Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Ain Karem története

<< Ain Karem <<     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

Sok szemléletes és kiváló mű ismerteti a zsidó nép történetét. Itt elsősorban az általam feldolgozott Meistermann könyvre hivatkozom. Az alábbiakban mellékelem az általunk meglátogatott egyes szenthelyek történelmének részleteit ennek a műnek a segítségével.

Szent Lukács írja, hogy Mária elment a hegyek közé, Juda egyik városába eiV thn oreinhn (cvran)  a hegyes vidékre. Plinius szerint h Oreinh  volt a neve a Jeruzsálem főhelyű toparchiának. (H. N. V, XIV.) Ebben volt Ain Karem is, a kánaáni Karem. A Septuaginta együtt sorolja fel Karemet Betlehemmel (Józs 15,59). Ez lehetett Bet-Hakkerem (Jer 6,1) és Bet-kah-Kerem kerület (Neh 3,14), és talán Bethear is (1 Kir 3,11). A Jakab protoevangélium szerint Erzsébet a Betlehemi gyermekgyilkosság idejében e város környékén lakott (Mt 2,16).

 

Baronius papi várost, Hebront feltételezte Zakariás lakhelyének. Roland Hadrián ellenben a Juda alapján Juttah, vagy Jota városát feltételezte, Hebrontól délre.

 

Ámde a fogság után nem kellett a papoknak és levitáknak a kijelölt papi városokban lakniuk, sőt már városokon kívül laktak.

 

A fogság után Hebronban és Juda déli részén már idumeusok laktak. Josephus ezeket a városokat már következetesen Idumea városaiként említi.

 

Nyelvészetileg sem említheti az evangelista Juda néven Juthát, mert az teljesen értelmetlen lett volna. (P. B. Meistermann, La patrie de S. Jean B.)

 

A város híre az első keresztények közt bizonyára emlékezetes maradt a megtörtént csodás események miatt. A 4. század vége felé Szent Péter sebastai püspök írja: "Az Aelia (Jeruzsálem) területén fekvő Zakariás templom tanúsítja, hogy Mária elment Erzsébethez". (al Machrik, Beyrut, 1902, 486). Ebből a korból származik az Ein Karemi Látogatás templom.

 

530-körül írja Theodosius hogy a szentély 5000 lépésre van Jeruzsálemtől. Hagiopolita Epiphanes 6000 lépésre jelzi Jeruzsálemtől nyugatra. (Enarr. Syriae, P. G., c. XX, 263.) A Commemoratorium szerzője két órányira fekvőnek említi 808 körül.

 

A 10. században egy szaid fordítás, és a koptok számára készült több arab fordítás a hegyek szót Ain Karemmel fordítja. Egy etióp fordítás az Aina Karm szót használja. (La Patrie de S. J. B. 123-126.)

 

1102. Saewulf a régi görög kolostort romokban találta a Kereszt templomtól nyugatra 3000 lépésre.

 

1113-ban Dániel ellátogatott Zakariás házához (amit templommá alakítottak), ahol a barlangot is említi, Keresztelő Szent János születési helyét.

 

A keresztesek az eltérő adatok ellenére elfogadták a hagyományt és mindenütt Ain Karem szerepel az iratokban. (Cart. Hosp. S. Jean, I, 20, 21: 225, 172)

 

A 12. században is Ain Karemben mutatják a zarándokoknak Zakariás házát.

 

A 20. század elején kb. 1600 lakósa volt, akik közt 235 katolikus, 160 orosz, 40 görög.

            (U339)

 

-----------------------------

Ain Karemmel kapcsolatos háttérismeretek:

                  Kroll könyve               - adatok a nevezetes helyekkel kapcsolatosan

                  Történelme                - főképpen Meistermann könyve alapján kronológiai adatok

-----------------------------

<< Ain Karem <<     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső