Rieth József: Útiemlékek

Tivoli

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

A Hitoktatói Felügyelőség meghívta hitoktatóit és koordinátorait egy 1998. április 13-19 közötti olaszországi zarándokútra. Utunk során a hitoktatással szorosabb kapcsolatban álló szentekkel ismerkedtünk és a hozzájuk kapcsolódó fontosabb városaikat látogattuk meg. Utunk második napján Tivoliba látogattunk el.

Tivoli ókori nevén Tibur, város, egyben alapszintű közigazgatási egység, azaz község Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. A Monti Tiburtini hegység nyugati lejtőjén, az Aniene folyó partján terül el, körülbelül 30 kilométerre Rómától, Nevezetes látnivalói közül a leghíresebb a Villa d'Este(wd) reneszánsz kertje a szökőkútjaival. A meredek esésű, bővizű Aniene folyó áradásai a történelem során gyakran okoztak nagy károkat. 1826-ban egy újabb katasztrofális áradás után új mederbe és alagutakba terelték a vizet a további károk megakadályozása érdekében és így egy új, száz méteres esésű vízesést alakítottak ki XVI. Gergely pápa rendeletére az ugyancsak általa építtetett Villa Gregoriana közelében.

Fő látványosságok: Villa Adriana, Villa d'Este, Villa Gregoriana, Rocca Pia. Mi a Siennai kirándulásunk során a Villa d'Este meglátogatását iktattuk be napirendünkbe.

A Római Birodalom fénykorában Tibur település (Tivoli) a Sabin-dombok alsó lejtőire épült. Ide vonultak el pihenni a költők és a tehetősebb római polgárok. A szent ligetekben, festői vízesések között megbúvó fényűző villák olyan híres látogatókat vonzottak ide, mint Horatius, Catullus, Maecenas, Sallustius vagy Traianus császár. I. sz. 117-ben a Tivoli alatt elterülő enyhén dimbes-dombos lapályon kezdte el építeni Hadrianus császár fényűző nyári lakát. A 73 hektárt elfoglaló Hadrianus-villa volt a birodalom legnagyobb és legszebb rezidenciája. A sokat utazgató császár ide álmodta azokat a keleti műemlékeket, amelyek a legjobban hatottak rá (a békés Canopus például egy alexandriai völgyet utánzott, oldalán egy Serapis-szentéllyel). Hadrianus azonban jóval több egyszerű utánérzőnél. A teraszok, medencék és fürdők vég nélküli sora vidám lázadás a célszerűség és józan ész ellen, noha szó sincs itt affektált különcködésről. A villa szigorú, klasszikus, geometrikus rendje maga alá rendeli, egyszersmind alapkoncepciójába építi a természetet.

Az épületegyüttes szívében álló Teatro Marittimo (egy romantikus hajlamú régész nevezte el így) beszédes példája az előbbieknek. A kör alakú szigetvillát sáncárok és porticus övezi. Menekülés ez a valóság elől az emlékek világába; kristálytiszta világosságú elmélkedés a halálról.

Egészen más hangulat lengi be a közeli Villa d’Estét, ezt a fényűző főúri lakot, amelyet Ippolito d’Este bíboros alakíttatott át egy Benedek-rendi apátságból a tehetséges Pirro Ligorio segítségével. A vidám, könnyed épület homlokzata a parkra néz. Termeit freskók ékesítik; egyszóval ízig-vérig reneszánsz palota ez. Ippolitót, az egyik Este herceget, szemlátomást jobban foglalkoztatták a földi örömök, mint a túlvilág. Az igazi szépségeket mégis a szimmetrikus teraszokkal tagolt kert rejti, amely meredeken ereszkedik le a domboldalban, s ahol a buja növényzet között mindenütt víz csordogál.

Az egész kert a víz játékára épül. Hosszú, csöndes medencék húzódnak meg elégikus ciprussorok között, melyek a távolba nyúlnak, s így a végtelenség benyomását keltik. Víz bugyog elő az obeliszkekből, mitologikus szörnylények szájából, s víz csörgedezik vidáman egy szfinx mellbimbóiból. A kert végében áll Artemisz titokzatos, sokkeblű szobra. A furcsa fekete istennő mintegy a színpadiasság győzelmét és ilyenképpen a barokk kezdeteit képviseli.

A Villa az itáliai reneszánsz építészet egyik mesterműve. Megálmodója Ippolito II d'Este bíboros volt, aki I. Alfonz és Lucrecia Borgia gyermeke ( 1509-1572). A villa története 1550-re nyúlik vissza, ekkor nevezi ki III. Gyula pápa a bíborost, hálája jeléül, amiért megválasztásához jelentékeny mértékben hozzájárult, élete végéig Tivoli kormányzójává. Amikor megérkezett a városba és felfedezte, hogy a kormányzói rezidencia egy lepusztult, öreg, kényelmetlen bencés kolostor, rögtön elhatározta, hogy a rozoga épületet átalakíttatja egy pazar villává. Annak a csodálatos palotának az ikertestvérét akarta ide varázsolni, amit ezzel párhuzamosan építtetett Rómában. A munkálatokat Pirro Ligorio építészre bízták, de a végeredményt a bíboros nem sokáig élvezhette, 1572 szeptemberében került sor a Villa ünnepélyes felavatására, Ippolito d'Este pedig ugyanez év decemberében elhunyt.

A Villa harmadik tulajdonosa, Alesandro d'Este bíboros 1624-ig, haláláig töltötte be Tivoli kormányzójának tisztségét, neki sikerült elérnie, hogy a villa örök időkre a d'Este család birtokában maradhasson. Említésre méltó még Rinaldo d'Este (1641-1672) bíboros tevékenysége is, Ő rendelte meg Gian Lorenzo Bernini-től a Bicchierone szökőkútat és az Organo-Orgona Szökőkút vízesésének megépítését.

 

 

Természetesen maga a Villa is remekmű, de a kert, a megszámlálhatatlan szökőkútjával, szinte elhomályosítja a freskók és az épület szépségét. A Száz Vízköpő sora! Antropomorf formájú maszkokból lövell ki a víz. A "Cento Fontane" minden egyes figurája más és más.

 

 

A Fontana dell'Ovato, vagyis az Ovális Szökökút nappal és esti megvilágításban. Természetesen sárkányokkal itt is találkozhatunk! A látványos Fontana dei Draghi (Sárkányok szökőkútja) központi elhelyezkedése miatt, a park szívének számít.

 

 

A Villa talán legimpozánsabb, leginkább figyelemre méltó szökőkútja, a lezúduló nagy vízmennyiség, és a magasba lövellő vízsugarak pompás látványa miatt, a Fontana di Nettuno - Neptun Szökőkút. 1927-ben nyerte el mostani formáját, miután restaurálták Bernini rettenetesen elhanyagolt állapotban lévő, festői vízesését és átépítették a különböző szinteket. Végül a Bőség vagy Termékenység szökőkútja.

 

--------------------------------------------

 

Látnivalók vázlatosan

 

             TIVOLI [510]

Palotaegyüttes. Hadrián csász.125-35

Szibilla kört., mellette Tiburtus t

Aniene f. 108 m vízesése

Villa d'Este szökőkutak

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

---------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tivoli _(Lazio)

http://szallashelyek-utazas.info/tivoli-latnivalok/

http://izek-muveszete.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1191659