Rieth József: Útiemlékek

Kemence

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Évekig voltam a Feketevölgyi üdülő ellenőre (mint a VILATI Szakszervezeti Bizottságában a Társadalombiztosítási Tanács elnöke) majd gazdasági vezetője (a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője). Az üdülő igen komoly szerepet játszott életemben. A csodás környék, a színpompás épület, és talán elsősorban a kiváló személyzet együttesen azt eredményezte, hogy az üdülő, és minden, ami hozzá kapcsolódik, nagyon hozzánőtt a szívemhez. Így van ez Kemence községgel is, melyhez igen sok emlékem kötődik.

 

2014. július 11-15. Családunk Feketevölgyben együtt nyaralt, lányommal és fiammal négyesben. Az ok: ebben az évben 260 évesek lettünk (mi szülők 160, ők 100 évesek együtt). Az üdülőben eltöltött gondtalan pihenés mellett alkalmat találtunk arra is, hogy ellátogassunk Balassagyarmatra, Szécsénybe és Ipolytarnócra is, majd a szomszédos Nagybörzsönyt valamint környékét megismerjük.

A település története

Kemence Pest-megye legészakibb csücskében, a fővárostól 80 km távolságra a Börzsöny hegység egyik legszebb helyén, az Északnyugati-Börzsöny lejtőin lefutó Kemence-patak völgyében, közel 250 m magasan fekszik. Kemence nevét arról a patakról kapta, amelynek mentén épült. A név szláv eredetű (Kamenca, Kamenica) és olyan patakot jelent, amelynek köves a medre. A települést festői környezet veszi körül. Az egész falu a Börzsöny oldalába simul, melyet a faluról elnevezett patak szel ketté, ami az Ipolyba torkollik. A régészeti kutatások tanúsága szerint a terület már az őskorban lakott volt. Egyik legrégibb településünk 2006-ban ünnepelte fennállásának 850 éves jubileumát. Első ura a Hunt nemzetség volt. A hagyomány szerint az ebből a családból származó Godó alapította a falut, aki ide várat is építtetett.  A honfoglalást követően a területet a Hunt-Pázmány nemzetség kapta szolgálataiért. A település nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, mint az esztergomi érsekség birtokát.

A község közelében két helynév utal arra, hogy Mátyás király és felesége Beatrix királynő szívesen vadászott a Börzsöny erdeiben. Ma is kedvelt kirándulóhely a Királyháza közelében lévő Királykút, s a fölöttük magasodó hegy tetején terül el a Királyné pallagja. Későbbi uralkodók is gyakran vadásztak a Börzsöny ősrengetegeiben, a század elején József főherceg itt ejtette el ezredik szarvasbikáját, melynek helyét emléktábla őrzi. A 13. században a központi hatalom meggyengülésével a marakodó "kiskirályok", köztük Csák Máté is pusztítják a vidéket. A mohácsi vész után a terület, átmeneti békés időszakoktól eltekintve, hadszíntérré válik. Ekkorra Kemence csaknem teljesen elnéptelenedik.

A török kiűzését követően a településre visszatér az élet, gyors népességnövekedés és gazdasági fellendülés kíséri. A község 1751 és 1793 között a Honti megyegyűlések színhelye volt, s ez a falu felvirágzásához vezetett. Az egyemeletes barokk megyeházát 1751-ben építtette fel Esterházy Imre prímás, mint földesúr és Koháry András, mint főispán. A fejlődő település a 18. században éli virágkorát.

Az iskola (egykori megyeháza), előtte a hősök emlékműve, Az épület homlokzata és a falán elhelyezett régi címer emléktáblája.

Az egykori megyeház épületében ma általános iskola működik és itt található Puskás Péter helytörténeti gyűjteményének kiállítása, az épület előtti kis téren áll a Hősök Emlékműve. A központi szerepet kapott települést 1770 nyarán II. József is felkeresi.

1806-ban a megyeházát tűz pusztította el. Ezt követően megyeszékhelynek Ipolyságot jelölik ki. 1858-ban, romantikus stílusban átalakították az épületet.

Az I. világháborút követően a trianoni döntés periférikus helyzetbe juttatta a települést. Bár a népesség száma további növekedést mutat, helyben már nincs elég munkalehetőség, ezért Vácra és Budapestre jártak el dolgozni az iparba, a többség erdei munkásként bejárta az egész országot.

Kemence címer, központjának látképe.

Fagylaltozó a Vasútmúzeum közelében.

A község lakosságának száma az idők folyamán néhány családtól a 2000 főig változott. Jelenleg 1124 fő a község lakosainak száma. A község látszólag szépen fejlődik. A község címere kör alakú, amelyben tölgyfalevél koszorúval körülhatárolt fehér mezőben, előtérben a sárgára festett falazatú piros cserépfedéssel ellátott volt megyeháza épülete látható, háttérben a Börzsöny hegység zöld vonulataival. A volt megyeháza épülete alatti félkörben a "Kemence" felirat látható, a zászló középtengelyében és a fehér mezőben középen a község címere látható, melynek körvonalai érintik a zöld mezőt. (A község története.)

1984-ben a Fő út 244-ben, egy jellegzetes felvidéki palócházban rendezték be a Tájházat, melyben minden fellelhető, ami a falu hagyományos paraszti háztartására jellemző volt. A főúton láthatók még hasonló, jellegzetes felvidéki " hosszú folyásos házak".

Temploma

A XVIII. század második felében, 1769-ben épült az új, nagyméretű templom és a parókia. A Fő út mentén található, homlokzata barokk klasszicista. Mivel fala bedőlt, ezért 1810-ben új homlokzatot emeltek eléje. A 18. század végén építették meg az L-alakú római katolikus plébániát. (A plébánia története.)

Kemence plébániatemploma. A templombelső képei, valamint a főoltár.

 

A templombejáratnál lévő Szentsír-kápolna és a kápolna szoborcsoportja. Egy szobor a templomban. A templom titulusa: Kisboldogasszony. Oltárok

Ebből az időből maradt fenn az útonjárók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra is. 1910 és 1912 között készült a kálvária és a Szent Sír, mely a szőlőhegy oldalában helyezkedik el. Innen gyönyörű kilátás van a községre és a szomszédos Szlovákiára, valamint a Börzsöny hegység csúcsaira. A kálvária építése Bodó János káplán nevéhez fűződik, aki 1904 július 1-én érkezett a faluba. Ő alapította meg a legényegyletet, hogy a fiatalság ne csak a kocsmába járjon el. (Ekkoriban veszítette el Kemence Hont vármegye központi rangját) Együtt építették fel a faluban a kis Lourdes-i kápolnát, majd a kemencei Nagylegelőn, mely a falu fölött húzódik, a kálváriát. A kálvária lábánál volt egy természetes üreg, ebből Bodó atya Szentsírt alakított ki. Az innen kibányászott köveket később a templom bejáratának jobb oldalán található Szentsír kápolna építésébe használta fel.

A Szentsír külső és belső képe.

Kemencei Erdei Múzeumvasút

A Kemencei Erdei Múzeumvasút (KEMV) menetrend szerint közlekedik áprilistól októberig, szabad- és munkaszüneti napokon a Börzsönyben Kemencéről egyvágányú, 600 mm nyomtávolságú vonalon. Jelenleg a korábban elmosott pályarészeket újítják fel, ahogy a hidak újjáépülnek, egyre hosszabb szakaszon járhatnak a vonatok. Kisvasúti nap: július negyedik szombatja, 2014-ben július 26.

1910-ben a Wolfner–Schanczer és fiai cég a falu déli részéről, az erdészeti telepről kezdte az építkezést: Kemence–Wirterház–Királyháza–Királykút (11 km) útvonalat építették ki. 1911-ben a Királyháza–Rakottyás (2 km) vonallal folytatták. Ezután a Tűzkövesi-Rakodó–Bangolák (1 km) szakasz épült ki. Ezt követte a fakitermelés helyére vezető ágak kiépítése Rakottyás és Szénoldal felé (összesen 3 km). 1913-ban kezdték Csarna-patak völgyében futó csarnavölgyi vonal építését, amely ma is a helyén van. Ezt a részt Csarnavölgyi Vasútnak nevezték. Ez a szakasz Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos (9,4 km) vonalon futott, a Salkasz–Klein cég tulajdonában volt. Itt 70 (!) ezrelékes emelkedésű szakasz is volt.

Az Észak-Börzsönykisvasút vonalai 1975-ben. A Csarnavölgy vonal rajza 1975-ben, majd 2001-ben (a nagy árvíz után), végül 2009-ben.

Az átlagos lejtés a hálózaton 25 ezrelék volt, a vonalak úgy épültek, hogy folyamatosan lejtettek a fafeldolgozók felé, így energiát csak az üres kocsik felvontatása igényelt. Az ilyen rendszert "görpályás" vonalvezetésnek nevezték. Tekintve, hogy igen meredek szakaszok is üzemeltek, a megfutamodás megelőzésére leleményes szerkezetet alkalmaztak. Ennek neve homokozó faléc, de a helyi neve egyszerűen fasín volt. Ezeket a fasíneket az acélsínek külső oldalán helyezték el, rájuk homokot szórtak. Haladáskor a kerék ezt elérte, a homok, amely így a futófelületre került, növelte a tapadást.

Személyszállítás régen              Kezdetben lóvontatással dolgoztak                      Hatalmas fatörzseket és vékonyabb faanyagot is szállítottak

Az üzem lóvontatással indult, a ''szőrösdízel'' vontatás nem egészen 65 éven keresztül szolgált. Gördülőállományként kéttengelyes, 2 tonnás búrkocsik és négytengelyes, 4 tonnás vasrámás kocsik szolgáltak. A kisebbik kocsira 5-6 erdei űrméter tűzifa fért. A vasrámás kocsikat 1924-től alkalmazták. Hivatalos közforgalom sohasem volt, de a helyi igények miatt kéttengelyes, vaskeretes, fékes alvázakra padokat szereltek. Az így létrejött kocsik 6-8 személyt szállíthattak, az utazóknak a fék kezelése is feladata volt. Nagyobb fejlesztés a személyforgalomban csak az érsek látogatásakor történt, mikor egy négytengelyes nyitott személykocsit szereztek be, az Orenstein&Koppel (O&K) pestszentlőrinci gyárából. Ez a kocsi - ma is érseki kocsi néven ismerik - a kemencei telephelyen ma is megvan (az egyetlen négytengelyes eredeti személykocsi) és a régi vasutasok el is mesélik a történetét. A végállomásokon Kemencén és Királyházán lakást és műhelyt építettek, a csarnavölgyi vonal végén volt a Dobó-istálló. A vonalon több kunyhó épült a számadók számára.

A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. A kemencei vonalon 1947-ben közlekedett először motormozdony. Folyamatosan korszerűsítették a vonalakat, a régi sínek helyébe 7 és 9 kg/m tömegűek kerültek. A fővonalakon a talpfákat vasbetonaljak váltották fel, a síneket alátétlemezekkel és "H" csavarokkal rögzítették. 1955-ben a kisvasút R-35-ös Hofher motormozdonyát Almamellékre vitték. A teherautók elterjedésével azután megkezdődött a feltáróutak építése, majd a nagyobb teljesítményű teherautók átvették a kitermelési helyek megközelítésének feladatát is. 1957-58-ban a Csarnavölgyi vasút felszedése kezdődött meg. Menetrendszerinti személyforgalmat nem indítottak, hiszen rendszeres, hivatásforgalomban utazókra nem lehetett számítani, az alkalmi turistaforgalomra pedig nem tartották érdemesnek menetrendszerinti járat fenntartását. Megrendelésre azonban indítottak különvonatot. már csak ritkán fuvaroztak fát, leginkább a favágók utaztak a kis kocsikon. Az 1980-as évek elejére a már jelentősen megcsonkított hálózat kiszorult az erdészeti technológia sorából.

1993 tavaszára a gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes megsemmisülése. 1995 áprilisában a hirtelen eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét. A lezúduló víz hidakat sodort el, számos ponton megrongálta a töltést és a pályát. A Hamuház feletti rész összes hídja megsemmisült, Hamuház állomást 10–80 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház–Kemence közötti vashidak erősebb építésűek, de egyet itt is elsodort az ár. Az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte. 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás következett. Csak két híd maradt állva, de ezek is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres magasság fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastagon hordalékréteg borítja.

Manapság csak személyszállítás történik a vasúton (Motorvonat és "görizés")

A vasút új feladatot kapott. Fa és munkások helyett ma turistákat szállít.

A 90-es évek végére megváltozott az erdészet vezetőségének hozzáállása. Tárgyalások indultak az Ipoly Erdő Rt. és a Kisvasutak Baráti Köre (KBK) között a vasút újraindításának lehetőségeiről. 2000-ben megoldás született: az egyesület jelképes összegért kibérelte a vasút telephelyét, és múzeumot hozott létre. Tavasszal megkezdődött a felújítás. A pályát először „Kemence–Strand-Godóvár” szakaszon újították fel, 2000. július 29-én adták át. Az 1-es, 2-es híd átadása, és a 3-as híd felújítása óta, 2004. június 3-tól a vonatok az ideiglenes Pityur-rétje végállomásig (3,3 km) közlekednek. A 4-es és 5-ös hidak felújítása 2006-ban megkezdődött és 2007-ben fejeződött be, megtörtént az I tartók beemelése. A pálya felújítása 2007 tavaszára elérte a Feketevölgy panziót, ezáltal két újabb híddal gazdagodott a múzeumvasút és kb. 500 méterrel növekedett a bejárható pályaszakasz.

---------------

Kemence és környéke történetéről egy érdekes olvasmány.

http://www.kemence.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemencei_Erdei_M%C3%BAzeumvas%C3%BAt

http://honismeret.uw.hu/pages/varak.php?op=godovar

http://www.varbarat.hu/varak/godovar.html

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1902&show_logs=i

http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=305&rfa=53

http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=316&rfa=85