Rieth József - Útiemlékek:

Máriazell

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Máriacellben egyszer jártunk egy zarándokúton, melyet a Julianus Tours szervezett.

A stájerországi Mariazell, magyarosan Máriacell a Sankt Pölten-i egyházmegyéhez tartozó Mária-kegyhely Ausztria és Magyarország ősi nemzeti zarándokhelye, Közép-Európa legismertebb búcsújáróhelye.

Mariazell Stájerország és Alsó-Ausztria határán fekszik az Északi Mészkő-Alpokban, a Bürgeralpe (1270 m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét: Salzatal, Walstertal, Grünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal.

A 6. században az avarok uralma idején földművelő szlávok telepedtek le a környék hegyvidékén, erről a helység- és hegynevek tanúskodnak. 1025-ben II. Konrád császár a mai Mariazell területével együtt a mürztali grófság egyes részeit sógornőjének, Beatrixnak ajándékozta. Az ajándékozás körüli vita egészen a pápáig eljutott, a döntést végül Eberhard salzburgi érsek hozta meg, a területet St. Lambrecht apátságának ítélve. A város alapításának napjaként egy IV. Adorján pápától származó oklevél alapján 1157. december 21-ét tartják számon. A Cell név legelőször II. Frigyes osztrák herceg 1243-as oklevelében bukkan fel, amelyben St. Lambrecht apátjának szabad rendelkezést biztosított a Cell környéki só- és ércbevételek fölött. Ezután az apát 1342-ben engedélyt kapott, hogy vásárt rendezzen. Ehhez az addigra jelentősebb településsé vált Mariazellt választotta. 1344-ben kapta meg a település a vásárjogot, amelynek alapján a polgárok kereskedhettek és vásárokat tarthattak. A mostani főtér és a három főbb utca is ebben az időben alakult ki a ma is látható formájában.

A hagyomány szerint 1157 végén a Sankt Lambrecht-i bencés kolostorból indult térítő útra észak felé Magnus szerzetes és vitt magával egy Mária-szobrot. Mariazell közelében azonban egy szikla elzárta az útját. A kimerült szerzetes pihenni szeretett volna, ezért megállt, és a szobrot a sziklára állította. A szikla erre kettéhasadt, s Magnus folytathatta útját. 1157. december 21-én ért arra a helyre, ahol ma a kegytemplom áll. Kezdetleges remetekunyhót, a Mária-szobornak pedig kis kápolnácskát, „cellát” épített („Maria in der Zelle” - innen ered a Mariazell név). A kis fakápolna hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.

Az első mariazelli kőtemplomot 1200 körül emeltette I. Henrik morva őrgróf és felesége, Ágnes csodás gyógyulásuk emlékére. Olyan súlyos köszvényben szenvedtek, hogy már az ágyból sem tudtak felkelni. Egy éjjel álmukban Szent Vencel azt mondta nekik, hogy bízzanak a Szűzanyában és egészségük visszanyerése után zarándokoljanak el hozzá Mariazellbe, ahol hálájuk jeléül emeljenek templomot. Így is tettek, elrendelték a templom megépítését, majd visszatértek hazájukba. A legendában szereplő Henrik (1197-1222) valószínűleg I. Ottokár király testvére lehet. 1342-ben Albrecht osztrák herceg már egy gótikus szentélyben állíttatott Mária-oltárt, valószínűleg ekkor kezdődött a templom átalakítása. 1450-ig megépült a hatalmas, háromhajós gótikus csarnoktemplom tornya, főfalai, boltívei nagyrészt ma is megvannak. A középkori gótikus szentély, a régi kegykápolna és a 14. századi tornyos csarnoktemplom nagy részének építésében jelentős szerepe volt I. (Nagy) Lajosnak.

I. Lajos magyar király ellen a törökök és más barbár népek 8000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 2000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor a Zelli Istenanyához fordult, aki egy álomban támogatásáról biztosította. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a templomnak ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset. A legenda történelmi alapokon nyugszik, I. Lajos magyar király 1342 és 1382 között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az 1364. évet valószínűsítik.

A magyar királynak köszönhető az is, hogy zarándoklatok indultak Mariazellbe. Ezért is áll a templom bejárata előtt jobbra Henrik őrgróf, balra Nagy Lajos szobra. A Szűzanyát számos néven tisztelik: Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum.

1644-ben Benedek Pierin Sankt Lambrecht-i apát elhatározta a templom átépítését, bővítését. A kolostor építőmestere, Domenico Sciassia meghagyta a csarnokjelleget a magasba szökő karcsú oszlopokkal és boltozattal, az oldalhajókba beépített tizenkét oldalkápolnát, föléjük karzatot emelt. A régi gótikus szentélyrészt lebontották, s új, barokk templomot építettek két oldalkápolnával és egy ovális kupolával. A munkálatokat 1704-ben fejezték be.

A bazilika legfőbb jellegzetessége a – nagy valószínűséggel a világon egyedülálló – három torony a homlokzaton: középen a csúcsíves gótikus, jobbról-balról a két jóval alacsonyabb, hagymasisakos barokk torony, mögöttük a kupola.

A kegyszobor, a „celli Mária” trónoló Madonna, aki gyümölcsöt nyújt ölében tartott gyermekének. E motívum arra utal, hogy ő az új Éva, aki az engedelmesség és a megváltó szenvedés (füge vagy körte?) gyümölcsét nyújtja az új Ádámnak, Krisztusnak. A gyermek jobb kezében alma van, bal kezével az anyjától kínált gyümölcs után nyúl. A késő román, 47 centiméter magas, hársfából faragott szobor festése nagyrészt eredeti, Mária köpenyén a kék színt a 18. század végén újrafestették. A hagyomány szerint a szobor ma is azon a helyen van, ahol Magnus bencés szerzetes a legenda szerint elhelyezte. Az öltöztetős kegyszoborból csak Mária és a Gyermek arca látható. A Mária és Jézus fején jelenleg található aranykoronákat 1821-ben az esztergomi bazilikát építtető Rudnay Sándor bíboros-hercegprímás ajándékozta a kegyhelynek. X. Piusz pápa által 1908-ban megáldotta a koronapárt. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak.

Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen II. József zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik. A tradicionális zarándokútvonalakat 1100 km hosszban 1981-ben foglalták "Mariazelli zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Felső-Ausztriából és Karintiából vezetnek Mariazellbe.

Látnivalók

 

Bazilika: a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach készítette. Itálián kívül a "casa santa" típus egyik legközismertebb példája ennek az ausztriai Mariazellnek a  kegytemploma. Ennek első remete-kápolnája 1157-1200 között keletkezett s vált búcsújáróhellyé, majd Nagy Lajos király (1342-1382) építtetett köré zarándoktemplomot 1378-ban. 

 

 

Magnus sziklája (Ursprungsfelsen): a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét. A sziklához jelölt turistaút vezet.

 

 

Der Mönch hatte in seiner Klosterzelle eine überaus geliebte Marienstatue, die er selbst geschnitzt hatte. Mit Bewilligung des Abtes durfte er diese mit auf die Reise nehmen. Als er, schon müde von der beschwerlichen Wanderung, am Abend des 21. Dezember 1157 nahe dem Ziele war, das er sich zu Niederlassung ausersehen hatte, versperrte ihm plötzlich ein aufragender Felsblock den Weg.

Da die Nacht schon hereingebrochen war, wurde der Mönch zaghaft und wandte sich flehentlich an die Muttergottes um Hilfe. Sogleich spaltete sich der Felsen und gestattete dem Mönch den Durchgang. Er sah eine freie Anhöhe, die er erstieg. Nachdem er dieses Ziel erreicht hatte, stellte er die Statue auf einen Baumstrunk, der noch heute im Gnadenaltar erhalten ist, begann eine Holzkapelle zu zimmern und eine Zelle für sich. Von hier aus übte er die Seelsorge aus, und alsbald wurde die Kapelle der geistige Mittelpunkt für die ganze Gegend.

 

Kálvária

 

 

Mindszenty kápolna

Szent kút (Heiliger Brunnen):

 

A kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak, így a zarándokok is gyakran visznek belőle haza.

 

Mechanikus betlehem:

 

A Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló betlehem 12 újtestamentumi jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.

 

Bányászmúzeum Gußwerkben: az egykori k.u.k. vasöntöde épületében látható a vidék bányászatának történetét bemutató kiállítás.

 

Múzeumvillamos (Museumstramway): Mariazell vasútállomásán látható a világ legrégibb gőzvillamosa. A korhűen helyreállított kocsik a 19. század hangulatát idézik a rövid utazás során.

 

Mariazelli vasút: a 83 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút romantikus utazási alternatívát kínál Sankt Pölten és Mariazell között.

 

Bürgeralpe: Mariazell 1267 m magas hegyére gyalogosan vagy kabinos felvonóval is fel lehet jutni. A szép kilátás mellett a hegyen számos sípálya, egy kilátó, egy élménypark és több hangulatos alpesi kunyhó várja a látogatókat.

 

Holzknechtland élménypark: a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét mutatja be.

 

Gemeindealpe: már Alsó-Ausztria területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep.

 

Salza: a 88 km hosszú folyó jól ismert a vadvízi túrázók körében.

 

Fotóalbum

 

Zarándoklatok

Plébániánk évente indít engesztelő zarándoklatot Máriacellbe, 2015-ben egy nagy jubileumi zarándoklathoz csatlakoztak a mieink. Ezt Veres András püspök vezette. Néhány képet ide mellékelek.

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariazell

https://www.magyarkurir.hu/hirek/veres-andras-magyar-zarandoklatot-vezetett-celli-mariahoz

http://netalaljukki.igen.hu/661-szakralitas-kozosseg-kultura-turizmus.html

http://www.sztghonismeret.hu/component/spidercatalog/showproduct/176/37/0/M%C3%A1ria-%C3%9At---Via-Mariae

http://www.pestmegye.hu/hirek-gazdasag-es-tarsadalom/pest-megye-onkormanyzata-csatlakozik-a-maria-ut-kozhasznu-egyesulethez

https://www.magyarkurir.hu/kulhoni/veres-andras-magyar-zarandoklatot-vezetett-celli-mariahoz#lightbox[%27g64049%27]/2/