Rieth József: Útiemlékek

Szlovákia - Felvidéki körutazás

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

A Kós Károly iskola tantestülete elhatározta, hogy a pedagógusai számára 1993. október 23-25 között külföldi kirándulást szervez, ezúttal Szlovákiába. Ennek támogatására az iskola igazgatója az októberi állami ünnepet egy igazgatói szünettel is megtoldotta. Az út során meglátogatott városok: Ipolyság, Zólyom, Antol, Selmecbánya, Besztercebánya, Hybe, Csorba-tó, Késmárk, Lőcse, Csetnek, Krasznahorka, Kassa.

 

A Kós Károly iskola tantestülete már az évnyitó értekezleten elhatározta, hogy idén is rendez külföldi kirándulást, vagy Csehországba, vagy Szlovákiába. Ennek támogatására az igazgató az októberi állami ünnepet egy igazgatói szünettel is megtoldotta.A szervezés során úgy döntött a tantestület, hogy Brűnbe nem érdemes utaznunk, sokkal hasznosabb, ha a Tátrát célozzuk meg, mert így kevesebb lesz az utazással kieső idő. Az indulási előkészületeknél nagy izgalmat okozott számunkra, hogy a Cseh és a Szlovák állam kettévált, emiatt a szlovákok hirtelen megváltoztatták a pénzüket, a bank is csak nagycímletű papírpénzt tudott kiadni, és a korábban megtakarított csehszlovák aprópénzünk is használhatatlanná vált.

 

SZOMBAT - október 23.    

            Indulás 6 óra 39 perckor az iskola elől volt. Idegenvezető: Vác János, gépkocsivezető: Győri József. Gyorsan kijutottunk a városból, és a 2-es úton robogtunk Dunakeszin, Gödön, Vácon át. Rétságon tartottunk egy rövid pihenőt, majd a kicsiny forgalomban zavartalanul haladtunk tovább a szlovák határ felé.

            Parassapusztára 8,45-kor érkeztünk meg. Egy kicsit türelmetlenül vártunk, mert a határőrök nem jöttek felénk, a személygépkocsikat engedték tovább. Végre mi is sorra kerültünk, minden probléma nélkül átengedtek minket, ekkor aztán nagy iramban haladtunk Zólyom irányában.

 

IPOLYSÁG (Sachi)          Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            tiszta magyar telep, csaknem mindenütt magyar felirat, ez a kishatárforgalommal is magyarázható. (Cs.359., Sz.130.)

 

 

 

            Az erőszakos szlovákosítás 1945-ben különben szlovákiaszerte szétszórta a magyarokat, a nacionalizmus ma is nagyon erős, a szlovák kormány ha nem is durván, de a magyar kissebbség ellen hoz intézkedéseket (pl az asszonynév "-ova" végződésének kötelező használata, magyar feliratok korlátozása, magyar nyelvű oktatás beszűkítése, stb). 40-43 ezer km˛ Szlovákia területe. A csehektől való elválás számukra nagyon komoly gazdasági problémákat hozott elő. Sok gyógyfürdő van az útunk vonalán, de nincs feltünő karakterük, egyforma felvidéki kisváros benyomását keltik (, sokuk vize olajkút fúrásánál tört fel). Feltünnek a Gömör-Szepesi érchegység vonulatai. Domafalván (Domaniky) haladunk keresztül, Németújváron (Hontianske-Nemce) csak átrobogunk, Korponából (Krupina) nem sokat látni, de áhitattal hallgatjuk, milyen szép múltja volt a városkának a középkorban. Lassanként ritkulnak a magyar feliratok.

 

 

ZÓLYOM (Zvolen)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            várához 2 órakor érkeztünk meg. A Slatina-Hucsava folyók hídjáról szemünkbe ötlik a vár tarkára festett tömbje. A vár melletti parkolóban álltunk meg. Egyenesen a várba mentünk fel, részben pénzt váltani, részben az esetleges látnivalókat felderíteni.

 

 

 

Zólyom vára. A vár hátsó bástyája. Festett menyezet.

 

Itt született 1554-ben Balassi Bálint, itt nevelte őt Bornemissza Péter. A vár 1350 körül épült. A várat nagyon szépen restaurálták, a belső udvar is nagyon szép. A belsô udvar mindenesetre tágasabb, de mivel négy emelet emelkedik föléje, a tágassága nem szembeötlô. A nézelődésre rendelkezésre álló idő nagyon kevés volt, így csak a vár udvarában néztünk körül, és a vármúzeum előterébe néztünk be. A múzeum pénztáránál sikerült felváltanunk a bankban kapott nagycímletű pénzeinket.  (Cs.308., Sz.138.)

 

Zólyom, vár bejárata és udvarai.

 

ANTOL (Szentantal)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

 

            Antol hegyi falu. Az úttal szemközti hegyen emelkedik az a szép barokk kastély amit 1744-ben építettek, 365 ablakkal, 52 szobával, 12 kéménnyel, 7 bejárati boltívvel és 4 kapuval. Az évvel kapcsolatosak  ezek az adatok. A háborút sértetlenül vészelte át, színpompásan emelkedik a völgy fölé. (Cs.317., Sz.132.) A Selmeci hegységen haladunk át, az idegenvezető bőségesen ismerteti, hogy ez egy lekopott röghegység. Aranyát, ezüstjét, rezét, vasát, ólmát évezredeken át kereste az ember. Ma már nyoma sincs ezeknek a kincseknek, a bányák kimerültek, a bányászok ma már az iparban dolgoznak, vagy elköltöztek.

 

 

 

 

SELMECBÁNYA  (Banska Stiavnica)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            szabad királyi bányaváros volt, virágkorát a XIV-XVII.században élte. Mára már a régi  dicsősége lealkonyodott, lakosainak száma 25000-ről 9000-re fogyott, Akadémiáját is elvitték, utcácskái kopottasok, elhanyagoltak. Keskeny utcácskán érkeztünk a mély völgyben fekvő városkába, behajtáskor a busznak belépti díjat kell fizetnie. A Szentháromság szoborhoz, a Námestie Slobodyra tartunk. Csodálatos rálátás van a Leányvárra a szobor elöl a kis utcán át. A leányvári boszorka története nem hiteles. Ma múzeum van benne.

 

Szentháromság szobor.

 

Szűk, meredek utcácskák vezetnek a hegyoldalba.

 

Leányvár. 1554-1571 között épült, török elleni megfigyelôhely volt, 24 ágyúval szerelték fel.

 

-- Klopacska és a Keresztút

 

Először az Óvárhoz mentünk fel, amit (az előző szlovák túránk óta) még most is restaurálnak. Még belesni sem lehet, zárva van a vár. Átmegyünk a Klopacskához, ehhez a kis tornyos szinte kápolnaszerű házikóhoz, ahonnan valamikor a műszakváltásokat jelezték messzehangzó kalapálással. Ma múzeum, de zárva van. Csodálatos a kilátás a völgy felé, a hajdani Akadémia felé. A távolban látszik a Kálváriahegy  kéttornyú barokk temploma, lenn kitárul a kisváros látványa, körben az erdők kontúrja érzékelhető. Még sétáltunk egyet a városka utcáin, aztán már indulunk is tovább. (Cs.311., Sz.132.)

 

Óvár. A Szt. Katalin templom és a városháza. [ZA20]

 

A körmöci érchegység őszi szinpompában tündöklik. A Nagy-Fátra látszik messziről a halvány párán át. Szliács falun haladunk át. Neve posványos földet, ingoványt jelent. Fürdőtelep, szénsavas meleg vizét már a XIII. században is használták különböző szívbetegség, vérszegénység, női bajok, meg még egy csomó betegség ellen. Ma is híres gyógyvíz. (Cs. 308., Sz. 140.)

 

 

BESZTERCEBÁNYA (Banska-Bistrica)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            nagyon szép fekvésű város. Szt István alapította, de már az írott történelem előtt is bányásztak itt a hegyek közt kvád törzsek ércet. Gazdag polgárok éltek itt. Főközlekedési útvonalon van, ma is fontos város. A nemesfém bányászat helyett ma ipara jelentős. Mátyás itt vadászott, házát, templomát ma is mutogatják. Itt folyik szélesen a Garam (Hran). Sok református temploma is van, ezek a huszita felkelésre emlékeztetnek. 1 1/2 óra séta a városban. Először a német templomot néztük meg, de mivel esküvőre készültek, hamar félrehúzódtunk.

 

 

 

A régi városháza, mögötte a német templom. [ZB3] Főtere Szemben a várostorony, vagy óratorony  látható

1567-bôl, jobbra pedig a székesegyház, ami eredetileg jezsuita templom volt, és 1695-1715 közt épült. [D]

Sétáló utca. A szines burkolatú utca a forgalom elôl el van zárva, de az egyik ház elôtt látható az a

vaskos lánc is, amivel már a középkorban is kirekesztették a szekereket. [A] Szent Erzsébet templom.

1303-ban zárdatemplomnak készült, mellette a XIII. századból származó kórház épülete. [ZB2]

 

Megcsodáltuk a Mátyás házat, benéztünk a szlovák templomba, majd pár lépést sétáltunk a temetőben, ami közvetlenül a ház mellett nyílik. A főtéren[ix] körbe sétáltunk, ezután a Malinovszkij utcán sétáltunk végig, közben szebbnél szebb házakat csodáltunk meg. A széles sétáló utca érdekessége, hogy az aszfalt felület szép zöld és piros színű. Az utca végén megnéztük a híres Bél Mátyás (1684-1749. nagy magyar történetíró és földrajztudós) házát, persze kívülről. Mellette a Szent Erzsébet templomocskát zárva találtuk, de Zsuzsó ügyessége jutalmául sikerült a sekrestye felöl bejutnunk és a faragott oltárát, meg a gyönyörű berendezését megcsodálnunk. (Cs.300.,Sz.140.o.)

 

4 órakor elindultunk szálláshelyünkre, a Fátrába, de csak nagy nehezen tudtunk kikeveredni a városból. Többszöri nekifutással se találtuk meg a kivezető útra felvezető elágazást. Végül azután kénytelen volt a gépkocsivezető egy kiadós bírságot kockáztatva, a Zolyom felé vezető autóút egyik szolgálati átjáróján sávot váltani, így elindulhattunk Rozsnyó irányába. Kanyargós úton, 1100m magas hágón át utaztunk. Valahol egy falú szélén Liptov.Osada tájékán kanyarodtunk le az 59-es útról egy nehezen észrevehető mellékútra. Szállásunk egy Skutovka nevü településen, a Nagy Fátrában, egy erdei iskolában volt. Szűk erdei úton mentünk az üdülőhöz, ahol gyermekek üdülnek és tanulnak. Vacsora előtt a sötét erdőben esti sétára indultunk Erzsikéékkel. Nagyon romantikus kirándulás volt, az erdő koromsötét, helyenként a holdvilág átragyogott a levelek közt, egy hatalmas német juhászkutya gardírozott bennnünket. Vacsora után kimerülten feküdtünk le, 2x3 ágyas szobákban voltunk elhelyezve.

 

 

VASÁRNAP - október 24.

HYBE           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            faluba érve megálltunk a templomnál, ebben van Balassi Bálint sírja. Amikor Esztergomnál Balassi megsérült, gyorsan idáig hozták, mert itt nagy birtokuk volt. Itt halt meg 1594-ben. A templomban hatalmas márvány emléktábla örökíti meg emlékét. Körülsétáltunk a faluban, megcsodáltuk a sűrűn egymásmellé épített fazsindelyes kis házakat, amelyek mellett igen szép modern villajellegű házak is álltak, de összességükben zsúfolt hatást keltettek, mert a házak a kert felé is sorakoznak, sokszor 3-4 is. (Cs.259., Sz.98.)

 

Templom. Balassi Bálint síremlékét tartalmazza, egyébként meghitt falusi templomocska. [ZB8]

Balassi síremlék. Az oltár mellett megcsodálhattuk az emléktáblát. [ZB6]

Fazsindelyes házak. Egyre kevesebb fazsindelyes ház van. A házak egymáshoz közel, a telek felé sorban többedmagukkal épültek. [ZB7]

 

 

CSORBA-TÓ          Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            Továbbhaladva egyre másra vált láthatóvá a Magas-Tátra sok csúcsa. Az idegenvezetőnk elmondta, hogy 27 db kétezer méternél magasabb csúcsa van, sok tóval. Csodálatos hegysor, felhőkbe érő csúccsal. Célunk a Csorba-tó (Strbske-Pleso) volt. Már messziről látszott a síugró sánc, a Hotel. A parkoló telve volt autóbuszokkal, magyarokkal is. Hatalmas tömeg igyekezett felfelé a hegyoldalba vesző erdei úton. Mi is beálltunk a sűrű erdő felé vezető út vándorai közé. Az út végén másik nyílegyenes útra tértünk át.

 

 

A háttérben az Ostrva-Tupá-Klin csúcscsoport. Hatalmas beton kolosszus a sánc, alatta kilátunk a tóhoz, a szállodákra.

 

Nem túl hosszú séta után megcéloztuk az egyik kötélpálya  állomását, azonban a felvonó nem üzemelt. Gyalogosan indultunk el felfelé a felvonó mellett. Az út mellett egyik oldalon a lesikló pálya, másik oldalon a síugró pálya volt. Az ugró-pálya műanyag szálakkal volt borítva, locsolták. Fiatalok gyakoroltak rajta, nagy csattanásokkal értek a sí-ugrás után földet. Egy ideig borzongva csodáltuk a merészségüket, majd elváltunk a többiektől, és néhányan nekivágtunk a meredek lesiklópálya megmászásának. A hegymászás kemény, lelket-tüdőt tisztító feladat volt, de egy csodálatos üde erdő várt minket a gerincen túl. Lihegve érkeztünk fel a hatalmas ugrótorony lábához. Nagy erdei sétával, igazi vadregényes erdei ösvényeken ereszkedtünk le a hegy másik oldalán. Hamarosan leértünk a Csorba-tó partjára. A tó körül sétaúton áramlik a sok ember. Minden lépésnél változik a látkép, minden irányban csodálatos a látvány. Körülsétáltuk a tavat, barátkoztunk mókusokkal, csodáltuk a remek látképet, élveztük a nagyon tiszta levegőt. A szállók felett mégegyszer felnéztünk a csúcsokra kissé vágyakozással, jó lenne hosszabban időzni itt. (Cs.230., Sz.218.)

 

 

KÉSMÁRK (Kezmarok),           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            ez az ismeretlen eredetű nevű város magába zárkózva fogadott minket. Egyesek szerint 'Sajtpiac' lenne a neve, mások a 'késre' esküsznek.  Az evangélikus templomuknál parkoltunk le, szerettük volna tisztelettel idézni Thököly hamvainál a múltat, de a templom zárva volt, zárva volt a régi fatemplom is. Sétára indultunk a városkában. Megnéztük a Városházát, benéztünk a vár előtt egy igencsak elrejtett templomba, lementünk a Thököly-várhoz. Annak is zárva találtuk a kapuit. A színes evangélikus gimnázium mellett megkerültük a várat. Hátulról is gyönyörű. Vissza sétáltunk, majd busszra szálltunk. (Cs.241.,Sz.223.)

 

 

 

Késmárk - Új evangélikus templom. 1896-ban épült. Tököly Imre mauzóleumát tartalmazza,

a kuruc fejedelem palástjával és zászlóival, a Nikodémiából idehozott eredeti sírkôvel együtt. [D]

Késmárk - XII. századi fatemplom. 1690-1717 között épült fából, vasszögek nélkül, valószínüleg lôcsei mesterek

keze által (és nem svéd királyi hajóácsok által). Szlovákia egyik leghíresebb fatemploma,

sok értékes belsô látnivalóval. A templom befogadóképessége 3000 fô. [D],[ZB11]

Késmárk - templom. Világos szép templom, a világítást az álhomlokzat mögött kapja. Tornya nincs a vár szomszédsága miatt. [D]

Késmárk - Tököly vár. Eredetileg zárdának készült 1190-ben. 1579-ben a mai külsejére alakították át. [A], [D], [ZB12-14]

Késmárk - Tököly vár hátsó része. A városfalhoz csatlakozik, a nagyobbik torony a kápolna szentélye valószínüleg. [ZB15]

 

 

LŐCSE (Levoca)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            már vendégváróbb volt. A bussz egyenest a Városházához vitt. Rövid körséta a Városháza körül, majd a Szent Jakab templomot néztük meg. Impozánsan nagy. Csodálatos a szárnyas főoltára, 18,62 m magas, még 1502-1503-ban készült. Vannak még régibb, nem kevésbbé híres és értékes oltárai, csodálatos falfestményei, fafaragásai. Még kíváncsian visszatértünk a szégyenketrechez kicsit humorizáltunk a mult furcsaságain, fényképeztünk. Egy szűk utcácskán, a Lőcsei fehérasszony háza mellett lementünk a városfalig, de hamarosan indultunk is tovább szállásunkra,  Dobsinára. (Cs.213., Sz.204.)

 

Szt. Jakab templom mellékoltár. Hét mellékoltára van a templomnak, a legtöbb értékes faragványokkal. [P3]

A Szűz Mária templom és a volt jezsuita kolostor. A XVI. században épült, eredetileg ferenceseknek.

Hívták zárdatemplomnak is, régi minorita templomnak is és gimnáziumi templomnak is. [ZB18]

 

Városháza. A XV. században épült, 1615-ben árkádosra újjáépítették, Schulek Frigyes 1893-95-ben adta a mai formáját és az emeletet.

A déli falon az 5 polgári fôerény allegórikus képe látható felfestve. Ma a Szepesi Múzeum van az épületben. [A], [ZB16]

szégyenketrec. Utoljára 1850-ben fogadott "vendégeket", utána kerti dísz lett, majd látványosságnak visszatették ide az eredeti helyére.

Minden leány és asszony utitársunk kacérkodott, hogy lefényképezzék ebben a kiemelkedô környezetben. [A], [ZB17] bástyarészlet.

 

 

VASÁRNAP - október 24.    

CSETNEKre (Stitnik)           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

            mentünk. Kis falu, a főtéren az evangélikus templom a XIV. századból származik (régi freskók díszítik, a személyek szemét kiszúrták a törökök, Bedek Kata sírját láttuk, értékes keresztelő kútját a British Múzeum is szerette volna megszerezni, Szlovákia legrégibb, ma is működő orgonája fenn látható egy másik orgona mellett a piciny kóruson). A falu lakói nagyon kedvesek voltak, a kevés magyar lakósból néhány hamar  ránk talált és elbeszélgetett velünk. Náluk is nagy a munkanélküliség, szegények az emberek. A magyarok nem érzik elnyomva magukat, de már csak kevesen vannak, beolvadtak, szétszóródtak. (Cs.334., Sz.161.)

 

Csetnek - keresztelô kút. A bronz üst 1454-bôl való, a Britsh Múzeum is szerette volna megvásárolni, nagyon szép is. [A]

 

 

KRASZNAHORKA           Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

               vára alatt mentünk el. Méltóságteljesen terpeszkedett a vár a magasban. (2012-ben két cigarettázó cigánygyerek véletlenül felgyújtotta a domboldalt borító avart. A tűz átterjedt a várra is és komoly károk keletkeztek, értékes műtárgyak pusztultak el.

 

 

 

 

Krasznahorka vára. A XIV. század elején épült, kalandossorsú vár messzirôl látható.

Ma múzeum van benne. Mikszáthnál a nevének jelentése: Gyönyörű erdôcske. [ZB19]

 

A város keleti végénél találtuk az Andrássy-mauzóleumot (már szinte természetesnek érezzük, hogy zárva). Csak a kapu rácsán át csodálhattuk a szépívű sírboltot, a szép kertet, a széles utat. Látszott messziről, hogy az ára borsos volt (egymillió korona). Sajnáltuk, hogy a belsejét, a mozaik oltárképét nem láthattuk, gondolatban a park hatalmas fái alatt elidőztünk. Elmélkedtünk, milyen szép, hogy a nagyon gazdagok olyan sokat adakoztak, jótékonykodtak...

 

Andrási mauzóleum az országútról. Andrássy Dénes 1903-ban építtette felesége és a maga számára.

Díszítésére féldrágaköveket és minden fellelhetô márványfajta darabja lett felhasználva. [ZB20]

Andrási-mauzóleum kertje. A mauzóleum nagy parkban fekszik, Stróbl szobrai is találhatók benne. [ZB21]

 

Az egyre erősebben csöpögő eső hamarosan indulásra késztetett és Kassáig meg sem álltunk, széles völgyekben haladtunk. (Cs.338., Sz.166.)

 

 

KASSA          Antol - Besztercebánya - Csetnek - Csorba-tó - Hybe - Ipolyság - Kassa - Késmárk - Krasznahorka - Lőcse - Selmecbánya - Zólyom -

Kassát most nyugatról közelítettük meg. Már messze a várostól egyre több volt az ipartelep. Szinte egyszeriben robbantunk be a város központjába, és már is az autóbusz parkolóban találtuk magunkat. Csoportosan mentünk a dóm felé, de szerencsénk most sem volt. Az ebédszünetre érkeztünk oda, egy óra várakozás a hűvös esőben nem volt szívderítő. Behúzódtunk az Orbán-torony árkádjai alá. Már minden kő feliratát elolvastuk, ami a falon körben található. Megjött végül az ottani idegenvezető, de a szerencsénk továbbra is távol maradt, otthon felejtette a sírbolt kulcsát. Az újabb várakozás már szinte semmiségnek tűnt, kárpótlásul a dómot nagy alapossággal, minden részletét az útikönyv alapján többszörösen megnéztük. (Cs.122., Sz.170.)

 

A főoltár és a mögötte látható üvegablakok az előző látogatásunk óta már restaurálva vannak, gyönyörű a látvány. Az embert elgondolkoztatja a szárnyasoltárok monumentalitása, a XV. századbeli művészek ügyessége. Ugyanígy meglepő a freskók szépsége is. Az 1485-ből származó Királylépcső is újra meg újra elgondolkoztat.

 

Egy hatalmas Rákóczi festmény tüzetes végig csodálása után az alatta levő kripta következett.

 

 

 

 

 

 

 

Kassa - Rákóczi kripta. Zarándokhely. 1906-óta négy kôkoporsó áll itt. Az egyik II. Rákóczi Ferenc, édesanyja, Zrinyi Ilona, és József fia hamvait, a másik gróf Esterházy Antal, a harmadik Sibrik Miklós, a negyedik Bercsényi Miklós és felesége, gróf Csáky Krisztina maradványait ôrzi. [A]

 

A sírbolt  megtekintése után már csak kevés időnk maradt. Megnéztük az Orbán-torony kiállítását. Harangok, berendezési tárgyak, emlékek vannak itt a múlt századból, időnként még régebbről. A három emelet végigjárása után már csak egy gyors sétára futotta a főutcán.

 

Eredetileg terveztük, hogy a börtönmúzeumot és a Rákóczi-házat meglátogatjuk, de erre már nem jutott idő. A főút vége felé a már jól ismert, megszokott önkiszolgálóban  gyorsan megebédeltünk, a szomszédos árúházban vásároltunk, majd rohantunk vissza az autóbuszhoz. Mások is időzavarban voltak, elég nehezen gyűlt össze a társaság.

 

 

HÉTFŐ - október 25.    

Hazaút

 

Hamar ránksötétedett, szundikálva, beszélgetve, zökkenőmentesen robogtunk hazáig. Nagy öröm volt, hogy a buszunk az iskola előtt állt meg, nem kellett a csomagokkal hosszasan baktatnunk haza.

 

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

-------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ipolys%C3%A1g

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B3lyom

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentantal 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmecb%C3%A1nya 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Beszterceb%C3%A1nya

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csorba-t%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9sm%C3%A1rk

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C5%91cse  

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csetnek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorka_v%C3%A1ra 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kassa