Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Gyémántcsiszoló - National Diamond Center

(Szentföldi utunk)  ---    << Zsidó negyed <<     Gyémántcsiszoló     >> Siratófal >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

(Szentföldi utazásunk 6. napja, 1994. október 18., kedd.) Az esti programban elvittek minket egy gyémánt-csiszolóba. Az NDC (National Diamind Center) gyárába és kereskedőházába mentünk.

 

 

 

            Mindenféle biztonsági rendszeren haladtunk át. Először egy filmet mutattak be egy vetítőteremben. A filmből megtudtuk, hogy Izrael nemzeti jövedelmének jelentős részét adja az ékszerkészítés, és a gyémántcsiszolás. Megnéztük a csiszolóműhelyt, majd egy hatalmas bemutató és árusító terembe vezettek minket.

 

 

A műhely első pillanatban igencsak meglepő volt számomra, inkább emlékeztetett egy hatalmas fogtechnikus műhelyre, mint egy különleges értékeket előállító ékszerész birodalomra. Valahogy mást vártam: fehéren csillogó laboratóriumot különleges gépekkel, berendezésekkel, műszerekkel. A dolgozók is egyszerű munkaköpenyben dolgoztak, egyszerű eszközökkel, szerszámokkal. Eszközeik is roppant mindennapinak tűntek. Persze gyémánt egy szál se kallódott a kissé talán rendetlen munkaasztalokon -- na persze a gyémánt az érték, azzal szigorúan el kell számolni... A "különleges" a fejükben, szemükben és kezükben volt...

 

 

Elámultunk viszont a bemutató teremben. A vitrinekben töménytelen ékszer volt látható. Mind csillogott, mind kínálta magát. Szebbnél szebb gyűrűk, láncok, kitűzők, dísztárgyak. És nem csak gyémánt volt felkínálva, hanem mindenféle ezüstáru is. A gyémánt alaptulajdonsága a csillogás, de itt az ezüstnek is különleges fénye volt. Mintha vékony üvegréteggel lettek volna bevonva a különböző tárgyak. Valami mély és tiszteletet parancsoló ragyogás áradt ezekből a szobrokból, meg más kiállított különlegességből. Árcédula sehol se volt, de az ember úgy érezte: itt a szépség és a tetszés dönt, nem pedig a pénztárca...

 

 

Első csodálkozásunkban azt éreztük, hogy itt aztán nem fognak velünk egyszerű turista-zarándokokkal üzletet kötni. Arról beszélgettünk halkan egymás közt, hogy ilyen ajándékokat, dísztárgyakat mi nem tudnánk megvenni, ennek a zarándokútnak a költségét is évekig gyűjtögettük. Csak a sok szépséget láttuk magunk előtt és a tőlünk oly távol levő gazdagságot. Aztán hirtelen egy másik csodálkozásba zuhantunk. Volt köztünk néhány -- no, tényleg csak két-három -- házaspár, akik a pultok mellett komoly tárgyalásba elegyedtek az alkalmazottakkal. Vevők voltak néhány gyűrűre, nyakláncra. A csoport többi tagján is látható volt a meglepődés: nem tételeztük volna fel róluk, hogy ilyen komoly vásárlásra felkészültek. Legtöbbünk soha ekkora luxusajándékot nem is álmodott megvenni. Valahogy nagyon szegénynek és egyszerűnek éreztük magunkat.

 

 

Gyémánt (Wikipedia)

 

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány (a nagyon ritka wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet leszámítva), átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö. grafit). Neve (latinosan diamans) a görög adamos szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami keménységére utal. Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széles körű.

 

A gyémántok nagysága igen változó, többnyire nem érik el az egy karátot; a néhány karátos kő még elég gyakori, de a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátot vagy ennél is nagyobb súlyt elérő kristályok pedig már ritkaságszámba mennek.

 

Törés és hasadás

 

A gyémánt törése kagylós.

 

Már idősebb Plinius is észrevette, hogy a gyémánt keménysége miatt összetörhetetlen, de bizonyos irányokban már elég gyenge kalapácsütésre is darabokra hullik. Ez azért következik be, mert az oktaéder sima és fényes lapjai könnyen elválnak egymástól, azaz a gyémánt kitűnően hasad az oktaéder lapjai szerint. Ez a tulajdonság nagyon fontos a kövek csiszolásakor. Az ilyen tökéletes hasadás azonban csak a tökéletes felépítésű kristályokban van meg. A két vagy több kristályból összenőtt gyémánt egy irányban nem hasítható szét. Előfordul még egy kevésbé jó hasadás is, a rombdodekaéder lapjai szerint és egy még gyengébb, a kocka lapjai szerint.

 

 

A csiszolás és fényezés azon eljárások, melyek során a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Különbség figyelhető meg a keleti és európai csiszolási mód között. Az európaiak arra törekednek, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a kőből, így az sokat is veszít súlyából, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a fősúlyt, hogy a kő súlyából minél kevesebbet veszítsen. A leggyakoribb csiszolási formák : briliáns (kerek), smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, Marquise vagy navette (hegyes ovális), pendeloque (körte) vagy briolett (csepp), szív alak. Emellett úgynevezett fantázia csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.

 

A csiszolás megkezdése előtt a kedvezőtlen alakú köveket részben hasítással, részben fűrészeléssel kedvezőbb alakúvá formálják. A briliánsforma kiindulásául a legmegfelelőbb az oktaéder s mivel az oktaéderlapok irányában a gyémánt kitűnően hasad, ez az alak hasítással előállítható. E célból a kristályt megfelelő állványra ragasztják s azután a hasadás irányában, tehát az oktaéderéllel párhuzamosan egy másik gyémánttal barázdát karcolnak rá. A barázdába az után éles vésőt vagy kést illesztenek s erre erős kalapácsütést mérnek, mire a kő a kívánt irányban elhasad. Az esetleges felületi hibás részeket is így távolítják el. A hasítással nyert oktaédert kopje-nak, a természeteset pint-nek nevezik. A hasításnál nagy gondot fordítanak arra, hogy az értékes anyagból semmi se vesszen el, ezért az egész műveletet ólommal vagy sárgarézzel bélelt kis szekrényke fölött végzik.

 

Ha a kristály olyan kifejlődésű, hogy hasítás által nem nyerhető csiszolás céljára a legjobban felhasználható alak, vagy ha a kristály iker és egyáltalában nem hasítható, akkor fűrészeléssel történik a kristály feldarabolása és csiszolásra való előkészítése. A fűrészelésnek nemcsak az az előnye a leköszörüléssel szemben, hogy nagy időmegtakarítást jelent, hanem az is, hogy a lefűrészelt rész egész marad és tovább feldolgozható kisebb briliánsnak. A fűrészelést öt cm átmérőjű, 0,02-0,07 mm vastag foszforbronz korong segítségével végzik, amely percenként 5-6000 körülforgást végez. A fűrészelendő gyémántot fémtartóba erősítik, amely két oldalról fogja a követ. Ezt a tartót azután emelőkar végéhez erősítik, úgyhogy a kar súlya a követ a koronghoz nyomja. A korongot olajjal nedvesített gyémántporral kenik. A fűrészelést rendesen kicsit vastagabb koronggal (0,06-0,07 mm) kezdik, amíg barázda nem keletkezik s azután vékonyabbal folytatják (0,02-0,03 mm). A fűrészelés mindig olyan irányban történik, amelyben nincs hasadás. Mivel maga a fűrészelés már tisztán mechanikai munka, egy munkás rendesen több fűrészgép munkáját kísérheti figyelemmel. Egy egy-karátos kő keresztülfűrészelése körülbelül 8-10 óráig tart. Nagyobb kövek átvágása sokszor napokat vesz igénybe.

 

 

 

A hasítás és fűrészelés után következő lépés a kő alakjának nyers kialakítása, elsősorban a csúcsok és élek leköszörülése. Azelőtt e munkát teljesen kézzel végezték, ma már 90%-ban ezt is géppel csinálják. Az eljárás lényege az, hogy két nyélbe erősített gyémántot egymáshoz dörzsölnek, természetesen a lehulló értékes gyémántpor összegyűjtésére szolgáló megfelelő dobozka felett. A kézzel való megmunkálásnál ilyenkor már az egyes lapocskák nyers kialakítását is elvégzik.

 

Az alak kidolgozása után a gyémánt tulajdonképpeni csiszolása következik. E célra a csiszolandó követ először is megfelelő tartóba erősítik. Ennek régebbi alakja félgömb alakú réz- vagy bronzcsészécske, amelyet ólom-ónöntvény tölt ki, úgyhogy ez kúpszerűen kiáll a csészéből. A csiszolandó követ a kiálló öntvény végébe olymódon erősítik be, hogy az öntvényt lángon megolvasztják, a puha anyagba belenyomják a követ, majd vízben hirtelen lehűtik, mire a fém összehúzódik s a követ szilárdan tartja. Az újabb tartó kapcsokkal ellátott acélcsésze, amelynek a közepén kis állványszerű nyél van, úgyhogy az erre helyezett kő csavarokkal a kapcsok közé szorítható, a megerősítés tehát minden ragasztóanyag nélkül történik. Mindkét fajta tartó alsó végén fémnyél van, amelynél fogva az úgynevezett csiszolófogóba erősíthető. A fogót a csiszolókorong felett a munkaasztalra erősített fémállvány tartja és a követ a fogóra helyezett vas- vagy ólomsúlyok nyomják a koronghoz. Egy csiszolókorongra egymással szemben rendesen két fogót helyeznek a nyomás egyenletes elosztása céljából. A gyémánt csiszolására vízszintesen forgó acélkorongokat használnak. A csiszolóanyag olajjal átitatott gyémántpor, amelyet a korongra kennek s a csiszolás folyamata alatt folyton pótolnak.

 

A csiszolókorongnak egyenletes és a lehető legnagyobb mértékben való kihasználása céljából, a korong közepétől öt cm távolságra helyezik először a követ, úgyhogy ebben a távolságban a korongon a csiszolt felület szélességének megfelelő úgynevezett csiszolási gyűrű keletkezik. Ez a gyűrű bizonyos használat után a kikopás folytán csiszolóerejét elveszti s ekkor közvetlenül mellette egy másik gyűrűben csiszolnak mindaddig, míg az egész korong el nem használódik.

 

A briliánsnak szánt kőre a nyers előkészítés után először a táblát, majd a kalettet csiszolják rá. Azután következik 4-4 lapocska csiszolása egymással szemközt a felső és az alsó részre, majd ezek közé egy-egy lapocska elhelyezése és így tovább.

 

A csiszolás folyamata alatt a gyors forgás és erős nyomás következtében a kő és maga az egész tartó erősen felmelegszik. Ilyen felmelegedett állapotban a gyémánt csiszolhatósága nagyobb, de a beolvasztott tartók használatánál előfordulhat az, hogy az ólom-ónöntvény a hő következtében megolvad és a kő meglazul. Ezt időnként vízben való lehűtéssel akadályozzák meg.

 

A fényezés

 

A gyémánt fényesítése a csiszolással együtt történik ugyanazon a korongon erre a célra fenntartott, olajos gyémántporral bekent gyűrűn, amelyet azonban csiszolásra még nem használtak. A fényesítésnél a por utánpótlása nem szükséges. Amint egy lapocska csiszolása készen van, rögtön következik a fényesítése, a tartónak a fényesítő gyűrűre való áthelyezésével, úgyhogy a gyémánt csiszolása és fényesítése tulajdonképpen egyszerre megy végbe.

 

A csiszolás és fényesítés elvégzése után a gyémántot tisztítás céljából rendesen királyvízben vagy kétharmadrész kénsav és egyharmadrész salétromsav keverékében körülbelül negyedóráig főzik, majd vízzel és alkohollal leöblítik és megszárítják.

 

--------------------------

Jeruzsálem látnivalói:

                Olajfák hegye (Betánia - Kroll) -- Jeruzsálem (Kroll - Tört.) -- Dominus flevit (Tört.) -- Getszemáni (Kroll - Tört. - Árulás barlangja) -- Mária sírja (Elszenderedés - Tört.)

                Szent István-kapu -- Szent Anna-templom (Kroll - Tört.) -- Bethesda (Tört.) -- Via Dolorosa (Antónia vár Krollnál)

                Keresztút: 1.Állomás  (Megostorozás (Tört.)) - 2.Állomás (Ecce Homo (Kroll - Tört.)) - 3.Állomás - 4.Állomás - 5.Állomás - 6.Állomás - 7.Állomás -

                                8.Állomás - 9.Állomás -- Bazár Jeruzsálemben -- Kopt kolostor -- Szentsír templom (Leírás - Golgota - Tört. - Helyszin - Feltárás - Restaurálás - Status quo)

                                10.Állomás - 11.Állomás - 12.Állomás - 13.Állomás - 14.Állomás (Szentsír - Története Krollnál - Monzai ampullák) -

                Dávid sírja -- Utolsó Vacsora terme (Kroll - Tört -- (Dormitio - Tört)) -- Zsidó negyed (Sion kapu) -- Gyémántcsiszolók -- Siratófal

                Városfalak -- Ain Karem (Kroll - Tört.) -- Templomtér (Kroll: Feltárás - Szikladóm - Falak - Tér metszete - Antónia vár; Int.: Salamoni templomAl-Aksza; M.m.: Tört.)

                Yad Vashem -- Városnézés -- Menora -- Jozafát völgye (Óváros Kroll - Ofel K. - Feltárások K. - Gihon K. - Siloe K. - Sírok K.)

---------------------------

(Szentföldi utunk)  ---    << Zsidó negyed <<     Gyémántcsiszoló     >> Siratófal >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső      

--------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntcsiszol%C3%A1s