Rieth József:

Puchberg

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

 

PUCHBERG.

500 m magasság. 1200-1500 m magas hegyek. Schneeberg vonulata látszik, 2075 m magas. Schneebergbahn, a Puchberg am Schneeberg-i állomásról már 1897 óta jár fel a hegyre a híres fogaskerekű (Zahnradbahn vagy Schneebergbahn). A szalamandramintázatúra festett vonat Puchbergből egészen a fennsík széléig viszi az utasokat. A kis vonat 9,8 kilométert tesz meg, 1200 méter szintkülönbséget áthidalva, mire felér Ausztria legmagasabban fekvő pályaudvarára, az 1795 méteren található Hochschneeberg állomásra.

 

 

 

Itt található a bájos tavacska partján a magyar Szabó Károly bácsinak a cukrászdája és marcipánmúzeuma. A romantikus hegyi vasút innen indul, a közelben vízesés zúdul le a hegyoldalon. A Schneberg lábánál szerpentinen megyünk, az út mellett kálvária sorol.

 

 

 

 

Szabó bácsi

 

Szabó Károly (1926. december 10. Arad - 2009), a 83 éves cukrászmester a 2009. február 15-én megnyitotta ötödik magyarországi üzletét Szeged belvárosában, a Kölcsey utca 2. szám alatt. A 2 x 60 nm-es marcipánüzlet újdonsága, hogy gyerekek számára még gyurmázó termet is létesített.

 

Szabó bácsi életútja ugyancsak különleges. 1940-ben Aradon kezdett tanonckodni, de a háború elsodorta először Ausztriába, ahol megismerkedett szintén magyar feleségével. Aztán tíz évet töltöttek együtt Libanonban. Közel-keleti tartózkodása, a magas követelmények megalapozták további életét, anyagi biztonságát. 1960-ban tért vissza Ausztriába. Megbecsülésére jellemző, hogy Alsó-Ausztria tartományban magas szintű cukrász-oktató lehetett. Ezután megalapította saját marcipángyárát, 1985-ben Puchbergben a világ első marcipánmúzeumát, mellé 300 személyes cukrászdát és panziót. Csoportostul látogatták a magyar és külföldi turisták kézművességének csodáit a magas Schneeberg kis falujában.

 

 

A rendszerváltás után, 55 évi távollét után költözött haza Magyarországra. Csepeli marcipángyára látta el a második, szentendrei marcipánmúzeumot és az elegáns cukrászdát keresett termékekkel. 2004-ben megszületett Pécsett a harmadik marcipánmúzeum, és 2006-ban Budapesten, a Várban, a Hilton Szálló Halászbástya felőli oldalán, nyári terasszal a negyedik. Szabó bácsi bátorságára jellemző, hogy a világválság ellenére ismét üzletet nyitott Szegeden. Puchberg település évtizedeken keresztül a Magyar Marcipánmúzeumról volt híres, amit 70 év után Szabó mester visszaköltöztetett Magyarországra, Szentendre városába 1998-ban, amikor az öregúr már 90 éves volt és feladta a cukrászipart, de az senkit se szomorítson el, hogy utód nélkül halt meg, mert unokatestvéri ágon a ma élő Sacher és Szamos marcipángyáros famíliák a múzeumát tovább üzemeltetik, a Sacher nevű unokatestvér a Kőszegi Jurisics várban rendezett be egy Marcipán Manufaktúra Múzeumot. Szabó mestert Puchbergben, Alsó-Ausztria tartományban, Kőszegen és Szentendrén egyaránt díszpolgárrá avatták, amikor hazatelepült.

 

Úgy nyilatkozott, ez az utolsó nagy vállalkozása, amit főleg unokája, az örököse számára épített fel a Szabó-birodalomban. A pécsi munkájuk nyomán komoly vita keletkezet Szabó bácsi tevékenysége és a püspökség között. Szabó bácsiék a székesegyházat és más egyházi képeket tettek fel a turisták részére forgalmazott szuvenírekre, de ezért Mayer püspök-úr szerzői jog címén súlyos jogdíjat követelt.

 

 

Magyar marcipánmúzeum

 

Csaknem tíz éve nyílt meg Magyarország első marcipánmúzeuma. Az alapító Szabó Károly több mint hatvan év szívós munkájával, a semmiből építette fel hírneves cukrászműhelyét, és hozta létre a világviszonylatban egyedülálló kiállítást. Karcsi bácsi később társult a szakma másik nagy öregjével Szamos - Szamos Marcipán - Mátyással és az együttműködés legújabb eredménye a kibővített cukrászda és múzeum. (Egy szerényebb marcipántárlat egyébként Keszthelyen is van, persze ez is a Szabó-családfa hajtása.)

 

A földkerekség legkalóriadúsabb múzeuma egyszerre merít a magyaros romantika, a K.u.K. nosztalgia és Disneyland kelléktárából. Akad itt turulmadár csokoládéból, kalocsai hímzett kötény marcipánból, és babaszobára emlékeztető vadászszalon gobelin székekkel, a falon piciny vadkan- és muflontrófeákkal. Külön arcképcsarnok mutatja be nagy magyarjainkat és a Habsburg (értsd: Hab-sburg) kompániát: Rákóczi békés harmóniába olvad Mária Teréziával, Petőfit ugyanabból a marcipánból faragták, mint Ferenc Jóskát. A mesevitrinekben Cukor Tom kergeti Cukor Jerryt, Csipkerózsika alussza édes álmát, egy marcipánból mintázott húsvéti nyúlcsalád pedig széles vigyorral nyugtázza, hogy egyszer az életben nem fülerágott szezonális termék, hanem örökérvényé kiállítási tárgy. Diana hercegnő arcképe mellett marcipán lovasezred feszít, míg Jézus megtört vállal kopogtat egy óriás piros cukorszív ajtaján.

 

 

Honnan ez a zavarba ejtően eklektikus témaválasztás? Kérdésünkre Karcsi bácsi csak annyit felelt, hogy azt bizony, édesem, maga az Élet produkálta. Karcsi bácsi egyébként Aradról indult, majd Ausztrián át meg sem állt az ötvenes évekbeli, békebeli Libanonig, ahol az arab királyi családokat is ellátó világhíré Massoud cukrászatban alapozta meg karrierjét. Első marcipánmúzeumát Ausztriába visszatérve, Puchbergben nyitotta meg. Az idáig vezető rögös út egyik emlékezetes története szerint a hőskorban megvásárolta a Maja a méhecske figurájának licencét, és szerződés szerint háromezer darabot gyártott le a parányi figurákból (n. b. hatezer csáp), úgyhogy végül már az egész családja fullánkokkal álmodott.

 

A régi időket idézi a kiállítás veteránja, egy tizenhét esztendős mozdony, ennél azonban érdekesebb Kufstein várának sziklacukron magasodó kockacukormakettje. Adódik a kérdés, vajon hány, duplakávéval töltött ágyúval lehetne bevenni ezt az erődítményt? Nem tudjuk meg, de egy biztos: Kazinczy keseré napjait igencsak megédesítette volna egy ilyen szénhidrátokban gazdag intézmény, ráadásul, türelme fogytán, a nagy nyelvújító egyszerűen kinyalogathatta volna magát börtönéből. Ki kell még emelni a Parlamentet. A kacifántos neogót épület minden részletre kiterjedő, aprólékosan kidolgozott imitációja elismerésre méltó teljesítmény, és az anyagválasztás is kitűnő összhangban áll a témával: a csoki Országházból már csak az olvadékony képviselőtestület hiányzik.

A kiállítás non plus ultrája Michael Jackson életnagyságú szobra. Jacko a mostani generáltatarozásnak hála frissen-pirosan, új gúnyában áll előttünk. Bár az 1994-es magyarországi jelenés alkalmából készített szobornak nyilván az arcára is ráfért volna némi plasztikázás, azonban a mű így is tökéletes, különösen mivel alapanyaga 80 kiló fehér (!) csokoládé.

 

 

Karcsi bácsi elmondta, hogy a szobrok és reliefek nem tömör marcipánból készülnek, az alapjuk fa vagy hungarocell váz, erre építik fel a marcipán díszítést, ami a speciális konzerválási eljárásnak köszönhetően évekig nem romlik meg. úgyhogy ezúton tájékoztatjuk a tisztelt látogatókat, akik előszeretettel fényképezkednek egy óriás emeletes torta mellett, hogy az a 970 darab tojás, 25 liter tejszín és 15 kiló vaj a tortához csak akkor kellene, ha a torta torta lenne. Jelen állapotában a fehér csodából csak a máz az igazi.

 

A kiállításon minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere, és hamarosan kiegészülnek az egyelőre szórványos háromnyelvű feliratok is, ám feloldhatatlannak látszik az ellentmondás, hogy a marcipánképeket és csokiszobrokat műalkotásként élvezni lehetetlen, beléjük harapni viszont nem szabad. Legjobb, ha úgy tekintünk az egészre, mint valami édes panoptikumra, ami a hét vezértől a hét törpén át a heti hetesig terjed. A végén a cukrászdában meg adhatunk a kilóknak, több hétre.

 

1940-ben Aradon kezdte a szakmát cukrászinasként, majd a háború után Ausztriában folytatta a mesterséget. Huszonhét évesen Bejrútban, a Közel-Kelet legnevezetesebb cukrászműhelyében készíthetett édességcsodákat az uralkodók asztalára is. Mikor visszatért Ausztriába, kinevezték az osztrák iparkamara egyedüli szakmai oktatójának. Szabó bácsi alapította az egyedülálló Puchbergi, majd a Szentendrei Marcipán Múzeumot. Az Ausztriában látható, 400 kilós marcipánfigurájával bekerült a Guiness rekordok közé is.

 

 

Marcipán története

 

Ősét már az ókorban a perzsák is ismerték, ez az ősi marcipán azonban még mandulával és mézzel dúsított olívaolajból készült, pár csepp rózsaolajjal illatosítva. A keresztes háborúk hatására lovagokon és kereskedőkön keresztül eljutott Spanyolországba, Portugáliába, Velencébe, ahol eleinte csak az uralkodók asztalán volt található, mert az elkészítéséhez még nem volt elegendő cukor. Miután Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, az Újvilág terményei átkerültek Európába is, köztük a cukornád is. Ennek következtében az európai cukrászat fellendült, s vele a marcipángyártás is, amit eleinte még csak patikában lehetett kapni. A „marcipán” neve legnagyobb valószínűséggel a spanyolországi al-Andalus területén beszélt arab nyelvből származik a középkorból, amikor még a félsziget középső és déli részén több kultúra és népcsoport élt együtt. Az őrölt mandula – cukorral és százlevelű rózsa olajával összedolgozva – már a középkorban is az ínyencek kedvence volt. A marcipánnak kezdetben szexuális serkentő hatást is tulajdonítottak, a cukor drága volt ezért elsősorban a királyi asztalok kedvelt nyalánkságának számított. A Lübeckből származó világhírű német író Thomas Mann egyik novellájában a „háremek csemegéje” néven említette a marcipánt.

 

 

Marcipán készítés

 

A marcipán cukrászipari alapanyag, általában egy rész pirított, hámozott édes mandulából és egy rész őrölt cukorból vízzel sziruposra főzött massza. Pár szem keserűmandula hozzáadásával pedig létrejön a marcipán sajátos íze. A marcipán massza lehet egyszeres, kétszeres, háromszoros, ahol ez a jelző a mandula és a cukor (egyszeres, kétszeres, háromszoros) arányát jelenti. Az egyszeres marcipánban fele-fele a mandula és a cukor aránya. Minél nagyobb a szám, annál több benne a cukor.

 

Ma a cukrászok a marcipánt mandulabélből, porcukorból és vízből készítik. A cukrot a vízzel sziruposra főzik, és kissé lehűtve, elegyítik a cukros mandulával, a kapott masszát simára gyúrják. A marcipán jellegzetes ízét úgy alakítják ki, hogy 100 szem édes mandulához 5 szem keserű mandulát adnak. A mandulát leforrázzák, majd hideg vízbe engedik, hogy a héja fellazuljon, héjtalanítják, és a válogatott mandula-szemeket kristálycukorral 1:1 arányban két gránithenger között "durván" összehengerlik, ügyelve a szemcsefinomságra, mert a túl finom aprítás hátránya, hogy túlságosan sok mandulasejt szakad fel és túl sok mandulaolaj ömlik ki a sejtekből. Addig ismétlik ezt a folyamatot, míg egynemű anyagot nem kapnak. A marcipánmasszát ezután különféle aromákkal (rózsaolaj, gyümölcslekvár, keserűmandula, rum…) és színezőanyagokkal lehet ízesíteni és színezni. A marcipánfigurák elkészítéséhez présgépet (préselt figura), illetve szilikonformákat (kézzel készített figurákat) használnak. A marcipánmassza színezéséhez az ételfestéket erős, 96%-os alkoholban oldják fel és sűrű színes oldatot készítenek, majd a masszával alaposan összegyúrják.

 

A „toledói marcipán” készítéséhez használt mandula édes, hántolt, minimális zsírtartalma 50%, készülhet répacukorral, nádcukorral, mézzel, glukózzal, szacharinfélékkel vagy egyéb természetes eredetű cukorfajtával. 

 

----------------------------

A csokoládé múzeum témája másokat is megihletett. Fiamék Pesten is találtak csoki-múzeumot, meg is látogattuk: a 16. kerületben, a Bekecs utca 22-ben. (lásd: http://www.csokolade-muzeum.hu/bemutatkozunk/ )

---------------------------

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

---------------------------

http://de.wikipedia.org/wiki/Puchberg_am_Schneeberg

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnbach_am_Schneeberg

http://www.utazzausztriaba.hu/salamander-vasut-schneebergbahn.html

http://www.szabomarcipan.hu/index.php?lang=hu

http://www.pecsiujsag.hu/helyi-hireink/karcsi-bacsinak-ez-az-elete 

http://www.csokolade-muzeum.hu