2002. július 3. és 7. közt Svájcba látogattunk el, egy körútra a Julianus Tours szervezésében. Utunk során megtekintettük LandeckVaduzEinsiedeln, BernGrindelwald, LuzernSchaffhausen, Stein am RheinSt. Gallen, és Innsbruck városokat.

 

SVÁJC

2002 július 3-7.

A Julianus Tours szervezésében vettünk részt ezen az úton. Idegenvezetőnk Tóthné Zsuzsa volt, lelki irányítónk Bábel Balázs érsek atya Kalocsáról. [1] Velünk volt még László atya, aki Budaörsön káplán. Gépkocsinkat Papp Péter vezette

 

---------------1.nap, július 3 ----------------

 

Budapest

Egy házaspár Budapest határában, a volt Osztyapenko szobor közelében levő autóbusz megállóban szállt fel. Varga Évi szomszédja pedig Bábolnán csatlakozott hozzánk.

Hegyeshalom határállomását fél kilencre értük el. Óriási kamiontömeg várakozott határátkelésre, a buszok sora is tekintélyes volt. A határőrök szinte csak a személyautókkal foglalkoztak. Végül Balázs-atya ügyessége folytán előre soroltak minket. Begyűjtötték útleveleinket, majd egy háromnegyedórás várakozás után nyitottak számunkra egy sávot, amit aztán nagy manőverezési mutatvánnyal, a várakozó buszok közt szlalomozva, járdaszigeteket megmászva sikerült elérnünk; így szabaddá vált az út számunkra.

 

AUSZTRIA

Ausztriában sok új látnivaló fogadott minket. Rendre tűntek fel már a határ után is, de később Bécs környékén, meg másút is a hatalmas szélkerekek. Lassan forogva termelték a villamos energiát. Az idegenvezető említette, hogy óriási viták vannak miattuk, mert egyes szakértők szerint olyan hanghullámokat keltenek, amelyek a környezetükben veszélyesek az emberek egészségére. Ismerve az energiaipar sokféle lobbi tevékenységét, egyáltalán nem csodálkozom ezen, hiszen a "szakértők" hada áll ugrásra készen, hogy bármelyik energia-termelő módszerről csalatkozhatatlanul bebizonyítsa, miszerint az a leggazdaságosabb, legegészségesebb, leg-környezetbarátabb, stb. Ugyanennyien tudják ennek az ellenkezőjét is bizonyítani. Ilyenkor szoktak aztán népszavazást kiírni, hogy az istenadta nép bölcsen eldönthesse, kinek a szakértelmében kíván majd évtizedek múlva csalódni. Ám az energiára szükség van, mint például nekünk is a több ezernyi kilométer megtételéhez.

Észak felé szállt gondolatunk, amikor megemlékeztünk Josef Haydn szülőfalujáról, Rohrau-ról, és persze a zeneszerzőről is.

Schwechatnál a repülőtérről emlékeztünk meg, amelynek a kifutópályája pont a sztráda felett ér véget. Mintha betonlábakon álló felüljáró lenne, de az északi fele az útpályát átlépve véget ér.

1632-ben sörgyárat alapítottak itt a Dreherek, ők alapították meg azután Kőbányán is a sörgyárat.

Olajfinomító is van itt, tartályok tornyok tömege jelzi. Hatalmas gáztartályok is álltak itt régebben. A tartályok ma is megvannak, azonban új szerepet kaptak. Lakásokat, mozit, irodát, színházat építettek bele, elé modern űrvárosi épületeket emeltek. Nem merném szépnek nevezni, de vitathatatlanul egy új stílus. Szerencsére általában kevés a gáztartály, így nem nagyon fog ez az építési stílus elterjedni.

Itt állították meg a Jelasicsot üldöző magyar sereget 1848-ban. Nem tudtak a bécsieknek segíteni. Erről is megemlékeztünk.

Bécset szokás szerint a körgyűrűn kerültük el, csak itt-ott láttunk rá a városra a zajvédő fal plexi betétjei segítségével.

Hinterbrühl, Gisbühl mellett nem a Husarentempelről emlékezett meg az idegenvezető (mely a Klein-Anningen hegyen áll, és arról nevezetes, hogy I. Lichtenstein János herceget 1809-ben az asperni csatából a franciák közül hét huszár élete árán szabadította ki). Franc Schubert dalokat írt itt nyaralva, erről csak röviden tettünk említést. Tavasbarlangjuk miatt foglalkoztunk a hellyel. Régen gipszbánya volt itt, ám egy robbantáskor víz tört be a bányába. Itt van ma a Grisgrotte, amely a harmincas évektől látványosság. A második világháború alatt itt, a föld alatt gyártották a sugárhajtású repülőgépeket, a német csodafegyvereket.

Heiligenkreuz magasságában beszélt a vezetőnk a 600 éves Habsburg-házról. Természetesen Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő titokzatos, 1899-es halála apropóján. Mayerling az egykori vadászkastély ma zárda.

Melk szinte páholyból látható a sztrádáról, legalábbis az apátság világos, szinte vakolatlannak tűnő hatalmas épülettömbjét. A 10. században magyar határvár volt. Az osztrák történelem szerint "hun Eisenburg" volt, és a magyar kapitánya Gizót is hun vezér volt 976-ig. Ez volt a "hunok elleni keleti őrvár". Az apátság 1000 óta áll itt. 1012-óta Szt. Kálmán ír herceg, keresztes lovag, akit kémkedés gyanúja miatt megöltek, itt nyugszik. A 15. században innen bontakozott ki a Melki-reform.

Arnstettenben Habsburg sír van, a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd és hercegnő felesége lett ide temetve, mivel Ferdinánd rangon alul házasodott. 1500-óta minden Habsburg a bécsi kapucinusoknál nyugszik, ezzel az egy kivétellel.

Az Enns folyónál megemlékeztünk a 900-as évek körüli határvidékről: a bajor-frank területek és a magyarok közt volt természetes határ. A magyar mesevilágba az Ober-Enns, magyarosan az Óperencia néven őrizzük emlékét ennek a világ végének. Túl az Óperencián száguldtunk tovább, izgatottan várva az Attersee, majd a Mondsee látványát. A háttérben tornyosuló Osterhorn, Salzkammergut és Hoch Zinken (1764 méter magas csúccsal) gyönyörű hátteret adott a kékeszöld vizű, 11 km hosszú, 2 km széles, 60m mély tónak.

Salzburgot elkerültük, csupán néhány apró részlet volt sejthető a városból. Megemlítettük, hogy sóban gazdag vidék, már Kr.e. 1400 évvel kelták lakták. 1200 táján új bányák nyíltak, az ezüst, arany, réz, vas kincs új gazdagság forrása lett. Itt született Paracelsus (1541), Mozart (1756).

 

NÉMETORSZÁG

Háromnegyed háromkor léptünk át Traunsteinnél Németországba. Észrevétlenül, feltűnés nélkül, mint egy megye választóvonalánál hazánkban. A mi számunkra még csuda szokatlan határokon átcsellengeni ellenőrzés, pecsét, kikérdezés nélkül…

A Chiem-tó mellett haladva hamarosan elértük az Inn-folyót, ami azután hosszan-hosszan útitársunk lett. Rosenheim közelében délre fordulva az Inn mellett, emelkedő úton haladtunk a hamarosan kétoldalt tornyosuló, egyre magasabb hegyek felé. Háromnegyed négykor már megint osztrák területen voltunk, megint csak határproblémák nélkül

 

AUSZTRIA

Kufstein várára ragyogó rálátás volt az autóút több szakaszáról is. Őszintén megvallva nagyobbnak és magasan fekvőnek képzeltem el. Ezzel szemben a vár az úttal egy magasságban van, az Inn folyó túloldalán, egy alacsony, inkább dombszerű magaslaton. [2] Császártorony nevű börtönében sok magyar fogoly volt annak idején elzárva. Rózsa Sándor is 1857-1865 rab volt itt. Kegyelmet kapott ugyan Ferenc Józseftől (mert hintójának megvadult lovait megfékezte), de visszaeső lett, így ismét a rabság lett a sorsa.

Két oldalon egyre meredekebb, egyre magasabb hegyek terpeszkedtek, a Kaiser gebirge csúcsa, a maga 2344 méteres magasságával, a Wilder Kaiser (Vad Császár) délről, a Zahmer Kaiser (Szelíd Császár) északról. Mondják, hogy nagyon eredményes sziklamászó iskola működik itt.

Innsbruckot most elkerültük. Ötz völgye volt látható déli irányban, amely 60 km mélyen hatol be a hegyek közé. Öt szintje van, 90 csúcs veszi körül, 86 terjedelmes jégmezeje van (Ferner), a legnagyobb a Gepatschferner. Itt van Ausztria legmagasabban fekvő falva, Obergurgl, 1927 méter magasságban (itt ért földet 1931-ben Piccard professzor a híres sztratoszféra-repülése után). Lakói épületácsok és fafaragó művészek évszázadok óta. A közelben 20 fokos vizű tó található: a Pipurgersee. A völgy felső szakaszán olasz turisták találták meg "Ötzi"-t, az 5000 éves múmiát. Gleccserbe volt fagyva, és az örök jég kiválóan mumifikálta. Valamilyen viadal áldozata lett, ma is hűtőkamrában tárolják és folyamatos vizsgálatokkal próbálnak egy sereg kérdésre választ találni.

 

1.

 

Fél hatra meg is érkeztünk első napi célunkra. Landeckben volt a szálláshelyünk. Az Inn folyó hömpölygött keresztül ezen a városrészen, közvetlenül a vár alatt. A szállodánk, a Hotel Post [3] az Inn partján, a Malserstrasse 19 számban, közvetlenül a posta mellett állt. Ez a Tourotel szállodaláncnak az egyik tagja. (Bécsben, Insbuckban és Göttlesbrunnban vannak további szállodái.) Szobánk [4] is roppant kényelmes volt (Fürdőszoba, telefon, színes TV), az étterem [5] is nagyon előkelő volt.

A 6500 lakosú városka 816 méter magasan búvik meg a Sanna folyó és az Inn találkozásánál. Rómaiak, rétorománok, majd a 8. század óta bajorok lakják. A 13. században Landegg volt a neve, vagyis "a tartomány sarkán álló helység". Négy egyesített településből (Angedair, Perfuchs, Perjen, valamint Öd) jött létre, de csak 1923-óta város. Meredek hegyek közt húzódik meg a városka. [6] Híres látványossága a "Szent Iván tüze". Karácsony táján napszálltakor a környező sziklákról tüzes kerekeket gurítanak le a völgybe. A sziporkázó hömpölygést sízők követik.

Szállodánkkal szemben lépcső kapaszkodott fel a hegyoldalba, a Maisengasse meredek utcácskára. Ferde, szabálytalan kis térre jutottunk. [B35] Két oldalán iskolák álltak, egy ipari főiskola és egy népiskola. Mindkettő egyházi, de civilek tanítanak benne. A térről a Schlosswegen haladva a temető mellett mentünk el.

A temetőben áll a Maria Himmelfahrt [7] templom a 15. szd-ból, a Stadtpfarkirche. Bejárata és szárnyas oltárai nagyon szépek. Angedair művei a faragott oltárok. [8] Várát 1200-ban Graf von Ulten építtette. Hatalmas sziklatömbön áll a parányi vár. [9] Előtte szűk kis udvar van. Innen meredek széles lépcső vezet a toronyba. A földszinten, az udvar (és az utca szintjén) a várat körülépítették, múzeum és vendéglő keveréke az alacsony, fagerendás épület. A környéken még 12 vár látható, írja az útikönyv.

 

-------------------2.nap: ---------------

Reggeli után fél 9-kor indultunk. Az autópályáról kevés látszik Vorarlberg tartományból. Ez a legkisebb osztrák tartomány, vadregényes vidék. Lakói Noétól származtatják magukat!

A gyönyörű hegyek-völgyek hamarosan eltűntek. 13,8 kilométeres alagút fúrja át a hegyet, és kerüli el az Arlberg-hágót. 12 percig robogtunk a kanyargós, le-felkígyózó földalatti sztrádában. Langenban, 1218 méter magasan van az Arlberg-ala-gút vége. 10 órakor értük el a Liechtensteini határt.

 

LIECHTENSTEIN

4-9 km széles, 25 km hosszú 158 km2 területű fejedelemség, 16300 lakosa van, ebből 8500 külföldi. 1719-óta szuverén.

A határnál a hercegség néhány határőrének egyike tüsténkedett, emiatt elég nagy volt a forgalom. Kertvárosias falvakon haladtunk át.

 

2.

 

Vaduz az országocska fővárosa, mindössze 4000 lakosa van.

A kertvárosias elővárost egy-két emeletes épületek váltják fel a belvárosban. A Herrengassén haladva értük el a Busterminalt. Gyorsan kellett kiszállnunk, mert a busznak tovább kellett mennie a parkolóba. A Rathaus előtt van ez a kis Rathaus-platz. Felettünk magaslott a herceg vára. [10] Lobogott a zászló, tehát otthon volt a herceg (minket elfelejtett meghívni!). Mondják, hogy nagyon népies a herceg, el-elvegyül a nép között, gyermekei rendes iskolába járnak a többi gyermekkel, nagy ünnepeken pedig fogadásra hivatalos a palotában mindenki. A várban van roppant hangulatos középkori utcarészlet is. [11]

A tér mögött a Städtle nevezetű utcácskán sétáltunk e városka vége felé. Óriási építkezés van mindenfelé, iszonyatos tömegek áramlanak az utcákon. Igen sokan vannak az ázsiaiak. Az utca közepe táján van a Verkehrsbüro (emeletén Bélyegmúzeum van), ahol sikerült egy halom prospektust szereznünk. Tovább haladva a Regirungsgebäude mellett haladtunk el, végül az 1869-73 közt épült Kathedrale St. Florin-hoz, a Szent Flórián katedrálishoz érkeztünk. [12] Innen az Aulesstrassén jöttünk vissza a Rathaus-platzhoz. [13] Mindkét irányban a Nemzeti galéria (Kunst­museum Liechtenstein) mellett jöttünk el, ami egy szörnyűséges építmény, hatalmas fekete márványból és fekete üveg kocka. [14] Az üvegfelület teljesen beleolvad a sima márványfelületbe, sötét füstüveg, bármiféle keret és látható rögzítőelem nélkül. A városkában egy hagyományörző múzeum is található. [15] A városka utcácskái nagyon hangulatosak. [16] A főtéren találtunk egy szkafandert, ezt Zsuzsó belebújva kipróbálta. [17]

 

 

SVÁJC

Svájc területét Afrika, pontosabban az Afrikai-tábla gyűrte fel, úgy körülbelül 50 millió éve. A jégkorszakok tovább alakították. Az ember nyomait már 10-15ezer év távlatában észre vehetjük, jelentősebb leletek azonban csak a neolit korból (újkőkor) származnak, mintegy 5-10ezer év távolból.. Kr.e. 4-500 évvel a kelták települtek be (= akik a helvétek, írek, skótok, bretonok rokonai). Római behatolás következett Kr.e. 58 táján: provinciák alakultak, utak épültek, ipar és kereskedelem költözött be. Az őslakók leszármazottai ma is élnek, ők a ladin, romans nyelvet beszélő 42ezernyi svájci.

A 4. században germán-alemann népvándorlás következett, ekkor nyugati gótok, burgundok és alamannok települtek le. 527-ben a frankok vették birtokukba az országot. 1020 után egy addig kisnemes család házasságok, rokoni kapcsolatok, vásárlások révén dinasztiává, a Habsburg dinasztiává váltak. A három őskanton: Uri, Unterwal-den és Schwyz (1291) mellé Luzern (1332), Zug és Glarus (1352) is önállóságot kapott 1394 után (Zürich (1351) és Bern (1353) eddig is önálló volt), a nyolc kanton szövetsége az Eidgenossenschaft jött létre. Később 13-ra szaporodtak: Schafhausen (1454), Fribourg és Solothurn (1481), majd Appenzell (1513). Zsoldos háborúkat vívtak (Reislauf), kialakult a Tagsatzung intézménye.

1516-ban a freiburgi béke után kibontakozott a semlegességi politikájuk. Reformációjukat Zwingli, a kálvinizmus és a vallásháborúk alakították. A tridenti zsinat is feszültségeket okozott. Sok huzavona után az 1848-as Bundesverfassung, az alapalkotmány a szövetséges államok laza kapcsolatából államszövetséget hozott létre. 1849-ben megszűntek a kantonok vámhatárai, 1850-ben bevezették az egységes svájci frankot. A katonaságból leszerelve gyakorlatilag mindenki tartalékos állományban van az obsitig (60 éves kor?), időnként továbbképzésre behívják őket. A svájci katonáknak felszerelési tárgyuk a sokfunkciós bicska. Ezt szinte mindenhol lehet vásárolni, több mint 140 fajtája kapható, egészen a legfantasztikusabb rendeltetésűekig. [18]

Svájc területe 41293 km2, 6,4 millió lakosa van (1978), a lakosság 56,5 %-a 10e lakosnál kisebb településen él. Nagyvárosai: Zürich (383e), Basel (188e), Genf (153e), Bern (147e), Lausanne (133e). A svájciak 74 %-a német, 20 %-a francia, 4 %-a olasz. 50e rätoromán van Graubündenben.

12 óra tájban érkeztünk a Walen-tóhoz, amely 15 km hosszú, 2 km széles, 151 m mély. Észak felől vízbe lógó sziklafalak meredeznek, róluk vízesések zúdulnak alá, egyes helyeken 500 m magasból. Ezek a vizek gleccsernyelvek utódai. [19]

Háromnegyed óra buszozás után a Zürichi tó mellé érkezünk. A tó kifli alakú, 40 km hosszú, 2-3 km széles, 88 km2 területű és 143 méter mély. Egykor a régmúltban gleccser volt a helyén. 1853-ban nagy szárazság miatt jelentős apadás következett be, ekkor 5-6 ezeréves vízi-falu került elő a tófenékről, sok-sok értékes lelettel: fa-, csont-, kőszerszámok, cserépedények, ékszerek, bőrből és vászonból készült ruhamaradványok, hálók, földművelést és állattenyésztés mutató leletek, hangszerek. A tó egyik szakaszánál fahídon lehet átkelni. [20] A környéken szinesfém-bányászat folyt a középkorban, ennek emlékeit büszkén mutogatják múzeumaikban, planetáriumban [21]

 

3

 

Negyed kettőre érkeztünk meg Einsiedelnbe, a 9000 lakosú városkába, Svájc leghíresebb zarándokhelyére. Annak idején, 835-ben, egy Meinrad [22] nevű sulgeni gróf remete lett. Egy kegyképet kapott a zürichi apátnőtől, ezzel a képpel vonult a magányba. Később többen is csatlakoztak hozzá. 861-ben meggyilkolták. Gyilkosait a legenda szerint Zürichig követte, ahol is elfogták őket. A környék népe már életében tisztelte, hamarosan szentté avatták. Cellája helyén 934-ben bencés kolostor épült, 1274-ben hűbérbirtok lett a terület.

Az apátság 135 méteres homlokzata hatalmas tér fölött tündöklik. Maga a templom kétoldalt a kolostorral van körülvéve. [23]Tűzvész után 1704-70 közt újjáépült (építőmestere Kaspar Moosbrugger laikus testvér volt). Az utolsó renoválás 1997-ben volt, de a tetőt a torony mellett ma is tatarozzák. A kegykápolnája mellett könyvtára is híres, szép dísztermek (pl. Fürstensaal) találhatók benne. Einsiedelnben szeminárium, középiskola, internátus működik.

Marienbrunnen áll a tér közepén, kerek pavilonban áll a Madonna szobor, aranykoronás körbaldachin fedi. [24] A teret oszlopos árkádok ölelik körül. Fekete márványmedencébe, 14 csőből folyik éjjel-nappal a friss forrásvíz. [25] A nagy ünnepeken nagyszámú zarándoksereg szokott részt venni, akik látványos körmeneteken és programokon imádkoznak. [26] II. János Pál pápa is elzarándokolt ide. [27]

Az apátság homlokzatának közepén a barokk templom bejárata előtt, a lépcsősor tetejénél I. Ottó alapító és II. Szent Henrik bővítő szobra látható. A templomnak 38 méter széles a belső tere, tornya 60 méter magas, belül áthidaló karzatok vannak kétoldalt az oszlopok fölött [28]. Fenn 3 nyolcszögletű kupolatér borul a templomhajóra: [29] A főoltár és kórus kovácsoltvas ráccsal van a templomhajótól elválasztva, amely térhatású mintázatot érzékeltet. [30]

1. tér: Itt áll a belső fekete-márvány Gnadenkapelle. Kegyképe Mária a Kisdeddel, dúsan himzett aranyozott palástba öltöztetve. [31] A szobor fekete a sok gyertya és lámpafüsttől, de ezt festéssel is tovább sötétítették a szerzetesek. (1465-ben el kellett menekíteni. A szállítás és egy tűz következtében megsérült a szabor feje és a Kisjézus. A pótlás hársfa másolat. Ezért kellett feketére festeni). A szobor alatt Szent Meinrad koponyaereklyéje van. A kegykápolnát a 19. században a franciák lerombolták, a mostani a régi helyén épült.

2. tér: Utolsó vacsora freskó, két szószék.

3. tér: Karácsonyi kupolatér, szentély, főoltár. Kovácsoltvas rács választja el a templom első részétől.

A szentély alatt altemplom található, ahol napközben (és a szerzetesek számára valószínüleg állandó) szentségimádás van. 1547-től naponta többszólamú Salve Reginát énekelnek a kegykápolnában a szerzetesek. Nagyon szép körmenettel vonulnak, méltóságot sugározva, gyönyörűen énekelnek, vagy negyvenen. Van köztük fiatal is, de többségük komoly férfikorban van.

A kolostor nagyterme a kolostor reprezentációs terme, időszakos kiállításokat, és a kolostor művészeti kincseit mutatják itt be. [32] A könyvtár értékes kéziratokat és könyveket tartalmaz a 10. századi alapítás időszakából. [33]

Éjszakai fáklyás körmeneteket szoktak ünnepeken rendezni. Ötévenként térszínház mutatja be Calderon Világszínházát. [34]

Híressége a városnak a Diorama. [35] Sötét teremben, félkörben mutatják be a betlehemi eseményeket. Harminc méternyi festett háttér előtt plasztikus előteret építettek fel. 450 felöltöztetett fafigura mutatja be a pásztoroknak megjelenő angyalokat [36], a pásztorok látogatását [37], a bölcsek barlangi látogatását, [A8] a hatalmas karavánt, amely a bölcseket kísérte, Heródes katonáinak vérengzését és a Szentcsalád menekülését.

Fontos látnivaló a Panorama. [39] Ez egy hatalmas festmény, egy körkép, amely 1960-ban készült. A Passió eseményei láthatók rajta. [40] 100 méter kerületü és 10 méter magas, hatalmas művön. Külön beható tanulmányokat végeztek az alkotók, biblikus szakértőket vontak be a munkába, hogy a kép történelmileg hiteles épületeket, környezetet, viseletet mutasson be. Tulajdonképpen külön epizódokat festettek meg, de a helyszin egymásba folyik. Többnyelvű magyarázó szöveg hangzik el magnóról a kép egyes szakaszainál.

A városkának van még két látványossága, a Diorámával egy épületben az ásványmúzeum, és az utca másik végén a Mézeskalács-múzeum.  Az ásványmúzeumba a világ minden tájáról több mint 100 ásványt gyűjtöttek össze. Különlegességük a fluoreszcenciát bemutató fülkéjük. [D36a]  Évszázadok óta kínálják az einsiedeli különlegességet, a "Schafböckét" egy lisztből, mézből és vízből összeállított hagyományos zarándoksüteményt (fekvő bárány formájú). Vannak más különlegességeik is, barna és fehér töltött fánkjuk (Kräpfli) és mézeskalácsuk. [D36b] Sokat sétáltunk a szúk utcácskákon, érdekes volt a régi házak burkolata: pikkelyszerű fa lapocskák tömegével burkolták a falakat. A régi házacskák teljesen szabadon álltak (és nem utcarendben). Valószínűleg eredetileg kertekben, vagy majorokban állhattak. Most azonban úgy állnak egymás közelében, hogy sokszor egymásba is ér a sarkuk. Itt-ott szép, romantikus gerendabetétes parasztházakat is láttunk. [D36a]

Einsiedelnben a Hotel Rot Hut [D37] nevü középkategóriás (kétcsillagos) szálloda volt a szállásunk. 2 ágyas, fürdőszobás szobákat kaptunk. Mi a legfelső, a hatodik emeleten voltunk, a 36.os szobában. [D38] Különleges kilátásunk nem volt, ablakunk egy néhány méterre levő szomszédos épületre nyílt, de ez nem volt zavaró. A fürdőszobát a szobába tették, ugyanis a szekrény mellett állt a zuhanyozó-fülke. Az eltolható katedrálüveges ajtók mögött, mintegy kirakatban zuhanyoztunk. Roppant szexis lehetett volna, ha éppen erre lettünk volna hangolva. A fáradtság és a következő napra való készülés (no meg a szoba stílusába nem illő műtárgy) hogy finom legyek, kissé illúzióromboló volt. Margit és Ari sokat nevettek ezen a bizarr megoldáson…

Maga a szálloda tiszta és modern volt. Minden működött, gyorslift szállított minket le és fel. Persze a gyalog közlekedést is kipróbáltuk. Hozzánk, a legfelső emeletre csigalépcsőn is fel lehetett jutni, no meg egy kis labirintus szerű folyosórendszeren. Az igazság az, hogy maga az épület egy három ablak szélességű középkori szálloda, családi vállalkozás. 50-60 év közötti házaspár működteti, miközben a konyhát, a presszót, valamint a földszinti és utcai üzleteket (finompékség és emléktárgyak) bérbe adták. Prospektusuk büszkén hirdeti, hogy nemzedékek óta ugyanaz a család (a C. Bodmer-Blunschy család) birtokolja, akik változatlan hagyományt ápolnak. Az első emeleten van a konyha és az étterem. Egy felszolgáló fiatal nö és a tulajdonos házaspár látja el a pincéri feladatokat. Az étterem falusias hangulatú, faragott barna gerendával dekorált szűk helyiség.

Elsétáltunk a település melletti Sihl-See tavacskához. [D39] A partjához nehéz lejutni, mert a privát telkek egészen a partig lenyúlnak, és csak néhány helyen lehet a vizet megközelíteni

--------------------3.nap---------------------

reggeli

 

Einsiedeln-Bern-Grindelwald-Luzern-Einsiedeln körút

Háromnegyed nyolckor indultunk el, és a szép hegyi tájakon, festői völgyekben érkeztünk meg fél 11-re Bernbe. [D40-41] Első pillantásunk az óváros mögötti hatalmas parlament-épületre esett. [D42]

4

Bern [377] a kanton fővárosa, bár ezt a svájciak nem fővárosnak, hanem központnak mondják. A város egységes műalkotás, szűk utcácskákkal, ódon házakkal, cégérekkel. Főutcáján a híres árkádsora 6 km hosszú

A Gr. Muristalden fasorban volt a busz-parkoló, közvetlenül a Bärengraben, vagyis a Medvebarlang mellett. Szegény macik egy gödörben szenvedtek a melegtől. [D43] Ez a gödör egy tekintélyes, körülbelül 20-25 méter átmérőjű, és mintegy 5 méter mély körgyűrű-szerű teknő volt. Közepén szikla-halom képezett dombot, a domb oldalában száraz fák voltak beásva. Ide mászhatnának, ha kedvük szottyanna. Lenn rendetlenség, pocsolyák és üregek, no meg néhány medve. [A22] Szegény állatok nem nagy kedvvel élték az életüket. Lehet, hogy csak a meleg tette, de unottan heverésztek, se produkció, se játék. Unalom sugárzott az állatokból, és ez lehet, hogy a folyton zsivajgó, unszoló tömegnek is szólt. Az ő számukra iszonyatos büntetés lehet egész évben látványoskodni néhány perecdarabkáért. A medve természetesen Bern címerállata. [D44]

A medvék árkánál van a Nydeggbrücke, [A12] és az idegenforgalmi iroda. Sokféle programot kínálnak, a fő szám természetesen a városnézés. Idegenvezetőknek heroldnak öltözött alkalmazottak is kaphatók. [D45] A híd alatt a mélységben hömpölyög az Aare folyó. A partjára épített házak fölött állunk. [A10-11] A Matte nevű ősi városközpont meredek szikla félsziget lábához épült. A fölé települt, körülbelül 300-400 méter széles és talán 600 méter hosszú Óvárost a folyó szinte körbe folyja. [D46] Az ár nem tudta ezt a sziklanyúlványt áttörni, csak megkerülni. Mintha repülőgépen ülnénk, úgy tekintünk le a 25 méter magasból középkorba. Mert ott lenn vannak a régi malmok, régi raktárházak, pontosabban azok késői utódai. Tiszta, rendezett, csendes utcácskák húzódnak odalenn, kapaszkodnak fel az Óváros fennsíkjáig. Az Óváros felöli hídfő magasságában kis templom áll a meredek tetején, az 1491-ben épült egyszerű Nydeggkirche. Mellette az egykori erődítmény védőműveinek maradványai.

Rövid kapaszkodóval, a Nydegg-Gasse-val jutottunk fel a hosszú, mindkét oldalán árkádos [D47] Gerechtigkeitsgasse-ra, az Igazság-útjára. [A13, D48] Széles, kövezet út ez, mindjárt az elején az 1543-ban épült Igazság kútja, a Gerechtigkeitsbrunnen. [A21,D49] Fenn, oszlop tetején áll a bekötött szemű Igazság, kezében mérleggel. Lenn fejek: pápa, császár, szultán és főbíró. Ezek mind az Igazságot szolgálják. Az állandóan igen mozgalmas utat a Berni Nagydíj alkalmából futók százai töltik meg (mint nálunk a Fut A Pest alkalmából Pestet). [D50]

Az árkádok alatt igen sok áruház, étterem található, de még az árkádok oszlopai közti teret is pince lejáratok, lenn pedig "Kellerek", éttermek, kereskedések, borkimérések és más üzletek veszik igénybe. [D51] Rengeteg ember sétálgat az árkádok alatt, javarészt turisták. Az első keresztutca a Rath-Kreuz gasse, sarkán 1571-es patika áll, balra a Rathaus-hoz, egy 1416-ban épült gyönyörű palotához vezet. [A14] A palota előtti kúton harcos látható címeres zászlóval, a Vennerbrunnen. A kút 1542-ben készült. [A15]

Visszatérve a főútra, az innen már Kramgasse és két nevezetes kút határolja. Az első az oroszlánnal viaskodó Sámsont ábrázolja, ez a Simsonbrunnen (1544), a másik kút a Zähring­er­brunnen (1535), amelynek az oszlopán egy harci díszbe öltözött medve, az "alter Mutz" áll. [A16] Háta mögött a városkapu mellett az óratornyot [A17, D52-53] csodálta a nép, várva, hogy a figurák megkezdjék mozgolódásukat. Az óraszerkezet mechanizmusát büszkén mutogatják a berniek. [D54] Sem hallhatóan hangosnak, sem mozgalmasnak nem éreztem az általuk Zytglogge (=Zeit­glockenturm) nevű látványosság óránként ismétlődő működését. Még a toronyban fenn, a két harangot kongató bohócot is alig lehet látni a parányi ablakocskán keresztül. Inkább csak sejtjük hogy ott tüsténkedik.

A Münstergassén mentünk visszafelé. Itt a Münster terén áll a hatalmas St.Vinzenz Kirche. Ez állítólag a legszebb svájci késői csúcsíves temploma. Tényleg szép. [D54] És hatalmas. 1220-ban már állt itt templom, ennek a helyére épült a mostani 1421-ben. Csak 1570-ben fejezték be az építkezést, a torony sisakját pedig 1891-ben tették a helyére. Rengeteg szobor [D55], kőfaragások [D56], hálóboltozat, csodálatos üvegablakok teszik gyönyörűvé. A torony 100 méter magas. Itt a Kramgasse 49-ben dolgozott Einstein 1903-1905 között. [D57]

A templom mellett gyönyörű park található, a Münster-Terasse. A tér párkányáról remek kilátás nyílik az Aare folyóra, [A18] a Bubenbergrain szűk utcácskát szegélyező házak tetőire, [A20] és a Matte negyedre, [A19] ahol régen malmok és fürdőházak sorakoztak.

Délre körbefutottuk az óvárost, és már indultunk is tovább. Az Aare-folyó mentén haladtunk a Thuni-tó felé. Ez 22 km hosszú, 3 km széles és 217 m mély. A Thunersee [398] változatos vidéke sok látnivalót kínál. Magas csúcsok vesznek körül: Stockhorn csúcs (2190m), Niesen csúcs (2362m), Niederhorn csúcs (1950m), Schilthorn csúcs (2970m), Blümlisalphorn csúcs (3664m), Bretthorn csúcs (3782m). A tó mellől Interlaken közelében tértünk el. Lauterbrunnen mellett csodálatos volt a 300 m-es vízesés, a Staubbachfall. A völgyek közé kanyarodtunk. Az út mellett időnként meredek hegyi kisvasút kapaszkodik, [D57-67] egyik nosztalgiázva gőzmozdonnyal pöfög, másik elektromos mozdonnyal suhan. Panoráma ablakaiból, vagy a nyitott kocsikból mindenhova (hiszen mindenhol van valami érdekes) jól látni. [D68]

 

5

 

Kanyargós hegyi utakon haladva értük el Grindelwaldot: kis alpesi település ez, 3500 lakosa van, műemlékjellegű kis templommal, paraszttanyákkal. Téli sportközpont, gyönyörű szállókkal. Ragyogó kilátás nyílik az Eiger [408,422] 3970 méter magas csúcsára. Dél felé 5 kilométernyire van ez a szörnyeteg nevű csúcs. 2 kilométeres szirtfala a hegymászók réme. [D69-74] Mögötte magasodik a Mönch [408] a 4099 méter magas, 10 kilométernyire levő szerzetes. A 3457 méter magas Jundfraujoch nyereg fűzi hozzá a Jungfrau [408,417] 4158 méter magas csúcsát. Hosszú gleccserét a nép mint a Szűz palástját említi. Előtte 1800 m kopár, fekete sziklahegy terpeszkedik, az alázattal felé meghajló Schwarzer Mönch (fekete szerzetes). Köztük van még egy csúcs, a Kisded, a Silberhorn (3708 m). [D75]

Alpesi hangulatú faházak, virágos erkélyek vártak minket. Szálloda mellett hotel, ennyi-annyi csillagosok. [A28,A29] A falucska főutcájának minden pontjáról, mintha csak páholyban lennénk jól láthatók a hegyek, feltárulkoznak, fölénk terpeszkednek, szinte karnyújtásnyira vannak. [A23-27,D76] Sétálgattunk a faluban, Margittal elmentünk egészen a falucska végéig. Aranyos, modern kis templomocska van ott. A völgyből a túlodalra, az út mellől pedig a hátunk mögötti hegyre lehet függővasúttal felmenni. [A26] Alaposan körbejártuk az állomást kívül-belül. Ez a függővasút a közeli First-tóhoz viszi el a turistákat, [D76a] A levegőben paplanernyős turisták kavarogtak. [D77-83] Ez a szolgáltatás kétemberes, ugyanis a turistával egy szakember is utazik, az kormányoz, az utas pedig a hasa alatt lógva csodálja a lenti káprázatos látványt. Be lehet fizetni helikopteres, vagy kisrepülővel végrehajtott gleccser-portyára is, persze igen szép pénzért. Rengeteg japán turista vánszorog mindenfelé. Vánszorognak, mert annyi túra felszerelést és videokamerát, állványt stb. hurcolnak magukkal, hogy szinte lépni se tudnak. Nagyon sokan kerékpárral járják a vidéket. [D84-89] A turistáknak sokféle élményt nyújtanak. Van olyan "Strohtour", ahol együtt élvezhető a látkép, tehén, boci, friss tej, gigantikus napozóágy, jó levegő, szénaillat és kaland. [D89a]

Grindelwaldból háromnegyed háromkor indultunk tovább, Interlakentől Brienzig a tó mellett haladtunk. A brienzi-tó [423] 14 km hosszú, 2 km széles, vize áttetsző zöldeskék, 74 méter mély. Mindkét oldalán magas hegyek veszik körül. Brienz [424] 3 ezer lakosú, ősi temploma van. Fametsző és hegedűkészítő iskola működik benne. Szemben, a tó túlsó oldalán a Giessbachfall 300 m-es vízesése zuhog le a hegyről. A Brünig hágón (1002m [278]) áthaladva az Unter-Walden természetvédelmi területen át haladtunk el a Sarneni-tó mellett [280]. Ez 6 km hosszú, 1-2 km széles, horgászparadicsom. A túloldalon a Pilatus csúcsa 2120 m [279] magasodott. [D90] A középkorban Frakmont = fractus mons ("tördelt, szaggatott hegy") volt a neve, később Pileatus = "sapkás" volt a neve, innen változott át, mert a néphit szerint Pilátus lelke itt bolyongott. Fél öt tájban értük el Luzernt.

 

6

 

LUZERN [290]

Luzern kantonnak [288] 295e lakosa van, 1492 km2 területű. Habsburg érdekszféra volt. Utak találkozása jelentőssé tette (Párizs, Bern, Gotthard, Basel). Nevét állítólag egy világítótoronyról kapta (=lucerna). Luzern városában [288,290] 74 ezer ember él. [D91]

 

Az Inseli-quai parkolójában álltunk meg. [A30] Mellettünk állt a Kunst und Kongresshaus, vagyis a Képcsarnok és Kongresszusi palota. Hatalmas modern kocka ez is, mint a Vaduzi, ez azonban világos színű, így a szem számára sokkal kellemesebb látvány. A múzeum előtt hatalmas szökőkút vízsugarai tőrnek az égbe, a Wagenbachbrunnen. [A31] A téren a szökőkút közelében van a modern pályaudvar, előtte pedig a régi pályaudvar emlékműnek meghagyott homlokzata, rajta ugyanúgy, mint a mi Keleti pályaudvarunkon szárnyas, szekeres mitikus személyek. A parton a Landungsbrücke, a hajóállomás terpeszkedik sok színes hajóval, egészen a Seebrücke-ig, addig a hídig, amely a Vierwaldstätter See (tó), vagy talán inkább a Reuss folyó felett ível át. A túlparton a Schwannen-platzon, majd a Schweizerhofquai sétányán mentünk végig. A part elkanyarodott, de előttünk magaslott a Hofkirche vagy más néven a Stiftskirche, a főtemplom, az egykori bencés kolostor. [B1] A templom a 9. századtól 1633-ig épült, Szent Leodegar tiszteletére van szentelve. Szépen faragott berendezése van, gyönyörű oltárral, feszülettel, orgonával. Kanonokházak veszik körül. Hosszú lépcsősor vezetett föl a szép templomba. Innen a Löwenstrassén mentünk végig, csodáltuk a hangulatos utcácskákat, [B2] majd a Panorama körkép (az 1870-71-es francia-német háború menekült francia seregének leszerelését mutatja) mellett érkeztünk el a Löwendenkmalhoz. [B3] A haldokló oroszlán emlékműve arról emlékezik meg, hogy 780 gárdistájuk 1792-ben élete árán védte Párizsban a Tuilerákat. Itt van a Gletschergarten is, ami a jégkori Reussgletscher nyomait mutatja be, és a Heimatmuseum is. A várost valamikor vár védte, ennek megmaradt részei igencsak megszelídülve tekintenek a városkára. [B4]

Visszafelé szűk, zegzugos utcákon jutottunk vissza a Kapell platzra. A templomocskába nem tudtunk bejutni, egy esküvő násznépe töltötte meg a teret. Rezesbanda játszott nekik, ők meg rollerral cikáztak a téren körbe, meg ide-oda. Nagy vígság volt. A végén még egy csodálatos atrakciónak is tanúi lehettünk, havasikürt szerenádot fújtak az ifjú párnak.

A Kapellgassén végighaladva és a gyönyörű középkori, gazdagon festett épületet, meg a sok középkori hangulatú épületet [A36,A37] csodálva jutottunk a Hirschen-platzra, a Weinmarkt szökőkúthoz. [A33] Ma már nincs borpiac, de a tér és a szökőkút nagyon szép. A Furrengassén a Ratthaushoz jutottunk, [A35] a rakparton sétáltunk [D92], majd a Reusbrückén visszatértünk megérkezésünk oldalára. Megcsodáltuk a Spreuerbrückét, az Alte Kasernét, ahol most a Prähistorische Sammlung van, az őskori gyűjtemény. A part mentén széles út húzódik, itt van a Regirungsgebäude, a Ritterscher Palast a Kantoni Kormánypalota. Belátogattunk a Jesuitenkirchébe, hozzá szeminárium csatlakozik. Végül ismét átmentünk a Reuss folyón a fából készült, és a tűzvész után újjáépített Kapellbrückén. [A32,A34,D93] Középen a Wasserturm töri meg a híd vonalát. A híd pilléreinél az ácsolaton fenn háromszögletű képek vannak. A megégett képek helyett újakat festettek, ezek világosabb árnyalatúak.

Luzernből háromnegyed hétkor indultunk tovább. Küssnacht [248] nyaralóhely mellett mentünk el. A falu felett áll a Gessler-vár. Innen ösvény vezet a Zugi tóhoz (ezt 1937-ben állították helyre. Lenn áll a Tell-kápolna (a 17.században épült és 1905-ben renoválták. A Tell-történetről a nyár folyamán látványos szabadtéri előadások tekinthetők meg. [D94] A Zugi-tó [240] mellett haladtunk. Ez 38 km2 területű, 13 km hosszú, max. 4 km széles. Szomorúan csodáltuk Goldau [248,253] dombhajlatait. Itt 1806. szeptember 2-án a Rossberg hegyoldala egy esőzés után leomlott, 400 halottja volt a katasztrófának. Hét óra tájban érkeztünk vissza Einsiedelnbe. Lesétáltunk a tó partjára, útközben belátogatva a szomszédos temetőbe. A gyermeksírokra érdekes módon a gyermek játékait kihozzák. Meglepődtünk a babákon, játékmacikon, homokozó eszközökön. Másik meglepődésünk a temetőkápolnában volt. Az oltár két oldalán felvirágozott komód-szerű valami állt. Közelebb lépve láttuk, hogy üveglap fedi mindkettőt. Betekintve egy felravatalozott idős hölgy arcára láttunk és határozottan zavarban éreztem magam, hogy betolakodóként bámulok rá… Váratlanul ért, hogy őrizetlenül ott hever két halott…

 

--------------------4.nap: -----------------

 

7

 

Reggeli után 3/4 8-kor indultunk el, esett az eső. A városokat elkerülve értük el Schaffhausen kantont amely 298 km2 területű, és 72 ezer lakosa van. Hamarosan elértük Schaffhausen [202,203] városkát is. Az eső miatt csak a buszból ismerkedtünk a városkával. 38 ezer lakosa van, gép-, fém-, óra-, szövőipar ad az embereknek megélhetést. A közeli vízesés vize táplálja a Rajnai erőművet. A városka felett magaslik Munot-vára a 16.szd-ból, Ajtósi Dürer Albert tervei alapján építették. Hozzá fedett, árkádos folyosó vezet, a dombon tokaji tőkékkel telepített szőlők termik a híres rajnai borokat. A híres óragyártásuk eredete az idegenvezető elmondása szerint egy kovácsmester ügyes fiának köszönhető, aki egy óra szét és összeszerelése után sokkal jobb órát készített, majd ezt tovább finomították és ma már elképesztően sokféle és roppant megbízható órákat gyártanak. [D94a-c]]

 

RAJNA-VÍZESÉS [206]

Európa legnagyobb vízesése. A folyó 115 méter szélességről 23 méter mélyre omlik több részletben. [B5-11, D95-98] Lenn 150 méter széles öble alakult ki. Másodpercenként 95-1295 (átlagosan750) köbméter víz, vagyis ennyi millió liter zúdul le. A vízesés közepén egy 30 m-es sziklatömb áll. Oda kishajóval lehet eljutni, [D99] és vaslétrával mászhat fel a bátor turista, hogy körülnézhessen. A víz hatezer, mások szerint tizenhétezer éve törhetett át. A látványosság sok turistát vonz, évente augusztus 1-én hatalmas tűzijátékkal ünnepelnek. A vízesés vize a már említett erőművet is hajtja.

Az öböl felett a Laufen vár áll, ez jelenleg étterem. Remek kilátás nyílhat a vízesésre. Az az oldal már Németország. (Érdekes ezen a részen a német-svájci határ kialakítása. Szinte a piciny települések szélén kanyarog az országhatár.)

Az innenső, svájci oldalon áll a Wörth-kastély. A 12. századtól a 19.-ig Wörth fontos piaci vidék volt, amely a só-kereskedelmet szolgálta. A kastélyt 1835-36-ban átépítették, jelenleg csónakkikötő és étterem.

 

8

 

A Rajna a Bódeni-tó [211] felől érkezik. A közelben van, a Bódeni tó felé Stein am Rhein, Svájc csodálatos gyöngyszeme.

 

STEIN AM RHEIN [207]

Háromezernyi lakosa van a városkának, felette a hegyen áll Hohenklingen vára 1100-1200-ból, ma szálló. [D100-101] Fahíd is van itt a Rajnán. A hidakról itt divat beugrani a folyóba, ugrálnak is a vízbe buzgó turisták. [D102]

Az Untertor nevű utcában (ez a városkapu neve is), a városkapu előtt állt meg autóbuszunk, itt volt a buszparkoló. Besétáltunk a városkapun. A kövezett főutca, az Understadt középkori hangulattal fogadott. [B12] A főutcán van egy múzeum, ez a helyi szokásokat, lakáskultúrát, eszközöket mutatja be az 1279-es évtől kezdve a 19. századig. [D103] A főutca enyhe ívvel vezetett a Rathausplatzra. [D104-105] Szépen festett házak veszik körül a teret. [B13-18] A képek a házak homlokzatán történelmi eseményeket ábrázolnak. A tér baloldalán áll a gyönyörű Hotel Restaurant Adler gazdagon festett homlokzattal. Szemben áll a Tanácsház, szintén történelmi képekkel telefestve. A mellette levő Chirhofplatz nevű utcán elmentünk a református Stadtkirchéig. A templom is aprólékosan és kellemesen festett, ablak és ajtókeretei gyönyörűek. [D106]

A templom közelében egy kapuátjárón át jutottunk a Szent György kolostor udvarába. Ma kolostormúzeum a St.Georgen-kolostor és templom (1005-1524). A templomban a modern elemek fa részletekkel vegyülnek [D107-110]. Ez a kolostor a 14. századtól a 16-ig a bencéseké volt. A 19. századtól több gazdája volt, jelenleg egy alapítvány kezeli, de sikerült érintetlenül megőrizni eredeti szépségében. Ma múzeum, szép képekkel és a bencés kolostor korabeli berendezési tárgyaival és a kolostor elrendezésében (étterem, oratórium, étkező, hálóterem, kerengő). A templom a 11. század óta áll, ma a reformált evangélikusoké (Evangelisch-reformierte Kirchegemeinde Stein-Hemishofen). A kolostornak a Rajna felé egy keskeny rakpartra van kijárata. [B19] A víz szinte a rakpart szintjéig ért, egy kis vízszintemelkedés már elárasztja a partszakaszt. [D111]

Szép kilátás volt a folyóra, a szomszédos Rhigass nevű hídra, a szemközti várra (az úgy nevezett Római kastélyra), a kissé feljebb, keletre levő Werd szigetre, amin a fák miatt nem volt látható a Szent Otmár kápolna. [D112] Sajnos az időnk nem engedte meg, hogy átmenjünk ezeket megnézni. A hídfőnél visszatértünk a Rathausplatzra, majd még egyszer megcsodálva az épületeket, a kutat, [B20,B21] a közeli Brodlaubegass-on észak felé mentünk. A város északi kapuján, az Obertor-on kimentünk a falakon kívülre. Itt haladt felfelé, északnak az út, fel a Hohenklingen várhoz. Nem mentünk messze, csak a mintegy 50 méterre levő Jézus Szíve templomhoz. Rövid ima után visszatértünk a városkába, és a falak belső oldalán, romantikus házak közt visszatértünk az Untertor-hoz. Buszra ültünk, és 11,20-kor már robogtunk is St.Gallen felé, ahova 20 perc múlva meg is érkeztünk.

 

9

 

ST.GALLEN

A dombvidéken 4 ezer éves települést tártak föl. Itt terül el a St.Gallen kanton [162]. Délután volt már, amikor megérkeztünk St.Gallenbe [162,220], ebbe a híres történelmi városba. 600 körül Gallus ír térítő (Szt Columbanus tanítványa) telepedett ide. [D112a] 720-ban már bencés kolostora volt. Ma 80 ezer lakos él itt, kötszövő iparuk van.

Sétáltunk az óváros kedves utcácskáin, [B22-28] meglátogattuk a székesegyházat, mely Svájc egyik legszebb barokk temploma, valamint a hozzá csatlakozó kolostoregyüttest. [B30] A Stiftkirche 1755-69 között épült, barokk stílusú. 100 méteres a főhajó, hatalmas árkádok vannak kétoldalt, gyönyörű boltívek borulnak a templombelső fölé.. [B29, D113],  Szép freskók diszítik a szentély falait, dúsan faragott imaszékek vannak kétoldalt, mindenfelé domborművek láthatók. (A templom alatt van az Otmar-kripta) A könyvtárat is megtekintettük: páratlan kincseket őriznek itt. A Stiftsbibliothek terme csaknem 10 méter széles, és 28,4 méter hosszú. Gyönyörű berakással díszített padlóját csoszi papucsokkal tettük még fényesebbé. [D114] Kincsei között őriznek 2 ezer középkori kéziratot, 1700 inkunábulumot, 30 ezer régi nyomtatványt, 100 ezer kötet könyvet. Megnéztük az egyik tárlóban azt a két kódexet is, amiben megírták a híres szentgalleni magyar portya történetét, a jámbor barát elbeszélése szerint.

Nagyot sétáltunk a városka utcáin, körbejárva több oldalról is megnéztük az óváros látnivalóit. [B31-33] Fél négykor indultunk tovább. Ausztriában visszafelé is átmentünk a 13 972 méter hosszúságú Arlberg alagúton. 3/4 6-ra érkeztünk szálláshelyünkre, Landeckbe.

 

10

 

--------------------5.nap: ------------------

7 órakor volt szentmisénk a temetőben levő plébániatemplomban. [B34] Mise után gyors reggeli, majd fél 9-kor már indultunk is tovább Innsbruckba, ahova pár perccel fél tíz előtt érkeztünk.

INNSBRUCK: [534]

Rövid sétát tettünk a pompás hegyek közé ékelt, hangulatos, 110 ezer lakosú tartományi fővárosban.

A városban kő- és bronzkori leleteket találtak (hiszen itt már az ősi időkben is só és réz lelőhelyek voltak). A rómaiak idejében a város neve: Veldidena castellum. Később bajor telepesek a 8. században kolostort emeltek. 1180-ban Andechs gróf várat épített, pénzverdét alapított, fellendült a bankélet. 300 év alatt 70 császár-átvonulás zavarta a nyugalmukat. 1363-ban a Habsburgoké lett. Jelentős volt I. Miksa és I. Ferdinánd császár fejlesztése. 1665-től jelentősége elhomályosult, csak az egyeteme, a műgyűjteménye, operája jelentős. Háborús károk érték: Napóleon, a világháborúk.

A buszparkolóból a Landhaus (Tartományi székház) elé jutottunk. Ez 1725-28. közt épült, barokk stílusban. Mellette az új Tartományi székház áll, ami 1940-ben épült meg. Szemben vele áll a szervita kolostor és templom, tele szoborral. [D115]

Elsétáltunk a Grabenbez, a volt várfalhoz és várárokhoz a hangulatos szűk utcácskákon. [C1-5] Az Inn partján levő Hercog-Froedrich-Strasseig nem mentünk le, hanem megnéztük a nevezetes Goldenes Dachl (Aranytető) oszlopos erkélyt. [C6-7] Tetejét 3450 aranyozott rézlemezzel burkolták (1500-ban). Az aranytetős erkély épülete lezárja a szembe húzódó széles Marktgassét, ahol vásárokat, felvonulásokat, várjátékokat szoktak rendezni. [C10] A Maria-Theresienstrassén benéztünk a Spitalskirche nevű templomba, de csak rövid időre, hiszen szentmise volt éppen, de maga a templom nagyon szép volt. [D116]

A Stadtturm (14. század) az óvárosházával egybeépítve csaknem mindenünnen látható. [C8-9,C11-14]

A Szent Jakab plébániatemplomban a főoltáron Mária-kegykép volt. A templomban van Miksa főhercegnek (1618) a német lovagrend nagymesterének (Deutschmeister) sírja. [D117-8]

Besétáltunk a Hofburgba, ez a 15. századból áll így. A déli szárnyban van a Hofkapelle, és az udvaron a Silberne Kapelle (1587), melynek az oltárán ezüst Máriaszobor áll. A hatalmas épületegyüttesben található a Hofkirche, benne I. Miksa császár síremléke. Fenn látható a császár, valamint 28 kortársának szobra, 24 dombormű fontos eseményekről, 4 dombormű a főerényekről (sarkalatos erények: okosság, igazságosság, mértékletesség, lelki erősség), a karzatán 23 Habsburg-szent és 18 római császár.

Híres a város katolikus egyeteme, Kaniziusz is itt tanított, Karl Rahner is. Sok a temploma. [D119]

Rövid, másfélórás innsbrucki tartózkodás után hazaindultunk. Linz előtt még megálltunk egy pihenőhelyen, ami tulajdonképpen hotel és konferencia hely is. Külső formája eléggé bizarr, kissé hipermodern. Benn olyan, mint a Rosenberg-hálózat pihenőhelyeinek bármelyike (étterem, büffé, bevásárlóhely, WC). [D120-2] Érdekes, és ausztria-szerte láthatók azok a furcsa alakú üvegek, amelyek olajban különböző fűszert és fűszernövényt tartalmaznak. [D123]

 

 

Ajánlat

 

JULIANUS TOURS

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

SVÁJC

(kultúra, történelem, zarándoklat)

Utazási időpont : 2002 július 3-7. Időtartam : 5 nap, 4 éjszaka

Utazás : megbízható, kényelmes autóbusszal

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Program:

1.nap

Indulás Budapestről kora reggel. Határátlépés Hegyeshalomnál . Utazás végig autópályán Bécs-Linz- Salzburg -Rosenheim- Kufstein- Innsbruck- útvonalon a Landeck környéki szálláshelyre.

 

2.nap:

Továbbutazás Vorarlberg tartomány vadregényes vidékén át Svájcba. Utazás Einsiedelnbe , Svájc leghíresebb zarándokhelyére. Délután látogatás a világhírű apátságban, az ország legnagyobb méretű , legpompásabb barokk templomában. . Szállás Einsiedelnben.

 

3.nap: ,

A délelőtti órákat Bernben ,a fővárosban töltjük. Ez a kedves város Svájc egyik ékessége, egységes műalkotás, szűk utcácskáival, ódon házaival , cégéreivel, híres árkádsorával. Délután utazás a Thunersee változatos vidékén át .Rövid pihenő Grindelwaldban a kis alpesi településen, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Eiger,  Mönch és a Jungfrau méltóságteljes csúcsaira . Séta Luzern gyönyörű , romantikus hangulatú óvárosában Az esti órákban érkezés vissza az einsiedelni szálláshelyre .

 

4.nap:

Ezen a napon a festői szépségű Bódeni-tó svájci gyöngyszemeit mutatjuk be : Schaffhausen mellett Európa legnagyobb vízesésének, a Rajna-vízesésnek a megtekintése , majd séta Stein am Rheinben, az ősi városkában, mely a Grimm mesék hangulatát idézi. Délután látogatás St.Gallenben,' a híres történelmi városban. Séta az óváros kedves utcácskáin , látogatás a székesegyházban , mely Svájc egyik legszebb barokk templomának számít , majd a páratlan kincseket őrző könyvtár megtekintése. Az esti órákban érkezés a Landeck környéki szálláshelyre .

 

5.nap:

Rövid séta Innsbruckban, a pompás hegyek közé ékelt hangulatos tartományi fővárosban, majd hazautazás Kufstein- Salzburg- Linz-Bécs útvonalon végig autópályán. Határátlépés Hegyeshalomnál. Budapestre érkezés késő este.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szolgáltatások:

Szállás, elhelyezés : Ausztriában családi panzióban , Einsiedelnben középkategóriás szállodában , 2 ágyas, fürdőszobás szobákban

Ellátás : reggeli vagy felár fizetése esetén vacsora is

Irányár : 64.900. -Ft + belépők

Vacsora felár ( 3 -fogásos vacsorák menü rendszerben ) : 11.900.-Ft

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Élményekben gazdag kellemes utazást kívánunk !

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

H-1055 Budapest, Szent István krt. 11. Hungary

Tel/Fax: 36/1/374-3313, 36/1/374-3398

 

Képek

 

1. Bábel Balázs atya. [D1]

2 Kufsteini képek [C15-16, D2]

3 Landeck, szállodánk [D3]

4 Landecki szobánk [D4]

5 Étterem a landecki szállodában [D5]

6 Landecki látkép [B36, D6]

7 Landecki plébániatemplom [D7]

8 Faragott oltár a templomban [D8]

9 Landecki vár [D9]

10 Vaduz, és a hercegi vár [A1-2, D10-12]

11 Középkori utcarészlet Vaduzban [D13]

12 Szent Flórián katedrális [D14]

13 Vaduz, Rathaus Platz [A4]

14 Vaduz, Kunstmuseum [A3]

15 Vaduz, múzeum [D15]

16 Vaduz, utca [A5]

17 Vaduz, űrutazásra készen [A6]

18 Svájci bicska [D16-17a]

19 Wallen tó [D18]

20 A Zürichi tó fahídja [D19]

21 Zürichi tó, szinesfém-bányászat emlékei [D19a]

22 Meinrád [D20]

23 Einsiedeln, apátság [A9, D21]

24 Einsiedeln, Mária-kút [A7]

25 Einsiedeln, Mária-kút [D22]

26 Einsiedeln, ünnepi szertartás [D23]

27 II.János Pál pápa Einsiedelnben [D24]

28 Einsiedeln, templombelső [D25]

29 Einsiedeln, templomhajó [12.kép]

30 Einsiedeln, elválasztórács [D27]

31 Einsiedeln, kegykép [D28-29a]

32 Einsiedeln, a kolostor  nagyterme [D31]

33 Einsiedeln, könyvtár [D32]

34 Einsiedeln, térszinház [D30]

35 Einsiedeln, Dioráma [D30a]

36 Einsiedeln, Dioráma, angyalok jelenése [D33]

37 Einsiedeln, Dioráma, pásztorok látogatása [D34]

38 Einsiedeln, bölcsek látogatása [A8]

39 Einsiedeln, Panoráma [D35a,b]

40 Einsiedeln, Panoráma, Passió [D35-36]

 

----------------------------------------------------------------------