Rieth József: Háttéranyagok

Fausztina nővér élete és lelkisége

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Lengyel zarándokutunk     

Fausztina nővér krakkói kolostorával és lelkiségével 2008-as lengyelországi zarándokutunk kapcsán találkoztunk. ennek kiegészítéséül szükséges néhány adatot összegyűjteni a Szentet érintő adatokból.

Faustyna - A Kongregáció - lelkisége - Az Irgalmas Jézus képe

 

Fausztina nővér 1905. augusztus 25-én született a Lodz melletti Glogoviec faluban, egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként, és a keresztségben a Helena nevet kapta. Szülei Marianna és Stanislaw Kowalski voltak, szegény földművesek, de az apa ácsmunkákat is végzett a család eltartása érdekében. Már kisgyermekkorában voltak látomásai: ötéves korában a Szűzanya körülvezette a Paradicsomban. Hétéves volt, amikor szerzetesi hivatását felismerte. Kilencévesen volt elsőáldozó. Iskolai tanulmányait tizenkét éves korában kezdte el, ám a család szegénysége miatt két és fél év után abba is kellett hagynia. Tizenhat évesen munkát kellett vállalnia, hogy családját támogathassa.

 

Szeretett volna szerzetbe lépni, de ezt a szándékát a család több alkalommal is határozottan elutasította. Részben szükségük volt Helena támogatására, másrészt el sem tudták képzelni, hogyan szedik össze a kolostorba lépéshez szükséges hozományt. Tizenkilenc évesen szülei akarata ellenére jelentkezett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja varsói rendházában. Egy év alatt összegyűjtötte szerény hozományát és 1925. augusztus 1-jén fel is vették. Segítő nővér lett, hiszen semmiféle képzettsége sem volt, így nevelő nem lehetett. (Ebben az időben csak segítők és nevelők tartoztak a Kongregációba.) Dolgozott itt mint szakács, kertész és portás. Istennel rendkívül bensőséges egységben élt, életét a bűnösökért ajánlotta fel. Sok szenvedésben és misztikus élményben volt része.

 

Nehezen szokta meg a Kongregáció mindennapjain szigorú szabályokkal meghatározott szerzetesi életet, de látomás nyomán felvállalta a kemény erőpróbát. Belebetegedett a szigorú életmódba, de tudomásul vette és a tisztítótűzben szenvedőkért ajánlotta fel. Lassan tanulta meg azt az igazságot is, hogy a munka is imádság.

 

 

1926. április 29-én öltözött be a Krakkói noviciátusban, ekkor kapta a Mária Fausztina nevet. Megint konyhai feladatot kapott, de ebben az időszakban a lelki szárazság kínjait is át kellett vészelnie. 1928. április 30-án tette le első, ideiglenes fogadalmát. Nemsokára általános főnöknőjük lett az a Michaela Moraczewska, aki annak idején Helenát első alkalommal felvette a Kongregációba. Vezetése alatt Fausztina nővérben Isten kegyelme kivirágzott. Négy éven keresztül öt különböző rendházukban (Wilno, Varsó, Krierkz, Plock, Biala) dolgozott konyhán, sütődében, pékségben.

 

 

1931-ben Jézustól azt a feladatot kapta, hogy fesse le, és ezt a képet tiszteljék majd világszerte. Mivel Fausztina nővér nem tudott festeni, első kísérlete igencsak silányra sikeredett. Nagyon ellentmondásosan ítélték meg rendtársai, gyóntatója és vezetői a viselkedését, de ő alázatosan élte meg a félreértéseket. 1932-ben ismét Varsóba került a harmadik próbaidőre, itt a varrodában dolgozott, majd 1933-ban Krakkó után Wilnoba (= Vilnius, a II. világháború után a Szovjetúnióhoz csatolták, manapság a jelenlegi Lettország fővárosa) helyezték kerti munkára.

 

 

Itt találkozott Michal Sopocko teológiai professzorral, aki egy sor bizonytalanság után lelki vezetője lett. Sopocko atya szorgalmazta a Napló megírását, amely tartalmazza Fausztina nővér lelkiségének és a kapott kinyilatkoztatások részletes leírását. Az ő támogatásával készült el a Jézus kép, egy Eugeniusz Kazimirowski nevű festőművész alkotása, Fausztina nővér irányítása mellett, de a kép nem tetszett Fausztinának. A kép a mai napig ott található Vilniuszban a Szentlélekről elnevezett templomban. (A kép egy vázlata a varsói rendház irattárába került, de az 1944-es varsói felkelés idején a ház leégésekor megsemmisült.) A vilniuszi képről a háború után teljesen megfeledkeztek.

 

 

1934-ben Fausztina felajánlotta magát a bűnösökért, különösen azokért, akik reményüket vesztették Isten irgalmában. A következő évben néhány napra hazatért szüleihez és testvéreihez, mivel édesanyja súlyos beteg volt. Visszatérése után megállapították orvosai a tuberkulózis igen előrehaladott fokát. Wilnoból rövid időre Varsóba, majd Walendówba helyezték. Innen került véglegesen Krakkóba. Itt a kertben dolgozott, de nagyon sokat imádkozott, sok szentségimádást végzett. Állapota egyre súlyosbodott, ezért 1936 végén Kórházba küldték gyógykezelésre, a közeli Pradnikba. A kórházban gyógykezelése közben a súlyos betegek és haldoklók vigasztalásával és felkészítésével fontos apostoli feladatot látott el. Bár igen sokat szenvedett betegsége következtében, de mindenki csodálatára mosolyogva tűrte a fájdalmakat. Nem tért vissza ereje, ezért portára osztották be, ahol a kéregetők gondozását érezte szent feladatának. Állapota tovább romlott, így másodszor is vissza került a kórházba.

 

 

A kórházban nem javult az állapota. Felvette a betegek kenetét, és visszatérve közösségébe boldog derűvel várta a halál pillanatát. Fájdalmait felajánlva türelemmel szenvedett és 1938. október 5-én 22,45-kor nyugodtan és békésen távozott az örökkévalóságba. Október 7-én, elsőpénteken, Rózsafüzér Királynőjének ünnepén temették el a krakkói rendház kicsiny temetőjében.

 

Néhány év csönd következett, mindenki úgy emlékezett Fausztinára mint egy átlagos nővérre. Csak a II. világháború kitörése után kezdtek Wilnoból hírek szivárogni az Isteni Irgalom tiszteletének a Fausztina nővér által hirdetett formában történő terjedéséről. 1941-ben Michaela anya a rendházak vizitációja alkalmával ismertette meg a nővérekkel Fausztina nővér küldetését. Az Isteni Irgalmasság tisztelete gyorsan terjedt az egész világon, de hibás szövegezések és fordítások következtében 1959-ben a Szentszék megtiltotta az üzenet terjesztését.

 

1959-ben Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa, aki akkor még Krakkó segédpüspöke volt, eljárt Rómában a nővér által írt Napló új és hiteles szövegű kiadásának bemutatásával, és ezzel új lendületet kapott az ügy intézése. 1965-től 1967-ig tartott az információs eljárás Fausztina nővér életéről és erényeiről. Közben 1966-ban átvitték Fausztina nővér koporsóját a temetőből a nővérek kápolnájába. 1968-ban hivatalosan elkezdődött Isten Szolgálója, Fausztina nővér boldoggáavatási eljárása. Egy Amerikában bekövetkezett csodás gyógyulásról is elismerték, hogy a Nővér közbenjárására történt. 1993-ban kibontották Fausztina nővér sírját és csontjait egy kisebb koporsóba helyezve az Irgalmas Jézus csodálatos képe alá helyezték az Irgalmasság Anyja Nővéreinek krakkói kápolnájában.

 

 

1993. április 18-án, II. János Pál pápa a boldogok közé iktatta, majd 2000. április 30-án, Húsvét második vasárnapján ünnepélyesen szentté avatta, továbbá elrendelte, hogy Húsvét második vasárnapja az egész Egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja nevet viselje. A krakkói kolostor mellett hatalmas bazilika épült, amely egyre kedveltebb zarándokhely.

 

 

Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja            Faustyna - A Kongregáció - lelkisége - Az Irgalmas Jézus képe

 

Rondeau (ejtsd: rondó) Teréz anya (1793-1868) alapította a Kongregációt a Franciaországi Laval-ban 1818-ban. A lengyel anyaházat Varsóban, a Zitnia utcában 1862. november 1-jén nyitotta meg Teresa Eva Sulkowska-Potocka (1814-1881) hercegnő két segítőtársával. A második házuk Krakkóban nyílt meg 1868-ban. A kongregáció fő célja a bukott, vagy elhanyagolt leányok és nők gondozása és képzése volt. A nővéreket Bűnbánó Mária Magdolnáról "Magdalénás " nővéreknek nevezték. Jelentkeztek náluk önként is a megváltozás szándékával, de a bíróság is irányított egyeseket a nővérek zárdáiba. Imádságban és munkában éltek itt, a világtól teljesen elkülönülve. Kolostoraikat az Irgalmasság Házainak nevezték, itt családias légkör uralkodott, az imádság és a munka szelleme, valamint a folyamatos önfegyelem hatására sok leány és nő megtérve mehetett vissza a világba, új és méltó életet kezdhetett. A kongregáció lengyel ága 1935-ben önállóvá vált, székhelye Varsóban van.

 

Vilniuszban, a Szovjetúnió összeomlása után létrejött az Irgalmas Jézus Testvérei közösség, az első férfi kongregáció. Alapítója az Uj Ember riportjában nyilatkozott: Igor Simonovis Caracasi születésű olasz pap. (Anyja baszk, apja Minski) Egy argentin származású medjugorjei zarándok fiatalember (Julian) hivatásának tisztázása vezette a közösség megalapítására. Jelzés értékű összefüggések hatása alatt -- hosszú bizonytalankodás és vonakodás után -- végül megalapították kongregációjukat 2005. július 11-én Vilniuszban. Félig kontemplatív, félig aktív életet élnek, árvaházi és utcagyerekek pasztorációjával foglalkoznak. 2007-ben öten voltak, hárman fogadalmasok (olasz, argentin, lengyel) ketten pedig jelölt státuszban (litván, fehérorosz). Elérhetőségük: LT-2006 Vilnius, Sv.Stepovo gatve 40., Litvánia. Telefon: 370-5-250-5979, e-mail: gozo@qipo.it vagy cordis@email.it.

 

 

Fausztina nővér lelkisége            Faustyna - A Kongregáció - lelkisége - Az Irgalmas Jézus képe

 

Küldetése: "Ma téged küldelek az egész emberiséghez Irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, hanem meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani" (mondta Jézus a Napló 1588. sora szerint Fausztinának).

 

Fausztina nővér küldetésének lényege:

- újra felidézze a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot Isten irgalmas szeretetéről

            minden ember, még a legnagyobb bűnös iránt is;

- megismertesse az Isteni Irgalmasság kultuszának új formáit;

- kezdeményezzen egy világméretű mozgalmat az Isteni Irgalmasság tisztelőiből és apostolaiból,

            amely a vallásos élet megújulására vezet e kultusz szellemében, vagyis

                        az evangéliumi gyermeki bizalom Istenben, és

                        a felebarát iránti tevékeny szeretet szellemében.

1. A bizalom. A remény erényén kívül magában foglalja az élő hit, alázat, állhatatosság és bűnbánat erényeit is. A bizalom már önmagában is (a kultusz más formáinak gyakorlása nélkül is) biztosítja az Isteni Irgalmasság kegyelmeit annak, aki bízik. A bizalom a kegyelmek elnyerésének feltétele is.

 

2. Az Irgalmasság. Ez meghatározza magatartásunkat embertársainkkal szemben. Irgalmasságot tanúsíthatunk felebarátainkkal szemben cselekedette, szóval, vagy\és imádsággal. Ez tevékeny felebaráti szeretet, feltétel. Jézus a tisztelőitől legalább napi egy irgalmas cselekedetet kíván.

 

 

Az Irgalmas Jézus képe            Faustyna - A Kongregáció - lelkisége - Az Irgalmas Jézus képe

 

 

A kép a feltámadt Krisztust ábrázolja a Szent Sebekkel. Jézusnak a képen nem látható átszúrt Szívéből (amire Krisztus rámutat) két sugár tör elő, egy piros és egy halvány (általában fehérnek tűnő). A piros sugár a vért jelenti, ami a lelkek életét szimbolizálja, a halvány sugár a lelkeket megtisztító vizet jelenti. Más szóval a sugarak a szentségeket, valamint az Egyházat és a Szentlélek ajándékait jelentik. A kép alján felirat van: Jézusom, bízom Benned! Ezt a szalagra írt szöveget sok másolaton (és szentképen) elhagyják. A kép megkomponálása Fausztina nővértől ered, aki 1931-ben kapta a kép megfestésére Jézustól az utasítást. Az első sikertelen próbálkozások után hivatásos festők kaptak megbízást a kép megfelelő elkészítésére

 

Michal Sopocko teológiai professzornak, Fausztina nővér gyóntatójának a támogatásával, és Fausztina nővér irányítása mellett készült el az első -- már valóban szakértő kéz által alkotott -- Jézus kép, egy Eugeniusz Kazimirowski nevű Wilnói festőművész alkotása,  de a kép nem tetszett Fausztinának. Ez az eredeti kép a mai napig ott található Vilniuszban a Szentlélekről elnevezett templomban. A képről a háború után teljesen megfeledkeztek.

 

 

A II világháború után Adolf Hila, krakkói festő ajánlkozott az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjánál, hogy szívesen festene egy képet a kápolnájukba, a maga és családja megmenekülése nyomán érzett hálából. A nővérek egy Irgalmas Jézus képet javasoltak, és odaadták Fausztina nővér leírását. Több kísérlet után 1944. április 15-ére, Húsvét második vasárnapjára el is készült a kép. Az ötvenes évek elején a képet még kétszer átfestették, a végleges formáját 1952-ben nyerte el. A hívek azóta is buzgón tisztelik, jelenleg a krakkói kápolnában Fausztina nővér koporsója felett látható.

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Lengyel zarándokutunk     

------------------------------------

http://megtestesules.info/irgalmassag/1_1.html

Az Irgalmasság Bazilika címe: kraków-łagiewniki, ul. siostry faustyny 3

http://www.magyarkurir.hu/hirek/vilnius-az-isteni-irgalmassag-kegykepenek-orzoje