Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Templomtér: 1-Feltárások - Krollnál

<< Templomtér <<     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

1994.-ben felkészültünk egy Szentföldi Zarándokútra. Hosszú feldolgozási időszak során állt össze jelen anyagom Izraelről.

Templom-párkány

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A templom párkánya

 

A templomtér falának délkeleti sarka még 2000 esztendő múltán is lenyűgöző látvány. A fal a Heródes építkezésére jellemző hatalmas kváderkövekből épült. A népi hagyomány a "templom párkányának'' azt a falrészt nevezte, amely a Kidron völgyének aljától 80 méter magasságig emelkedett fel. A fal kövein megfigyelhető, hogy a szél és a víz pusztító hatásának jobban ellenáll a vöröses színű "mizzi-jehudi'' kő, mint a fehér mészkő. Már Ch. Warren gyanította, hogy a templomtér keleti fala korábbi időből való. A legújabb feltárások során eltávolították a keleti fal mellől a felhalmozódott törmeléket és földet. Kb. 30 méternyire a saroktól fölfedeztek egy egyenes, nagy, durván faragott kövekből álló újabb falrészt. A szakértők a perzsa időre teszik, azaz a fogság után épített templom támfala volt, amelynek építését Zorobábel (Kr. e. 520 körül) kezdte el. Mivel a templomfal nyugati oldalán nincs hasonló technikával megfaragott réteg, valószínű, hogy a Heródes-féle építkezés előtti korban a templom délnyugati sarkát ott kell keresnünk, ahol a mai török falak dél felé kettéágaznak, tehát a kettős kapu közelében. A kép bal alsó sarkában, a templom szögletébe illeszkedő fal a bizánci korban a városfalhoz tartozott.

 

Hegy-metszet

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A templomhegy keresztmetszete a déli falnál

 

A templomhegy eredeti formáját teljesen elfedi a falakkal körülvett és vízszintesre feltöltött templomtér, amelyet az arabok "al-Haram as-Sarif''-nak, azaz Magasított Szentélynek'' hívnak. A délen és délkeleten látható nagy, föld alatti járatok azt mutatják, hogy a templomtér déli oldala hatalmas föld alatti építményeken nyugszik. A Haram-as-Sarifot 1867--1870-ben Charles Warren és Charles Wilson angol régészek az angol Palesztinakutató Társaság megbízásából részletesen átvizsgálták. Különböző helyeken mély aknákat és tárnákat vágtak, hogy a fal alapjaihoz hozzáférhessenek. A fal délnyugati sarkán a hatalmas kőtömbök első sora 19 méterrel a mai felszín alatt nyugszik a sziklán. A természetes sziklától a Hárám szintjéig 30 méter a szintkülönbség. Öt régebbi kősoron további 26 újabb rétegben követik egymást a kövek a falban. A kövek különleges faragási módjából lehet arra következtetni, hogy Nagy Heródes idejéből valók. A felsőbb réteg szép simára van csiszolva, az alsó rétegek viszont buckós, durva felületűek. Minden malter nélkül rakták egymásra a köveket, olyan gondosan illesztve őket, hogy a fugák alig vehetők észre. Minden egyes sort 3--4 cm-rel beljebb vittek, így a fal felfelé keskenyedik. A keleti oldalon a hegy lejtése miatt néhány helyen a fal 50 méter magas, ezért a lejtése nagyobb, mint a déli oldalé. Az alsóbb rétegek olyan jó állapotban maradtak meg, hogy megmutatják: soha nem voltak kitéve az időjárás viszontagságainak. Erre utal az az útburkolatmaradvány is, amely 45 cm vastag kőlapokból áll, és 11,7 m magasságban húzódott végig a fal mentén a délnyugati saroktól egészen a Kettős-kapuig.

 

Kősorok

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

 

A mai templomtér szintje a délnyugati saroktól majdnem vízszintes a Hármas-kapuig. Nem így a fal sziklaalapja. A második aknában, amelyet a délnyugati saroktól keletre nyitottak, 26,5 m mélységben érték el a sziklát. A fal alsó rétege itt az egykori Tyropaion-völgy aljában áll, amelyet a templomtér délnyugati sarkával beépítettek. Az alapkövön, amely szépen megmunkált és simára csiszolt hatalmas kőtömb, a földbe rejtve még további 24, egyenként 1,06--1,14 m vastag kősor támaszkodik. A fal teljes magassága ezen a helyen 43 m.

 

A Tyropaion-völgy aljától (ennek tengerszintfeletti magassága 698 m) a fal alatti szikla kelet felé egyre magasabbra emelkedik, és a Hármas-kapu alatt éri el legmagasabb pontját. Mindössze 1 m-rel van lejjebb a mai utcaszintnél, 725,40 m-rel a tengerszint felett. Mielőtt a templomot lerombolták, a déli fal megszakítás nélkül (kivéve a kapukat) haladt egészen a délkeleti sarokig. Ma a Kettős-kapu előtt Jusztiniánusz császár (527--565) egy nagy építménye áll, amely eltakarja a kaput. A Kettős-kaputól a Hármas-kapuig terjedő falszakasz felül látható rétegei későbbi korból származnak, csak a legalsó rétegek régiek. A lábazat szerepét az ún. "magas réteg'' tölti be, amely még ma is megszakítás nélkül fut végig a két említett kapu között és a déli fal keleti oldalán. Ez a magas réteg, amelynek átlagos magassága 1,83 m, a híres "Szegletkő''-ben végződik.

 

A Kettős-kaputól keletre az újabb falrészletben találtak egy feliratával befelé fordított követ, amely egykor a templomtéren álló emlékműhöz tartozott, és a bordói zarándok is megemlíti (333): "Ott áll Hadrianus császár két szobra''. Ez a két szobor Hadrianus (117--138) és Antonius Pius (138--161) álló szobra volt. Antonius Pius örökbefogadással kapott neve Aelius Hadrianus volt. Ezt bizonyítja a felirat is:

TITO AEL HADRIANO         Titus Aelius Hadrianusnak

ANTONINO AUG PIO          Antonius Augustus Piusnak

PP PONTIF AUGUR           A haza atyjának, Főpapnak és Agurnak

DD                                    A tízek tanácsa rendeletére

A Hármas-kaputól a szikla újra lejteni kezd kelet felé, és az Egyes-kapunál, amely az alsó helyiségek bejárata volt, már 11 méter mélységben van. Már a délnyugati sarok kőtömbjei ámulatot ébresztenek a szemlélőben, a délkeleti sarkon azonban még nagyobbak a kövek. A fal tengerszintfeletti magassága 743,2 m. Külső oldalán 718,4 m-nél van a föld felszíne, a sziklát viszont csak 694,9 méternél éri el. 43 méter magas feltöltésre volt szükség, hogy a fal belső oldalán szintbe lehessen hozni a terepet. 21 sor kő van a törmelék és feltöltés alatt, 14 sor látható szabadon. A legalsó sorban lévő kövek, amelyeket félig bevéstek a sziklába, 1,11 m magasak. A délkeleti sarkon az alapkőtől egy méternyire egy 30 cm átmérőjű és 30 cm mély gödörben egy agyagkorsót találtak. Először nagyon megörültek annak reményében, hogy az alapkőletétel okmányát találták meg, de sajnos a korsóban nem volt egyéb, csak föld. Ez az egyszerű korsó -- amely minden bizonnyal az alapításkor felajánlott áldozatot szimbolizálta -- mégis értékes tanúja a fal építése kezdetének. Az alsó sorban egyes köveken vörös jelzések láthatók. Ch. Warren ezekről azt gondolta, hogy föníciai eredetű kövek, tehát még Salamon idejéből valók. Ezeknek a jeleknek a megfejtése mindmáig nem sikerült, az újabb kutatók azonban úgy vélik, hogy a Heródes-féle építés közben jelölték meg a köveket az akkori kőfaragók.

 

 A mai földfelszín felett 7 méternyire húzódik végig a nevezetes "magas réteg'', s a híres "Szegletkő'', a számozott rétegek közül a 28-as szögletén. A Szegletkő minden tiszteletet megérdemel, még akkor is, ha eleinte az építők ezt a követ félredobták. 100 tonnányi súlyával a legnehezebb kő az egész falban. Nem lehetetlen, hogy Jézus a farizeusokkal folytatott vitájában erre a kőre hivatkozik, amelynek már akkoriban a csodájára jártak. "Soha nem olvastátok az írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úrnak műve ez, és csodálatos a mi szemünk előtt?'' (Mt 21,42). A többi réteg átlagos magassága 1--1,2 m, a Szegletkő 1,83 m magas.

 

A keleti fal északi irányban tovább folytatódó részén két sor kő adja ki a Szegletkő magasságát. A déli oldalon a kövek azonos magasságúak ugyan a Szegletkővel, de feltűnően rövidek, azaz oldalukra kellett őket állítani. A Szegletkő egyébként kissé aránytalan: 6,7 m hosszú, de csak 1,7 m széles. Lehet, hogy eredetileg szélesebb volt, csak lecsorbulhatott a sarka, ettől keskenyebbé vált, s ezért az építők félretették. Később azonban a "magas rétegbe'' beépítették. Úgy tűnik, hogy hiányzó részét a déli oldalon közvetlen mellé állított tömbbel pótolták. Így lett a kezdetben félredobott kőből kiemelt helye miatt Szegletkő, amely még ma is "csodálatos'' az emberek szemében.

 

Baálbeki példa

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A baálbeki Jupiter-templom

 

Baálbek, a Libanon és az Antilibanon közötti termékeny "elBeka'' fennsíkon fekvő város volt a föníciai Baál-kultusz központja. Nagy Sándor meghódította a várost és a nevét Héliopoliszra változtatta. Augustus uralkodása alatt római kolónia lett és a Baál-kultuszt felváltotta a Jupiter-tisztelet. A baálbeki templom a rómaiak legnagyobb építészeti teljesítménye. Több mint kétszáz éven át építették. A munkát Kr. e. az első század elején kezdték meg. Az egész hatalmas épületegyüttesből nem maradt más, csak ez a hat oszlop, amelyeknek magassága a lábazattal és az oszlopfővel együtt 22 méter. Az oszlopokon hatalmas teherként nyugszik az oroszlánfőkkel díszített 4,3 m magas párkány.

 

A karcsú oszlopok és a gazdagon díszített korintusi oszlopfők alapján némi fogalmat alkothatunk a jeruzsálemi templom pazar pompájáról, amelyet Nagy Heródes ugyanilyen hellén stílusban építtetett.

 

Templomtér

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A Templomtér Jézus idejében. A Templomtér korabeli elrendezését sajnos nem lehet teljes biztonsággal leírni. Bizonytalan az Antonius-vár déli határa, és vitatott a templomház épületének pontos helye. Az itt bemutatott rekonstrukció Josephus leírására, a régészeti leletekre és a helyrajzi adottságokra támaszkodva készült.

 

A templomház, benne a szentély és a Szentek Szentje 

 

B az égőáldozati oltár 

 

C a papok udvara       

 

D férfiak udvara          

 

E a Nikánor-kapu        

 

F az asszonyok udvara

 

G a Szép-kapu            

 

H az Aranykapu           

 

I a Hármas-kapu a föld alatti lépcsőfeljáróval (Hulda-kapu)  

 

J Kettős-kapu a föld alatti lépcsőfeljáróval (Hulda-kapu)

 

K lépcső a Tyropaion-völgy felé (Robinson-ív)

 

L a föld alatti kapu (Barclay-kapu)

 

M a Coponius-kapu a Xysztosz-híddal (Wilson-ív)

 

N az Előváros kapuja

 

P a Juh-kapu

 

T a Tadi-kapu

 

1--9 templomkapuk

 

10 kőkerítés a figyelmeztető táblákkal

 

11 a mai Szikladóm területe

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lépcső

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A templom déli falánál a Kettős-kapuhoz felvezető lépcső

 

 

 

Ez a kép olyan, mint egy háromezer esztendős folyamat időbeli hosszmetszete: A kép felső részén az al-Aksza mecset déli oldala látszik, amely a templomtér déli falára támaszkodik. Rá merőlegesen a kép bal széle felől érkezik az a fal, amelyet Szulejmán szultán (1520--1566) építtetett. A fal alapjaihoz felhasználták egy kapu köveit, amelyet még Jusztiniánusz császár (527--565) emelt. A szultán építészei kegyetlenül tönkretették a Kettős-kaput, amelyből a két fal találkozásánál az egyik ív még látszik. Ez a kapuív Jézus korára emlékeztet, és azokra a zarándokokra, akik a lépcső aljában lévő nagy téren gyülekeztek, és a "Lépcsőzsoltárt'' énekelve mentek föl a templomba:

"Vigadtam, mikor nékem azt mondották:

Az Úrnak házába fölmegyünk!

Itt állnak immár lábaink

csarnokaidnak küszöbén, ó Jeruzsálem!

Jeruzsálem mily nagy városnak épült,

egybeillik annak minden része!

Oda mennek föl a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei,

bizonyságot tesz arról Izrael, hogy az Úr nevét

itt kell áldani.

Ott állnak a székek ítéletet mondani,

Dávid házának trónjai.

Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek és mondjátok:

Szerencsés legyen, ki téged szeret!

A te erős falaid között honoljon békesség

és magas tornyaidban legyen mindig bőség.

Atyám fiáiért és barátaimért

békességet kívánok néked.

Mert a mi Urunk, Istenünk lakóhelye benned vagyon,

kívánok minden jót néked!'' (Zsolt 121.)

A lépcsők eredetileg valószínűleg a tér teljes szélességét átfogták, és elnyúltak a Hármas-kapuig. Ezeket a lépcsőket részben a sziklába vágták, részben boltívek tartották, amelyek a Salamon idejéből való sziklalépcsőkre támaszkodtak.

 

Feltárás a Templomtér falának délnyugati sarkánál 104. kép.

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

1. Heródes korabeli és arab korból származó úttest a déli fal mentén

2. A Robinson-ív és a Tyropaion-völgybe vivő lépcső pillérmaradványai

Ch. Warren már 1867-ben kutatóárkokat és tárnákat vágott a Templomteret körülvevő fal mentén, hogy megvizsgálhassa a fal alapjait. De ebből a szempontból az ősi Jeruzsálemet az a nagyszabású ásatás tette láthatóvá, amely Benjamin Mazar vezetésével száz évvel később, 1967-ben folyt le.[100]

 

Az ásatás első szakaszában a fal délnyugati sarka és a Kettős-kapu közötti terület rétegvizsgálatait végezték el (l. itt az első képet). A nyugati oldalon a Robinson-ív magasságáig jutottak el (l. a 2. képet).

 

104.1. Heródes korabeli és arab korból származó úttest a déli fal mentén

 

A rétegvizsgálatok során négy építési szakasz bontakozott ki: arab, bizánci, római és heródesi szakaszok (visszafelé haladva az időben!). A déli fal mentén végighaladó utat, amely a Kettős-kapuhoz vezetett, az arabok ismét lekövezték (1. kép). Az új kövezet azonban négy méterrel van a Heródes-féle úttest fölött (l. a kép alsó szélén)! A déli oldalon kapu nyílott egy palotába, amelyet Abd-el-Malik kalifa idejében építettek (685--705) más, lerombolt vagy összedőlt épületek elemeiből. Ezt a palotát 748-ban egy földrengés összedöntötte és többé nem is építették fel. A rétegvizsgálatok továbbá megmutatták, hogy Kr. u. 1000 körül a déli fal előtti terület nem volt beépítve. A római korszakról cserépmaradványok vallanak, amelyekbe a Legio Fretensis (a X. Légió) pecsétjét égették bele. Ennek a légiónak a Hadrianus császár által (Kr. u. 135.) alapított Aelia Capitolina volt a fő szálláshelye.

 

A heródesi út a délnyugati saroknál kezdődött. Két szakaszon 3--3 lépcső volt közbeiktatva, s így emelkedett fel a Kettős-kapu magasságáig. A lépcső köveinek elnagyolt kidolgozása későbbi időre utal, amikor mai formájában felújították a lépcsőket. Josephus tudósít arról, hogy a templom befejezése után (Kr. u. 60.) "több, mint 18 000 kézműves maradt munka nélkül'' Jeruzsálemben. II. Heródes Agrippa, hogy munkát adjon nekik, elrendelte, hogy "a város tereit és utcáit fehér márvánnyal burkolják'' (Zst XX, 9, 7). A márványlépcsőkön még ma is látható, hogy nem gondos mesterművek, hanem a szükségállapot megoldásaként dolgoztak csak rajtuk. A heródesi útburkolat 45 cm vastag kőlapokból készült és közvetlenül a faragatlan kváderkövekre rakták őket. A déli fal láthatóvá tett szakaszához külön gonddal válogatták össze a hatalmas 9--10 méteres kőtömböket. A finoman megmunkált hatalmas kövek a falnak egészen sajátos, komor méltóságot kölcsönöznek. Az utat burkoló kőréteg fölé Jeruzsálem lerombolásakor kb. 2 m vastag törmelékréteg került. A törmelékben talált oszloptöredékek és egy korintusi oszlopfő valószínűleg a Királycsarnokból származik, amely az egész déli fal hosszában odafent állt. Az út déli szélét fal kerítette el, s rajta oszloplábak alapzata volt. Az oszlopsor már a fal előtti, a templomhoz tartozó térnek volt a része. Valószínűleg ezen a téren gyülekeztek a templomba felmenő zarándokok.

 

104.2. A Robinson-ív és a Tyropaion-völgybe vivő lépcső pillérmaradványai

 

Az ásatás második szakaszában a nyugati falat kutatták végig a délnyugati saroktól a Barclay-kapuig (2. kép). A fényképen az ásatás 1969-es állapota látható. E. Robinson (1838) a később róla elnevezett ívet viaduktnak vélte, amely szerinte átívelt a Tyropaion-völgy felett és összekötötte a Felsővárost a templommal. Josephus azonban csak egyetlen ilyen hídról tud, s erről kiderült, hogy a Coponius-kapu előtt lévő Wilson-ív (l. a 102, M képet). Ezért az újabb kutatók úgy gondolják, hogy ez a boltozatmaradvány egy hatalmas erkélyt tartott. A további kutatások tisztázták a kérdést: a Robinson-ív, amelynek fesztávja 12 m, nem hidat tartott, hanem egy 15,5 m széles lépcsőt, amely a templomtól a Tyropaion-völgybe vezetett. A templomfaltól 12 méternyire nyugatra előkerült annak a pillérnek az alapja, amelyen ez az ív a második oldalon megtámaszkodott. A pillérben négy helyiséget képeztek ki -- a képen jól látható a négy sötét nyílás --, amelyek az utcára nyíltak és valószínűleg elárusítóhelyek voltak.

 

 

A lépcsőt tartó ív alatt, a fal mentén futott észak felé az út. Az a vízvezeték, amelyet már Ch. Warren fölfedezett, az utca kövezete alatt volt. A pillér közelében több ciszternát is találtak. A pontosabb vizsgálatok kiderítették, hogy régi sziklasírokról van szó, amelyek Kr. e. a 10--8. századból származnak. A nekropolisz a templomtérrel szemben terült el. Lehetséges, hogy ennek a rejtélyes temetkezési helynek a magyarázatát Ezekiel homályos részletében kapjuk: "Hallottam, hogy valaki a templomból beszélt hozzám, és a férfiú még mellettem állt. Így szólt hozzám: Emberfia! Ez az én trónom helye, lábam nyomának helye, ahol Izrael fiai között örökké lakni akarok. Nem fogja többé megszentségteleníteni Izrael háza, sem ők, sem királyaik szent nevemet paráznaságukkal, királyaik holttestével, mint amikor küszöbüket az én küszöböm mellé, oszlopaikat az én oszlopom mellé építették, úgy, hogy csak egy fal volt köztem és köztük. Meggyalázták szent nevemet iszonyatos tetteikkel, ezért is semmisítettem meg őket haragomban. Most majd távol tartják tőlem paráznaságukat és királyaik holttestét, én meg közöttük lakom mindörökké'' (Ez 43,6-9). Nincs kizárva, hogy végre nyomára bukkantak az eddig hiába keresett királysíroknak.

 

Végezetül egy tiszteletteljes meghajlás a régi építők előtt: a képen a Robinson-ívtől jobbra (a sarokban álló emberek feje fölött az ötödik sorban) látható az egész templomépület legnagyobb köve: 11,8 m hosszú, 1 méter magas és 3 méter széles. Hogyan tudták ezt ilyen magasságba fölemelni?

 

Tiltó tábla

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

A pogányok udvarában kihelyezett tilalmi tábla

 

A 60 cm magas, 90 cm széles és 3,7 cm vastag mészkőlapot 1871-ben közvetlenül a templomtér közelében, az északi oldalon találták. 1935-ben egy további, töredékes példány került elő a templomhegy keleti lejtőjén. A képen látható követ a 4. század után a Szent István-kapu közelében egy sír fölé emelt boltozatos építménybe építették bele. Ma az Isztambuli Új Múzeumban őrzik.

A táblán ez a felirat áll:

Tilos minden idegennek átlépni a korlátot

és a szentély területére belépni.

Mindenki, akit rajtakapnak a tilalom megszegésén,

maga viseli a felelősséget a halálért,

amellyel büntetik.

E tilalom megszegéséért tartóztatták le Pált, amikor Trophimust bevitte magával a belső udvarba: "Izraelita férfiak! Segítség! Ez az ember mindenütt a nép, a törvény és a szent hely ellen tanít. Még pogányokat is hozott a templomba, és megfertőzte a Szent helyet!'' (ApCsel 21,28).

 

Pénz

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

Pénz a szabadságharc idejéből, rajta a templom homlokzata -- Korabeli pénzek

 

A második zsidó felkelés idején (Kr. u. 132--135.) Bar Kohba, a "Csillagok fia'' római ezüstpénzeket (tetradrachmát és dénárt) újraveretett, és a római érmékre ráverték nemzeti öntudatuk jeleként Izrael múltjának nagy szimbólumait. Ennek a felkelésnek az volt a célja, hogy újjáépítsék a lerombolt templomot. Ez az újravert tetradrachma a négy oszloppal díszített templomhomlokzatot mutatja, fölötte egy csillagot és a közepén a tóratekercset. Ez a legrégebbi ábrázolás, amely a Heródes-féle templomról megmaradt.

 

A héber felírás elárulja Bar Kohba tulajdonképpeni nevét: Simon. Teljes nevét egy Holt-tenger melléki barlangban talált levélből tudjuk: Simon ben Koseba, azaz Koseba fia, Simon. Kudarcára valló utalással a nevét később Ben Kozeba-ra (a Hazugság fia) változtatták. A Bar Kohba nevet Simon az egyházi íróktól kapta. A név a Bileám-féle jövendöléssel állt kapcsolatban: "Csillag (kohba) támad Jákobból'' (Szám 24,17), amelyet a kortárs Akiba rabbi Simonra értelmezett (+ Kr. u. 135.). A Jeruzsálemi Talmud egyik részében ez áll: "Amint rabbi Akiba megpillantotta Bar Kosebát így kiáltott: Ez a király, a Messiás! Rabbi Johanan ben Torta ellene vetette: Megőszül majd a szakállad, és Dávid Fia (a Messiás) még mindig nem fog eljönni!'' (p. Taanith 4 68d, 44). A felkelés idején vert pénzek feliratai őrzik a Bar Kohba messiási igényei körüli nézeteltéréseket: "Izrael megváltásának első évében'' (Kr. u. 132.; "Izrael szabadságának második évében'' (Kr. u. 133.) és "Jeruzsálem szabadságának harmadik évében'' (Kr. u. 134.).

 

Lámpatartó

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

 

108. kép. A hétágú lámpatartó

 

1969 őszén Jeruzsálem Óvárosában feltárások folytak. Kb. 260 méternyire a templomfaltól nyugatra két vakolatdarabot találtak, amelyen a Menora, a hétágú lámpatartó képének töredékét ismerték fel. A kép a két vakolatdarabot és a kiegészítő rajzot mutatja. A vakolatdarabok két olyan törmelékréteg között feküdtek, amelyeknek korát a bennük talált pénzek segítségével meg lehetett határozni: Nagy Heródes idejéből (Kr. e. 37--4.) és a templom pusztulása előtti évekből (Kr. u. 70.) voltak a pénzek. A hétágú lámpatartót a templom lerombolása előtt nagyon ritkán ábrázolták. Ezért ennek a képnek nagy történeti értéke van. A mindössze 20 cm magas és 12,5 cm széles Menora-képet úgy karcolták bele a vakolatba. Nagyon feltűnő, hogy a lámpatartó lábazata lényegesen eltér attól, amit Titus diadalívén lehet látni (l. a 232. képet).

 

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

----------

Újabb ásatási eredmények

 

 

 

 

 1 - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

 2 - Szikladom - Kékmecset - 3 - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka - 4 - Nyugati templomter - 5 - Antóniusz-vár - Struthion-tó

<< Templomtér <<     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

--------------------------------

A Templomtérről háttéranyagok:

                 Kroll 1 Térfeltárás            - Templom-párkány - Hegy-metszet - Kősorok - Baálbeki példa - Templomtér - Lépcső - Feltárás - Tiltó tábla - Pénz - Lámpatartó -

                 Kroll 2 Szikla                  - Szikladom - Kékmecset -

                 Kroll 3 Falak                   - Siratófal - Titusz íve - Aranykapu - Tér sarka -

                 Kroll 4 Tér-metszet          - Nyugati templomtér -

                 Kroll 5 Antónia-vár           - Antóniusz-vár - Struthion-tó -

                 Internetről a Templom      - Salamoni templom

                 Internetről Al-Aksza         Al-Aksza

                 Meistermann tól               - Templotér története

--------------------------

G. KROLL könyve szerint

http://www.negyedik-dimenzio.eoldal.hu/cikkek/bibliai-temak/jeruzsalemi-falmaradvanyok-salamon-idejebol.html