Rieth József: Útiemlékek

Padua

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Padua (mert felénk csak így mondják) olaszországi útjaink során szinte minden alkalommal megállóhelyünk volt. Általában első Olaszországi megállónk itt volt, rövidebb-hosszabb pihenő után innen indultunk tovább következő úti célunk felé. Minden alkalommal meglátogattuk a paduai Szent Antal-bazilikát, mely őrzi a középkor egyik legnagyobb és sokak által szeretett szentjének földi maradványait és ereklyéit. A városban megfordultunk 1997-ben Lourdesba, 1998-ban .......... 2001-ben Fatimába utazva. Ez utóbbi úton célunk volt az útbaeső igen sok város közül néhányat meglátogatni. (Franciaországban: Avignon, Biarritz, Lourdes; Olaszországban: Padua; Portugáliában: Coimbra, Fatima; Spanyolországban: Avilla, Barcelona, Madrid, Montserrat, Salamanca, San Sebastian,)

Páduáról    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Esten) észak-olaszországi Veneto régióban és a hasonló nevű Padova megyében található város. Padova a Pó-síkság keleti határán terül el. Teljes népesség 210 914 fő (2013. szeptember 30.) Jelentős ipari központ.

Padova eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki a 10. században, első ismert neve Patavium. A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 620-ban a lombardiai Agiluf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, szabad városállamként részt vállalt Rőtszakállú Frigyes háborúiban. Feldúlták a húnok is, a longobárdok is, de a magyarok is.

Híres portugál származású szentje, Páduai Szent Antal, aki itt kezdte el a szegények védelmében áldásos munkáját. De a város magáénak vallja TITUS LIVIUST is, a római történetírás atyját. A hírességek közül GIOTTÓ festő, DONATELLÓ szobrász, MANTEGNA festő tartozott ide, no meg GALILEI is itt dolgozott a 17. század elején. Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. Híres volt ősi jogi egyeteme.

A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carra nemesi család vette át a hatalmat. 1405-ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508-ban itt született Palladio neves építész. 1509-ben Maximilian császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Császársághoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.

Látnivalók

Eremitani-templom    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

Eremitani, az Ágoston-rend temploma a XIII. századból. Az Eremitani-templom egy szép parkban található, mellette több ősi kápolnát is bemutatnak. Nagyon szép volt a templom fa mennyezetével és 17. századi freskóival.[D24] Itt látható Jannus Pannonius feltételezett portréja is.

Szent Antal Bazilika a Szent Antal terén     .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

Szent Antal-bazilika (Basilica di Sant' Antonio): XIV. század.

 

Gattamelata lovas szobra: Donatello alkotása, 1447-1453, a velencei signoria kérte fel a művészt a szobor megalkotására.

San Giorgio-kápolna

Scuola di San Antonio

Museo Civico

Botanikus kert (Orto Botanico), 1514-ben alapították, Európa legrégibb botanikus kertje.

Meglátogattuk a Szent Antal Bazilikát és az előtte levő teret,[D23, 25, 27] (Bővebben a Bazilikáról)  A Bazilikában megnéztük mindenekelőtt Szent Antal síremlékét, az előtte elhelyezett padokon egy ideig elmélkedtünk is. A sírnál az emberáradat szünet nélkül halad, a mozgást a rendezők figyelmesen irányítják. Mindenki szeretné megsimogatni a sír márványlapját.

Mellette van az Istenanya kápolnája. A kápolnában látható a "fekete Istenanya". Ez a kápolna a minorita kolostoré volt abban az időben, amikor Szent Antal utolsó éveit élte. A Bazilika leghátsó részében van a kincstár. Látható Szent Antal koporsója, habitusa, de elsősorban nyelve és állkapcsa, gyönyörű ereklyetartóban. Lassan, türelmesen vonul a sor szépen körbe. Magát az ereklyét nem lehet nagyon jól látni, mert üvegszekrény is védi, meg elég magasra van helyezve.

Körbe sétáltuk a négy kerengőt, Elmeditáltunk a Szent Antal szobornál, ahol a Szent felemelt kezénél a Kis Jézus (vagy egy angyal) lebeg…

Az Aréna közelében található a Scrovegni-kápolna.    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

Scrovegni-kápolna vagy Madonna dell'Arena-kápolna, Giotto di Bondone 38 freskójával, a közelmúltban restaurálták.

Megnéztük a diadalmasan mennybeszálló Kolbe oltárképét. A fényben ragyogó, koronás Szűzanya óvó kezekkel védi a roncs-testből hatalmasan kiemelkedő Kolbét.

Prato de Valle    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

A Bazilikával szemközti utcán kimentünk a Prato de Valle-ra, megnéztük amfiteátrumhoz hasonlító tér körben álló szobrokat. A mi Báthory Istvánunk szobra is megtalálható. (a vázlaton 76-Bathory-Stefano-)  [A18] A téren látható a Szent Jusztinia-bazilika (Basilica di Santa Giustina) is

Séta közben megnéztük Antenore és Lovato Lovati (a Padovát alapító trójai herceg) sírját is

Aréna tere

 

 

A római Aréna alapjai

 

Piazza delle Erbe

Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione): XIII. századi épület, figyelemreméltó 80 méter hosszú terme s annak falfreskói.

Városháza (Municipio)

Egyetem: Európa legősibb felsőfokú oktatási intézményeinek egyike, 1222-ben alapították. Legérdekesebb és legismertebb épületrésze az ún. Teatro Anatomico, ahol először végeztek boncolást az 1500-as években (ez ekkor szigorúan tilos volt). Az egyetem prominens tanárai között szerepel Galileo Galilei neve is.

 

 

Piazza dei Signori

Óra-torony

Palazzo del Capitanio

Loggia del Consiglio

Dóm és Battistero

 

Látogatásunk 1998    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

9 óra után meg is érkeztünk Páduába, és elindultunk városnézésre. Először az Eremitami-templomot látogattuk meg. Ez egy szép parkban található, mellette több ősi kápolnát is bemutatnak. Nagyon szép volt a templom fa mennyezetével és 17. századi freskóival.[D24]

Hosszú sétával mentünk át a városon, meglátogattuk a Szent Antal Bazilikát és az előtte levő teret,[D23, 25, 27] a Scrovegni-kápolnát Giotto freskóival. A Bazilikában megnéztük mindenekelőtt Szent Antal síremlékét, az előtte elhelyezett padokon egy ideig elmélkedtünk is. A sírmál az emberáradat szünet nélkül halad, a mozgást a rendezők figyelmesen irányítják. Mindenki szeretné megsimogatni a sír márványlapját. Mellette van az Istenanya kápolnája. A kápolnában látható a "fekete Istenanya. Ez a kápolna a minorita kolostoré volt abban az időben, amikor Szent Antal utolsó éveit élte. A Bazilika leghátsó részében van a kincstár. Látható Szent Antal koporsója, habitusa, de elsősorban nyelve és állkapcsa, gyönyörű ereklyetartóban. Lassan, türelmesen vonul a sor szépen körbe. Magát az ereklyét nem lehet nagyon jól látni, mert üvegszekrény is védi, meg elég magasra van helyezve. Megnéztük a diadalmasan mennybeszálló Kolbe oltárképét. A fényben ragyogó, koronás Szűzanya óvó kezekkel védi a roncs-testből hatalmasan kiemelkedő Kolbét.

Körbe sétáltuk a négy kerengőt, Elmeditáltunk a Szent Antal szobornál, ahol a Szent felemelt kezénél a Kis Jézus (vagy egy angyal) lebeg… A Bazilikával szemközti utcán kimentünk a Prato de Valle-ra, megnéztük körben álló szobrokat, majd a S Giustina mögötti parkolóban beszálltunk az ott várakozó buszunkba. Utunk feladatait elvégeztük.

Látogatásunk 2001-ben    .................................. Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

Hotel Delfinót, a Via Eugena Treponti 3 szám alatt. [A13,14] Háromszintes kis panzió, 3-4 ágyas szobákkal. Fákkal, meg többnyire emeletes, villaszerű épületekkel volt tele a környék. Nagyon fáradtak voltunk, gyorsan vacsoráztunk, zuhanyozás és lefekvés következett.

(Jún. 26. kedd 2. nap.) Reggel már 6 órakor keltünk, mert az úti csomagot is el kellett készíteni. Az ablakon fákra, néhány kis villára, a közelben párába burkolódzó meredek hegyre láttunk ki. 8 órakor volt közös reggeli, és már útra is keltünk Padovába. A Bazilika és a város megtekintése volt tervünk. Közös reggeli ima után az idegenvezető beszélt a város történetéről. Még a magyarok is eljutottak ide kalandozásaik során.

Alig indultunk azonban el, amikor egy társunk rosszul lett. Többször is meg kellett állnunk, kiszállt, lefektették, borogatták, gyógyszerezték. Végül jobban lett folytattuk utunkat. Kilenc óra után Padovában, a nagy tér melletti parkolótól az ovális téren átsétáltunk a Bazilikához. [A15,16] Megnéztük a bazilikát, körbe jártuk Szent Antal sírját és az oldalkápolnában az ereklyéket: nyelvét (aranyozott), állkapcsát, ruháját, régi koporsóját. A legkülönbözőbb ereklyetartókkal voltak tele az üvegszekrények. Szentmisét mondott Zoltán atya a tér szélén álló szomszédos templomban. [Z1] Utána mi ketten még egyszer körbejártuk a Bazilikát, majd a kegytárgyboltban találtunk egy magyar eladót is. Különösen meleg szeretettel tértünk vissza a belső kerengőben lévő Szent Antal szoborhoz, ahol szálló angyalka, vagy Kis Jézus érinti kezét. [A17] A buszig sétálva a szép épületeket és parkot -- ahol a mi Báthory Istvánunk szobra is megtalálható -- néztük meg. [A18]

 

 Páduáról - Eremitani - Bazilika - Scrovegni - Prato - Látogatás 1997 - L.1998 - L.2001

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

-------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Padova

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-8-evfolyam/giotto-freskociklusai/a-padovai-scrovegni-kapolna

http://www.olaszorszagiutak.com/padova/arena.php

http://digilander.libero.it/clapad5/statue/7/html/10.html

----------------