Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Júdeai látogatás

(Szentföldi utunk)  ---      << Jozafát völgye <<    Judea      >> Betlehem >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

(Szentföldi utazásunk 7. napja, 1994. október 19., szerda.) Judeában csak futó látogatásunk volt: Jeruzsálem - Betlehem - Jeruzsálem. A városnézésből indulunk Betlehembe és az első, de Jeruzsálem határában ebédszünetre pihenőt tartunk egy parknál. Itt négy telepet hoztak létre a bevándorló zsidók Talpiot néven (Talpiot héberül : תלפיות , és "világít tornyokkal" és "nagyszerűen építettet" jelent)

 

 

 

Tayelet          Tayalet - Júdea - Ráhel sírja - Heródion

 

Gondozott, szép park és fehéren ragyogó épületek mellett álltunk meg. A völgy túloldalán Jeruzsálem látható: a Templomtér, alatta az ősi város, mellette és felette a modern Jeruzsálem toronyépületei, majd az Olajfák hegye.  Ragyogó kilátás nyílt innen a városra délkeletről. Ha jól értettem, a területet 1922-ben vásárolták meg a cionista úttörők és nagy ipari parkot, meg pihenőcentrumot hoztak létre. Észak Talpiot 1967 után épült és ragyogó panorámás kilátást kínál a Hinnóm és Kidron völgy felé és a régi városra. Kelet Talpiot felé vezet a Haas Promenade ( héberül : הטיילת - ha-Tayelet ). Együtt a Sherover és Goldman Promenaddal hatalmas nyilvános parkban teszi lehetővé Jabl Mukabartól keletre és Abu Tortól északra a pihenést. A parkban valóban úgy érezheti az ember, hogy a Város a "lábai előtt hever".

 

 

1 - Hulda prófétanő emlékműve

3 - Robinson ív

5 - Shiloa víztároló

12- Wilson ív

16- Jaffa-kapu

24- Dávid király sírja

25- Kaiafás palotája

27- Golgota

30- Damaskusz-kapu

36- Templom

39- Antonia erőd

40- Siratófal

41- Hulda-kapu

Jeruzsálem Jézus korában

 

Gyönyörű teraszokról csodálhattuk a panorámát. Mint egy domborművön, elénk tárult az óváros sok-sok ragyogó részlete. Az előttünk elterülő várost szinte madártávlatból, szinte légifelvétel-szerűen láttuk, miközben elfogyasztottuk szendvicseinket, és igyekeztünk felfedezni a park szépségeit. Alattunk a terasz folytatásában hatalmas étterem és büfé volt. Itt meglepetéssel fedeztük fel az egyik turista-csoportban "Beton" püspök urat, Balás Béla atyát.

 

 

Júdea         Tayalet - Júdea - Ráhel sírja - Heródion

 

A júdeai látogatásunk nem volt szerencsés, mert a palesztin ellenállók terror veszélyeztetése miatt -- anélkül, hogy minket ijesztgettek volna -- a programunkat időről időre módosították, és így a déli országrészből is kimaradt a Herodion erődítmény meglátogatása és Ráhel sírját is csak távolról, menetközben -- az autóbusz ablakán keresztül -- nézhettük meg.

 

21. kép. A Júdeai-pusztaság

 

A Júdeai-puszta (Jesimon) nem homoksivatag, hanem mészkő, amelyre egész vékony humuszréteg rakódott le. Ezért tavasszal néhány hétre fű és virág borítja be, a kelet felől fúvó sivatagi szél azonban mindent kiszárít, ahogy a próféta mondja: ,,Minden test olyan, mint a fű, és minden szépsége, mint a mező virága. Kiszárad a fű, és elhervad a virág, ha az Úr lehelete éri.'' (Iz 40,6-7)

 

A téli esős évszakban a pásztorok nyájaikkal kelet felé, a Jordánig nyúló völgyekbe vonulnak, majd ismét felhúzódnak a száraz völgyekbe, s az igénytelen állatokat a júdeai mészkőhegyek oldalain legeltetik. Palesztinában az emberek a juhokból éltek. A juhok adták a tejet és ennek termékeit eledelül, a gyapjút a ruházathoz, a bőrt a lábbelikészítéshez, végül a húst az ünnepi lakomához. A pásztor képét a mindennapi életből vitték át vallási-erkölcsi területre. Ha tudjuk, hogy milyen fontos volt az emberi élet számára a nyáj, akkor egészen másként értjük a prófétákat, a zsoltárok szavát és az Úr Jézus példabeszédeit. Hogy a mai ember értheti-e ezt a képet? Kant, a kritikus elméjű filozófus ezt írja: ,,Akárhány könyvet olvastam, egy sem vigasztalt meg úgy, mint a Bibliának ez a sora: Az Úr az én pásztorom, nincsen hiányom semmiben'' (Zsolt 22,1).

 

Az ország a honfoglaláskor és Kr.e. 830 körül.                          Betlehem környéke                

 

Júdea tulajdonképpen Palesztina zsidók lakta részének hellén és római neve. Júdea (görögül: Ιουδαία, latinul Iudaea, héberül: יהודה) egy történelmi régió a Közel-Keleten, a történelmi Izrael földjének déli, hegyes-dombos része. Júda vagy más néven Júdea a klasszikus ókorban létezett, nagyjából a Kr. e. 10. századtól a Kr. u. 2. századig. Nevét Júda törzséről kapta, mert a terület nevét először a törzs által lakott hely azonosítására használták. Amikor pedig az Egységes Izraeli Királyság felbomlott (kb. Kr.e. 930-ban), a déli rész a Júdai Királyság nevet kapta. A rómaiak a lázadó zsidók miatt három részre osztották az országot és a déli részt Heródes kapta, de tartományként helytartó ellenőrizte.

 

Ráhel sírja         Tayalet - Júdea - Ráhel sírja - Heródion

 

Ráchel (héb. 'juh'): a bibliai genealógiában az arám Lábán lánya, Jákob kiváltságos felesége (Ter 29,6-30); szolgálója, Bilha révén (jogi szempontból) anyja Dánnak és Naftalinak (30,6-8), anyja Józsefnek (30,22-24) és Benjaminnak (35,16-18). Benjamin születésekor meghalt, és a Bételből Efratába vezető út mellett temették el; ezt az Efratát egy glosszátor Betlehemmel azonosította (35,19).

 

Egészen közel Betlehemhez ma is egy kis kupolás épület található, amely -- a hagyomány szerint -- az ősanya, Ráchel sírja fölé épült. Jákob emlékkövet állított sírja fölé. Zsidók és muzulmánok egyaránt tisztelik Ráchel sírját. (Katonák őrzik a helyet.)

 

 

Herodion         Tayalet - Júdea - Ráhel sírja - Heródion

 

Herodiont is csupán messziről láthattuk. Katonai terület lévén és a politikai feszültség okán is kimaradt a meglátogatása. A felkészülés és az internetes feldolgozás alapján azonban ide rögzítem azokat a vázlatokat, melyek erre a monumentális erődre vonatkoznak.

Heródes egy természetes dombra építette hét emeletes, körülbelül 200 méter átmérőjű palota-erődjét. A henger alakú építmény mintegy 90 méternyire emelkedett ki az eredeti alapkőzet fölé. Az ötödik szint magasságáig a hegyet mesterségesen, feltöltéssel megmagasították. A körbefutó falak mellé a négy égtáj felé néző tornyok épültek, három félköríves és egy (keleti) kerek torony épült. Az egyes tornyok körülbelül 20-20 szobát tartalmaztak. A fellegvár külső fala kettős volt, egy 11,5 m széles közlekedő út futott körbe. Mára a felsővár felső két-három szintje leomlott és a feltárások során eltakarították.

A külső feltöltéssel azonos magasságban hatalmas udvarszintet készítettek. A keleti felében tágas udvar és valószínűleg kert volt kiépítve, a nyugati oldalán lakóterület és komplett római fürdő (hideg-, langyos- és melegfürdő) volt kiképezve.

A palota-erődbe egy meredek lépcsővel lehetett feljutni. Ennek alsó része a felszínen haladt 300 m hosszan, majd 200 méteres alagútban folytatódott. A lépcső felső részénél a falon nyílás van, ezen keresztül lehetett a köztes víztározóba betölteni a felszállított vizet.

A hegy lábánál az Alsó-Herodium komplexum terült el, sok száz méteres területen oszlopcsarnokokkal, épületekkel. Itt volt egy nagy, 135 x 210 méteres medence is kialakítva. A szükséges vizet kb. 5 kilométer távolságból vezették négy hatalmas, földalatti ciszternába, de a hegy gyomrában is feltártak két forrást. Ezekből a ciszternákból látták el a medencét, és a hegyi erősséget is vízzel. A már feltárt egyik ciszterna mérete 97 x 16 x 32 méteres (400.000 liter), a másiké 75 x 12 méteres (körülbelül 200.000 liter). A harmadik ciszterna jelenleg (2014) még feltárás alatt áll. A közeli Artas folyótól nyitott csatornán érkezett a víz. A ciszternáktól szamarak vagy öszvérek vitték fel a dombra a vizet. A negyedik ciszterna a hegy gyomrában volt kiképezve, innen kötélen vödörben is fel lehetett húzni a vizet a felső szintre. Így a palotába vízhordó állatoknak nem kellett belépniük. Föld alatti folyosókon lehetett közlekedni a ciszternákhoz és a ciszternák között, de ez az alagútrendszer a Bar-Kokchba lázadás után javarészt tönkrement, a járatok eltömődtek és még feltárás alatt állnak. Az alagútrendszer valószínűleg behálózott nagyobb területet is a hegy gyomrában, de ezek már ismeretlenek. A járatok több esetben látszólag cél nélkül érnek véget. Nem lehet tudni, vajon csak félbehagyták őket, vagy feleslegesként eltömték azokat, esetleg a keményebb kőzettel találkozva torpantak meg a készítők...

 

Az alagútrendszer kialakításának ideje ismeretlen, és a használatáról se történik említés a történelmi munkákban. Ám a már feltárt részek is komoly stratégiai követelményeket elégítenek ki (gyors mozgás lehetőség, könnyű védhetőség, stratégiai pontok összekapcsolása). A ciszternák Kr.e. 23-ban készülhettek. A ciszternák és alagutak egy része még a hegy feltöltése előtt (a felszínen) elkészülhettek, be lettek boltozva, majd elfedte őket a kúp alakú feltöltés. A hegyben még további ciszternák és alagutak is lehetnek, de ezek a jelenleg ismertek is mutatják az ellenállók és védők csodálatos felkészültségét és célratörési képességét.

 

 

Komoly erőfeszítések történtek Heródes sírjának megtalálása érdekében. Az ásatások vezetője 2007-ben nyilvánosságra hozta a hírt, miszerint megtalálta a síremléket a hegy oldalában. A szarkofágok üresek voltak (kirabolták vagy meggyalázták őket). A szkeptikusok szerint Heródes becsvágyóbb volt, semhogy egy ilyen egyszerű és kicsiny síremléket készített volna elő magának. Így aztán a kutatás tovább folytatódik. (Az alagútrendszerről bővebben.)

 

 

 

A terület a palesztin fennhatóság birtokában van, az izraeli hatóságok csak óvatosan és igen kis mértékben tudnak kutatási joghoz jutni, pedig a jelenlegi törekvésükben Heródesnek a mítoszát, mint a nagy nemzeti hős mítoszát szeretnék fejleszteni. Ebben a törekvésben Herodion jelentős szerepet vinne. (Herodionról Kroll könyvében).

 

(Szentföldi utunk)  ---      << Jozafát völgye <<    Judea      >> Betlehem >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

-------------------------------------------------

Háttéranyagok Júdeáról

              Heródium Krollnál    - Kroll leírása és képgyűjtemény az Internetről

              Alagútrendszer        - Két tanulmány Heródion földalatti világáról

------------------------------------------------

(Zsidó hagyományról. Makpela Hebronban: http://hagyomanyaink.blogspot.hu/2014/08/makpela-barlangja.html

                                                                  http://www.hebron.com/english/article.php?id=282

                                                                  http://www.arkdiscovery.com/machpelah.htm 

 

Makpela)

 

-----------------

http://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%BAdea.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAdea

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/judea-es-a-keresztenyseg-szuletese/judea-mint-romai-provincia

--------------------------

http://lexikon.katolikus.hu/R/R%C3%A1chel.html

http://mult-kor.hu/20101104_ciszjordaniai_kegyhelyek_izrael_megsem_szakitja_meg_az_egyuttmukodest_az_unescoval

https://reformatus.hu/mutat/rahel-az-aldozatos-edesanya/

http://zsido.com/cikkek/Abbasz_vallashaboruval_fenyegetozik_Rahel_sirja_miatt/48/1904 

-------------------------

http://izrael-kulturaja.blogspot.hu/2009/02/herodium.html

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=2801&n=mezixy

http://www.parameter.sk/rovat/technika-tudomany/2008/11/21/ratalaltak-herodes-felesegenek-sirjara 

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200705/megtalaltak_herodes_sirjat

http://hvg.hu/vilag/20070508_herodes_sirja/ 

http://mult-kor.hu/20131017_megse_a_herodiumban_van_herodes_sirja

http://zubi.hu/izrael2/07%20Judea%20es%20Gus%20Dan/03%20Herodion/herodion.htm

https://baloghpet.com/2015/01/05/i-herodes-judea-kiralya/