Rieth József: Útiemlékek

Limski kanal - Limski fjord

Porecban többször megfordultunk. 2004-ben nyaralásra mentünk el Ági unokánkkal az Adria partjára. Selcére terveztük utunkat, de ott mostoha körülmények vártak minket, ezért az Iroda gyorsan intézkedett, így végül Crikvenicában biztosított számunkra megfelelő, igen kellemes elhelyezést. A nyaralás során ellátogattunk a  a Plitvicei tavakhoz, , Pulába, Rijekába (az egykori Fiumébe) és Rovinjba.

2005-ben, Izolai nyaralásunk során Panni unokánkkal látogattunk el a Limski fjordhoz, Porecba.

Limski Kanal (Lim-csatorna), elterjedt nevén ,,Lim-fjord".

 

Ritka természeti képződmény Horvátországban, ez a Limski Kanal (Lim-csatorna), elterjedt nevén ,,Lim-fjord". A Limski fjord Rovinj és Vrsar között nem más, mint egy patak vájta 12 km hosszú, 600 méter széles és 30 méter mély festői öböl melyet elöntött a tenger. Ez egyike Horvátország leglátogatottabb természeti jelenségeinek.

 

Ez utóbbi név onnan ered, hogy a mélyen a szárazföld belsejébe nyúló tengeröböl látványa az észak-európai fjordokra emlékeztet. Azonban itt teljesen másról van szó, hiszen a fjordoknál gleccser által kimélyített völgybe nyomul be a tenger, itt viszont sosem voltak gleccserek, egy időközben kiszáradt folyó medrébe húzódott be a tengervíz. S hogy hova tűnt a folyó? Erre Isztria geológiai felépítése adja a magyarázatot: a félsziget nagy része üregekkel, barlangokkal teli.

 

A folyó az évezredek alatt addig mélyítette a medrét, amíg átszakította az egyik föld alatti üreg mennyezetét. A folyó innen kezdve a mélyben folytatja útját tovább, felszín alatti vízfolyásként, a régi meder pedig kiszáradt. Ez azonban még nem ad választ arra a kérdésre, hogy miként került oda a tengervíz. Erre az a magyarázat, hogy az egész horvát partszakasz folyamatosan süllyed, így a tenger fokozatosan 9-10 kilométer mélységig nyomulhatott be a szárazföld belsejébe. E kis elmélet után adjuk át magunkat a látványnak, a csatorna feletti magaslatról az egész vidéket körbepásztázhatjuk tekintetünkkel. A nézelődést követően pedig az út menti árusoktól helyi termékeket: sajtokat, pálinkát, szárított levendulát vásárolhatunk emlékbe.

 

Az oldalsó déli fekvésű részén a napfény felmelegíti a talajt, elpárolog a nedvesség és nagyon szárazzá válik. Itt nagyon ritka az a növény, ami megtalálja az élőhelyét.

 

A kiváló vízminőségnek köszönhetően a Limski fjordban osztrigát és kagylót tenyésztenek. A közeli településekből számtalan kirándulást szerveznek ide hajóval, hiszen az árnyas helyek és a mindig illatos levegő csábítja a kirándulókat.

 

 

Látogatásunk a Fjordnál

A Lim-Fjordhoz mentünk Porečből. Ez egy karszt-folyó folytatása. 300 m széles, 30 m mély és kb. 10 kilométer hosszú kanyargós öböl. A partja 150 méterre emelkedik a tenger szint fölé. Osztriga tenyésztés van az öbölben. Vize felhígult a folyó miatt. Természetvédelmi és turista terület. Kalózok (az uszkókok és a neretvai kalózok) búvóhelye volt a velencei időkben. A partja legmagasabb pontján kilátó és fényképező hely található, egy gerenda építmény.

Ritka természeti képződmény Horvátországban, ez a Limski Kanal (Lim-csatorna), elterjedt nevén ,,Lim-fjord". A Limski fjord Rovinj és Vrsar között nem más, mint egy patak vájta 12 km hosszú, 600 méter széles és 30 méter mély festői öböl melyet elöntött a tenger. Ez egyike Horvátország leglátogatottabb természeti jelenségeinek.

 

Ez utóbbi név onnan ered, hogy a mélyen a szárazföld belsejébe nyúló tengeröböl látványa az észak-európai fjordokra emlékeztet. Azonban itt teljesen másról van szó, hiszen a fjordoknál gleccser által kimélyített völgybe nyomul be a tenger, itt viszont sosem voltak gleccserek, egy időközben kiszáradt folyó medrébe húzódott be a tengervíz. S hogy hova tűnt a folyó? Erre Isztria geológiai felépítése adja a magyarázatot: a félsziget nagy része üregekkel, barlangokkal teli.

 

A folyó az évezredek alatt addig mélyítette a medrét, amíg átszakította az egyik föld alatti üreg mennyezetét. A folyó innen kezdve a mélyben folytatja útját tovább, felszín alatti vízfolyásként, a régi meder pedig kiszáradt. Ez azonban még nem ad választ arra a kérdésre, hogy miként került oda a tengervíz. Erre az a magyarázat, hogy az egész horvát partszakasz folyamatosan süllyed, így a tenger fokozatosan 9-10 kilométer mélységig nyomulhatott be a szárazföld belsejébe. E kis elmélet után adjuk át magunkat a látványnak, a csatorna feletti magaslatról az egész vidéket körbepásztázhatjuk tekintetünkkel. A nézelődést követően pedig az út menti árusoktól helyi termékeket: sajtokat, pálinkát, szárított levendulát vásárolhatunk emlékbe.

 

Az oldalsó déli fekvésű részén a napfény felmelegíti a talajt, elpárolog a nedvesség és nagyon szárazzá válik. Itt nagyon ritka az a növény, ami megtalálja az élőhelyét.

 

A kiváló vízminőségnek köszönhetően a Limski fjordban osztrigát és kagylót tenyésztenek. A közeli településekből számtalan kirándulást szerveznek ide hajóval, hiszen az árnyas helyek és a mindig illatos levegő csábítja a kirándulókat.

Valóban ragyogó kilátás van fentről, bár a lenti fák a fjord javarészét eltakarják. A leszűkült kilátásért kárpótol az út menti sátrak kínálata.

Pálinka és sajt kóstolás folyik ott. Az árusok harsányan kínálják a kecske-, juh-, birka sajtok különböző fajtáit, valamint a különböző ízesítésű édes pálinkákat (füge, citrom, narancs, stb.), a legváltozatosabb formájú és méretű üvegekben. Állítólag túl vannak hígítva a pálinkáik, idegenvezetőink szerint csak cukrozott vizet tartalmaznak, bár ezt az árusok harsányan tagadják. Bizonyságul odahívnak, megkínálnak, íme a kóstoló (persze másik üvegből). No, de amit kínálnak, az finom. Általában (de ez más helyeken is tapasztalható) az árusok magyarul is tárgyalóképesek.

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső