Rieth József: Útiemlékek

Máriapócs - 1. rész. A kegyhelyről

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

1.Máriapócs  -  2.Kegytemplom  -  3.Szolgálatunk  -  4.Emlékképek  -  5.Zarándokok  -  Hajdúdorog 1.  -  H.d. 2.  -  Debrecen 1.  -  D. 2       

Ministránsok zarándoklata. A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom ministránsaival 2010. április 30. és május 1. között zarándokúton vettünk részt Máriapócsra. A kegyhely meglátogatása során kihasználtuk az alkalmat, és ellátogattunk Hajdúdorogra és Debrecenbe is.

 

Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A középkori eredetű községet, amelynek „Pócs" neve a „Pál" (Paulus) személynév kicsinyítőképzős származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a községben lévő Mária-kegyhelyre utal. 2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

 

          Története ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

1280-ban említik először Pócs nevét az oklevelek. Neve: Polch, vagy Powch. Pócs a Paulus név magyar származéka. „Pócs" neve a „Pál" személynév kicsinyítőképzős származéka. Birtokosai ezidőtájt a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek.

1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik.

1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott.

15. században épült a ma is meglevő, bár jócskán átalakított római katolikus temploma.A 15. században a Báthori családé, a 18. század elején a Károlyiaké.

1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel. A késsőbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt Pócsnak.

             A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén.

             Ebbe készítették -- fogadalomból -- az Istenszülő képét.

1696-ban templomában könnyező Szűz Mária kép hozta meg Pócs hírnevét. A község jelentősége ezzel a hírrel kezdődik.

1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Sennyei család szerez itt részbirtokot.

1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor a kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára.

1749-ben telepednek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdik meg rendházuk építését. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

              A monostor a görög katolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majd egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi Sándor.

1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt.

1900-as évek közepéig Pócs jelentős vallási központ volt.

1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa Máriapócsra látogatott.

1993-ban Máriapócs újra visszakapta városi rangját.

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány. Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

2008-ban "Wifi-falu pályázat" keretében 19 mély-szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.

 

 

          Nevezetességei ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

Görög katolikus kegytemplom

Könnyező Szűz Mária kegykép.

Bazilita Gyűjtemény, Dudás Miklós görög katolikus püspök szülőházában.

 

          A kegykép és a könnyezések története ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

 

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért. Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: "Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára".

 

Az első könnyezés idején a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez. A gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves nyakéket helyezett az ikon elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Istenszülőt hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. Már az első könnyező képet is gazdag adományokkal ékesítették főúri családok, nemes emberek, de akadt a szegények között is, aki utolsó pénzecskéjét is a Szűz Anya lába elé rakta.

 

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.

 

Az eredeti kép mérete 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az .Isten Anyja. (MT QU) és .Jézus Krisztus. (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Mária bíbor színű felsőruhát visel, fején és jobb vállán látható két csillag, a harmadikat a Gyermek takarja. Jobb kezével Fiára mutat. Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. A nyakában görög keresztet visel. A kép felső sarkaiban egy-egy kerub látható.

 

1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember jelenlétében, akik között luteránusok és kálvinisták is voltak. Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696. december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességéről. Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról. A kihallgatások jegyzőkönyveinek eredeti példányai a bécsi Szent István-dóm levéltárában voltak, ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében őrzik őket.

 

Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt. Az esemény híre az akkori viszonyok között is gyorsan terjedt, s hamarosan eljutott Bécsbe. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján -- és felesége, Eleonóra császárné kívánságára -- elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A pócsiak mindenképpen meg akarták akadályozni a kép elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit nem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról.

 

 

Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe, körmenetekkel vitték egyik virágdíszbe öltözött templomból a másikba. Közben Európa keresztény népeinek hadserege Savoyai Jenő herceg vezetésével török elleni ütközetre készült. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

 

Az eredeti pócsi könnyező kegykép a bécsi Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, művészi oltáron kapott méltó elhelyezést, ahol azóta is nagy tisztelettel őrzik. A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép előtt. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat -- a kéziratot az egri káptalani levéltár őrzi. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

 

A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen.

 

          Másolatok ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről, nem is tudni hány darab, mert nemcsak templomok, hanem magán személyek is hozzájuthattak. Hazánkban -- többek között -- Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egy-egy képet. Németországban és Svájcban is van néhány másolat. (A másolatokról.) Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócson is. A mostani kép eredetéről kétféle változat is szól:

 

Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük.

 

A másik változat szerint a pócsi görög katolikus paróchus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görög katolikus templomnak ajándékozza. Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett, ez került a pócsi templomba.

 

Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt a másolatot, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát.

 

 

A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. P. Gávris Kelemen szerzetes atya -- a kegykép őre -- zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt.

 

 

          Kegytemplom ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

 

A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. 2011 tavaszára elkészül egy egykor az első könnyezésnek otthont adó ruszin fatemplom másolata.

 

A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette -- annak idején -- a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

 

Még a mostani kegykép könnyezése előtt, 1701-ben Mészáros Mátyás pócsi lakos engedélyt kapott I. Lipót császártól, hogy a birodalom területén adományokat gyűjthessen a pócsi templom felépítésére, mivel ezt a pócsi hívek a maguk erejéből nem tehették meg. A császár a török felett Zentánál aratott fényes győzelmét (1697) a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért hálából igen melegen ajánlotta az adományokat gyűjtő Mészáros Mátyást minden illetékes hatóság figyelmébe. Az akkori, üresen álló munkácsi püspöki szék püspöki helynöke Hodermárszky János József pedig a későbbi VI. Károly császártól kérte a templomépítés engedélyezését, és egyben a görög szertartású bazilita szerzetesek Pócson való letelepedését, hogy a nagyszámú zarándoksereget lelkileg elláthassák. A császár a kérelmet véleményezésre elküldte Telekessy egri római katolikus püspöknek, aki nem nagyon pártfogolta az ügyet, mert Pócsra ferences barátokat akart telepíteni. Végülis a baziliták telepedtek le Pócson. A templom építését Bizánczy Gennadius György kezdte meg saját megtakarított pénzéből. Ő munkácsi apostoli vikárius volt, s a bazilita szerzetesek fő elöljárója. Olsavszky István Simeon és Blazsovszky György Gábor felújították a már omladozásnak indult falakat. Utána Olsavszky Mihály Mánuel püspök folytatta a templomépítést, és elkezdte a mai kolostor építését is. A munka két éven át zavartalanul folyt, amikor Egerből panasszal fordultak a királyhoz, és kérték az építkezés megszüntetését. A kényszerű szünet után azonban sikerült a munkálatokat folytatni és 1756-ban befejezni. A két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el.

 

A templom berendezése hosszú ideig tartott. Az igen díszes képállvány, ikonosztázion 1785-88 között épült. Ennek képei azonban 1896-ban újakra lettek cserélve. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az ekkor készült nagyon szép baldachint sajnos lebontották. Szép barokk alkotás a két mellékoltár és a szószék. Hálásan emlékezünk meg a templom nagy jótevőjéről, Károlyi Ferenc grófról, aki nagy összeggel járult hozzá az építkezés teljes befejezéséhez és egész pócsi birtokát, közel 1.000 holdnyi földet a templomnak ajándékozta. Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken folyt.

 

1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, s a kép megcsókolása -- az értetés -- a nagy tömeg miatt igen nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt átalakították úgy, hogy a kegykép, amely erre az oltárra került, a falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető legyen.  

 

A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva -- a Mária-év kapcsán -- XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a "basilica minor" címet adományozta.

 

A kegytemplom képállványán (ikonosztazion) meghatározott rend szerint sorakoznak a képek. A mögötte lévő szentélyben XVIII. századi oltár van. Freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe öltöztetett zarándokok egész sorát. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható. A templom alatti kripta búcsús ünnepeken látogatható. Görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi. A kegytemplom közelében áll a római katolikus templom, amelynek elődje a XV. századból való. Búcsúk alkalmával ez is nyitva van.

 

          Jelenlegi kép ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

A most Máriapócson található másolatot is -- amely kétszer könnyezett --, hasonló ékességek veszik körül. A legértékesebbek a szúette mankók, görbe botok, a gyógyulás beszédes bizonyítékai, a hátrahagyott emléktárgyak, melyekhez egy-egy megmentett élet, visszakapott egészség, megújult ember hálája és köszönete kapcsolódik.

 

 

Van azonban muzeális érték is és igazi ezüst, arany ékszer a képen és a külön tablókban is. Nyakékek, karkötők, karikagyűrűk, aranyláncok és fülbevalók díszítik a képet. Ezt régebben szeggel rakták fel és megrongálták vele a kép fatábláját, jelenleg egy kartonra selymet terítenek és mintegy ruhát varrnak a képnek. erre tűzik fel az ékszereket. Így azonban a képből csak kevés látható. Idegeneknek ez sok nehézséget okoz, mert keresik a templom csodálatosan szép képei között a könnyező ikont. A templomban imádkozók tekintete azonban hamar útbaigazít.

 

 

A számtalan csodás gyógyulás tanújeleit már említettük. Egy be nem váltott fogadalom emlékei a templom oldalában fészkelő méhek. A múlt század elején egy nagykállói református magyar ember köszvényes fájdalmai miatt a pócsi Máriánál keresett gyógyulást. Csodás gyógyulása után fogadalmat tett, hogy egy kas méhet ajánl fel Máriának. Ám hazafelé menet meggondolta magát, visszavonta fogadalmát. A Máriának szánt méhei azonban elrepültek méheséből, s befészkelték magukat a pócsi templom északi oldalán lévő falhasadékba.

 

A Máriapócsi Kegytemplom 2009/2010-ben történt felújítása mára befejeződött. A munkálatok alatt Hajdúdorogon őrzött Szűzanya-ikont, 2009. szeptember 5-én hatalmas gyalogos zarándoklat kísérte haza Máriapócsra. Ekkorra már befejeződtek a régészeti kutatások (melyek során igen régi temetkezési helyet tártak fel a templom alatt) a külső renoválás, az épület új, környezetbarát padlófűtést kapott. A falakat borító freskók, az aranyozott felületek és az ikonosztáz képeinek restaurálása folyamatosan zajlott. 2010. szeptember 11-én a Magyar Püspöki Kar, számos egyházi és világi méltóság jelenlétében megtörtént templom hivatalos megáldása és átadása. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a bazilikát nemzeti szentéllyé nyilvánította. A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros megkoronázta a Kegyképet azzal az arany koronával, melyet XVI. Benedek pápa áldott meg november 23-án az általános pápai kihallgatás keretében. A Kegyképre kerülő koronát Ozsvári Csaba ötvösművész készítette, az eredeti festett gloriola mintája nyomán. A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros az Istenszülő oltalmába ajánlotta Magyarországot és pápai áldást adott. 2011 tavaszára elkészült egy -- egykor az első könnyezésnek otthont adó -- ruszin fatemplom másolata, míg a Nagy Szent Bazil Rend monostorában -- előzetes bejelentkezéssel -- már látogatható a kegyhely történetét bemutató kiállítás.

 

 

          Búcsúk ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). Máriapócson egészen az 1970-es évekig a búcsúk jellemzője volt a viasz fogadalmi tárgyak (offerek) árusítása, s felajánlása a Szűzanyának. Mindenki a betegségének, bajának megfelelő formát vásárolt, s helyezett el a kijelölt helyen. A begyűlt viaszból gyertyát öntöttek. Napjaink szokása szerint a búcsúsok körmenettel vonulnak ki a temetőbe.

 

A magyar görög katolikusok 1987-ben a kisasszonynapi búcsúkor Máriapócson ünnepelték a Hajdúdorogi Egyházmegye fennállásának, 1999-ben pedig a Miskolci Apostoli Exarchátus fennállásának 75. évfordulóját.

 

 

Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját. A megújult kegytemplom szeretettel vár mindenkit hagyományos, és most bevezetett (motoros, egyházi iskolák öreg diákok) zarándoklataira.

 

 

          Tarifák ................... Történet  -  Nevezetességek  -  Kegykép  -  Másolatok  -  Kegytemplom  -  Jelenlegi kép  -  Búcsúk  -  Tarifák

 

Egyházi szervezésben, zarándokok részére:

           •Szálloda: 3000 Ft/fő/éj + 200 Ft Idegenforgalmi Adó

           •Zarándokszállás: 1 900 Ft/fő/éj + 200 Ft Idegenforgalmi Adó

           •Egyházi iskolák diákjainak: 1 500 Ft/fő/éj + 200 Ft Idegenforgalmi Adó

           •Ifjúsági program: 2100 Ft/fő/éj/tetőtér

                         2500 Ft/fő/éj szobában + 200 Ft Idegenforgalmi Adó (Idegenforgalmi adó 18 év felett fizetendő)

A napidíj tartalmazza a szállást, reggelit, ebédet és vacsorát

 

 

Szervezés előzményéről (levél és jelentkezési lap a ministránsok és szülők részére):

ÉRTESÍTÉS

 

Kedves Barátom!

Ministránszarándoklatot szervezünk Mária-pócsra, hazánk egyik Nemzeti Kegyhelyére

A zarándoklat időpontja: 2011. április 30.-május 1., szombat-vasárnap A zarándoklat várható költsége egy személyre: 6.600 forint + esetleges múzeumbelépők

Kérjük, hogy a kitöltött jelentkezési lapot április 24-ig, Húsvétvasárnapig adjad le a plébánia irodájába. A részvételi díj az induláskor fizetendő. Esetleges támogatás ügyében Zoltán atyához kell fordulni. Anyagi okok miatt senki se maradjon le a zarándoklatról!!!

 

Program

Szombat: 7:30 találkozó 8-as mise előtt, azon közösen részt veszünk, utána indulás. Délelőtt Debrecenben leszünk, délután Hajdúdorogon, a görögkatolikus egyházmegye székhelyén. Mindkét helyen a nevezetességeket nézzük meg (ebéd az otthonról hozottból). 17:00 részt veszünk az esti Szentliturgián, utána vacsora, vacsora után beszélgetés,játék.

Vasárnap: Reggeli, utána részt veszünk az ünnepi Szentliturgián, a kegytemplom megtekintése, különös tekintettel a liturgiára. Ebéd után indulás haza. Érkezés a délutáni órákban

 

 

JELENTKEZÉSI LAP

a máriapócsi zarándoklatra

(2011. április 30.-május 1.)

Név:    

Születési dátum:    

Cím:    

Telefonszám:   

Állandó betegségek:.........................................

Kell-e állandóan vagy rendszeresen gyógyszert szednie? (erről tájékoztatást kérünk!):.......

Gyógyszerérzékenysge:...................................

Allergiája: .......................................................

Buszon esetleges rosszullét? igen   nem

 

Horváth István káplán

 

Niederkirchrier'Zsolt szervező

 

 

Kedves Szülők! Kedves Barátom!

 

Az április 30.-május 1-i máriapócsi zarándoklatunkkal kapcsolatban osztanék meg néhány információt a Kedves Szülőkkel és Veled!

A zarándoklatra kisbuszokkal fogunk utazni. A pénzt induláskor kell odaadni nekem. Szombatra hozzál magaddal ebédre valót, a többi étkezés Máriapócson lesz.

Amit hozni kell:

      - két napra elegendő ruha, tisztálkodószer

      - aki állandó jelleggel szed gyógyszert, a gyógyszerét, illetve a leírást, hogy hányszor, mennyit kell szedni naponta

      - iratok (személyi igazolvány, diákigazolvány, TAJ-kártya)

Amit nem szabad hozni:

      - walkman, discman vagy bármilyen más elektronikus berendezés (kivéve fényképezőgép!!!)

      - mobiltelefon (az én mobilszámom: 20/823-2200, ezen a számon végig elérhető leszek)

 

VÁRHATÓ PROGRAM

      Április 30. szombat

8.00 közös szentmise a Városmajorban, amin mindannyian ministrálunk

8.45 indulás

Megállás Debrecenben (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székhelye) és Hajdúdorogon (Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye székhelye), a látnivalók megtekintése. Közben ebéd az otthonról hozottból

17.00 Szentliturgia Máriapócson, utána vacsora

Vacsora után közös játék, beszélgetés

 

      Május 1. vasárnap

reggeli

10.00 Ünnepi Szentliturgia a kegytemplomban, utána a Kegytemplom és a múzeum megtekintése, ebéd. Délután hazaindulás, megérkezés a koraesti órákban a Városmajorhoz.

 

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

1.Máriapócs  -  2.Kegytemplom  -  3.Szolgálatunk  -  4.Emlékképek  -  5.Zarándokok  -  Hajdúdorog 1.  -  H.d. 2.  -  Debrecen 1.  -  D. 2       

------------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Mih%C3%A1ly-templom _(M%C3%A1riap%C3%B3cs) 

http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1

http://www.bucsujaras.hu/mariapocs/ 

https://utazom.com/galeria/mariapocs-csodaja-a-konnyezo-szuz-maria-kep

ttp://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/images/terdik_mariapocs.pdf