Bizánci művészek készítették az oltár fölött és a főbejárati falfelületen látható csodálatos kék-arany mozaikot. A főoltárnál Mária a kis Jézussal a karján áll, lábai alatt szentek sora áll körben. Szemben az egész falat beborítja az utolsó ítéletet ábrázoló gyönyörű mozaik. Ezt nemrég restaurálták. Az oldalhajók végén is mozaikkal borított boltozat látható.

A jobboldali falon megtaláltuk Szent Gellért emléktábláját. Gellért innen indult bencés szerzetesnek. Megható volt magyar feliratot olvasni egy ilyen távoli világban. Az oltárokat és néhány mozaikot valószínűleg a 7. században, míg a márványpadlózatot a 11. században készítették, ez egy csodálatos figurákkal díszített márványmozaik. Az idő kikezdte az alapozását, itt-ott kissé hullámos volt, de a rajza és színei csodálatosak voltak. A kijáratnál kegytárgyárusok felett csillogott a környék büszkesége, megcsodáltuk ezt a gyönyörű muranói üvegcsillárt.

Megkapóan szép volt a szószék és a szentélykorlát kőfaragása, néhány oltár és a szentély elejének a kialakítása. A dómból kilépve csodálatosnak találtuk a külső, szokás szerint csupasz, téglával kialakított  épületrész formagazdagságát. Sok évszázaddal ezelőtt milyen ügyesen építkeztek itt a Velencei hatalmasságok szomszédságában, egy kis homokzátonyon, ami szerintem mégiscsak vidéknek számított. Persze bizonyára az itteni püspök rangját is mutathatja a sok gazdagság.

A város évszázadokon keresztül független kereskedelmi és hajóépítő hatalmat képviselt, de egy idő után Velencével nem tudott lépést tartani. Eliszaposodtak a csatornái, lakosait a malária és más járványok csaknem teljesen kiirtották. Hamarosan elnéptelenedett, kifosztották és elfeledték. A sziget kihaltságával lehangoló látványt nyújtott, és ezen az sem segített, hogy az egy darab látott üzlet, és a hotel-étterem nagyon csinos volt. Magán a szigeten érezni lehetett az elhagyottságot, a szellemváros jelleget. Szomorkásan, kissé nyomott hangulatban bandukoltunk vissza a távoli kikötőbe, szálltunk hajóra, és indultunk a következő szigetre, amely viszont élő és üde színfolt volt: Burano. (Hajókirándulásunk Buranoi szigetlátogatásának ismertetése megkerülhető, és a Jesolói üdülésünk folytatása itt olvasható.)

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Jesolo   <<<   Murano   <<< Torcello  >>>   Burano     

---------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Torcello

https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_és_lagúnája

https://utazom.com/olaszorszag/velence/latnivalok-velenceben/torcello

http://www.olaszorszagiutak.com/velence/szigetek-torcello.php 

------------------------------------------------------

Útivázlatunk:       ...................................  Tartalom  -  Előkészület  -  Osztrák útszakasz  -  Olasz útszakasz  -  Jesolo (2. rész)

            Előkészület és indulás                                                              (l. még: Vetítés az odaútról a képsor elején.)

                    Úti érdekességek: Magyarországról (Fehérvárig és a határig), Ausztriáról, Olaszországról (Tarviziotól és Jesoloig)

            Jesolo érkezés, mise és hajóút a szigetekre. (Hotel)                      (l. még: Vetítés a képsor középső részén)

                    Murano (Muranóról angolul, olaszul)                                    (l. még: Vetítés, Üveg)

                    Torcello                                                                            (l. még: Vetítés)

                    Burano                                                                             (l.még: Vetítés, Csipke)

            Velence (bővebben földrajzáról, történetéről, jelenéről, jövőjéről)     (l.még: Velence, Séta, Gondolák, Lagúnák, Képek,)

                    Szent Márk tér, és a S. Marco templom                              (l. még: Vetítés)

                    Doge palota (udvara, folyosói, termei)                                  (l. még: Vetítés)

                    Városnézés (Rialtoig, műemlékek, templomok, lagúnák, Canal Grande, Déli városrész

            Strandolás                                                                                (l. még: Vetítés, a képsor végén)

 

Diabemutató:

            Jesolo                                                                  - utazás, Jesolo, szálloda és strandolás;

            Murano, Üveg                                                        - az üveg szigete;

            Torcello                                                                 - a kihalt sziget;

            Burano, Csipke                                                      - a színek és csipke szigete;

            Szent Márk tér                                                       - a tér és a katedrális;

            Doge palota                                                           - a palota kívül-belül;

            Velence, Séta, Gondolák, Lagúnák, Képek, Árvíz     - séta Velencében;

----------------------------

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső