Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Szentsír templom

(Szentföldi utunk)  ---    << Kopt kolostor <<    Szentsír templom    >> 10. állomás >>    

Háttéranyag: TemplomleírásGolgota - Templom története - Helyszín - Feltárás - Restaurálás - Status quo     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

Szentföldi utazásunk 6. napja, 1994. október 18., kedd. A Via Dolorósa szűk sikátorában -- miközben élve az egyedi lehetőséggel megpróbáltuk figyelni a környezet és az egyes stációk látnivalóit -- mi is igyekeztünk elvégezni a keresztutunkat. A Szentsír templomban több állomás is bennfoglaltatik, de itt a torlódó sok történelmi emléket is meg kell ismerni, hogy a keresztút zavartalanul befejeződhessen.

A koptok kolostora után, a szűk sikátorok közül hirtelen bukkan elénk a Szentsír templom tömege, amely szinte elvész a környező épületek zsúfolt tömegében [J40; K478, 512; N0/2, 248/84, 85; Z106]. Az egyetlen kapun folyamatosan áradnak ki és be a zarándokok. Először a zárt udvarra emlékeztető előtérből elérhető látnivalókat csodáljuk meg, a ciszternát és a Frank kápolnát.

 

Épületek szorítják közre a Bazilikát

 

Szent Mihály kápolna                                         Ciszterna                                             Frank kápolna             

 

Egy parányi templom (talán a Szent Mihály kápolna) előteréből nyílik a ciszterna a templom sarkában. Hosszú lépcsőn kellett az elsőknek lemenniük, hogy a vége is beférjen és lásson valamit. Hatalmas sziklaüreg van itt a föld alatt, valamennyi víz is van az alján. Ma már valószínűleg nem használják víz tárolására, nem is nagyon tiszta a víz felülete. [FO, K481, 507;  N217, 376/122; S81; U105]

 

Ezt a szent helyet mindenféle vallás magáénak vallja, természetesen a vélt birtokjogához aztán mindenféle eszközzel ragaszkodik. Ez a sok jogi csűrcsavar a templom külsején, belsején egyaránt érezhető. A nemkeresztény vallású, ezekben a régiókban éppen uralkodó politikai hatalmak kárörömmel használják is ki a mi marakodásunkat.

 

A ciszterna előtt -- A Frankok kápolnájának lépcsőjén -- Kupolák a koptok felöl -- A bejárat az udvar sarkában

 

Így aztán a szorosan egymás mellett levő szent helyeknél a liturgikus tisztelet megadása, a nagyszámú zarándokcsoport elhelyezése nem történhet meg a méltó áhítattal. Jézus sírját 134-ig tisztelhették a keresztények zavartalanul, de ekkor Hadriánusz császár Vénusz szentélyt építtetett rá. A kereszténység felszabadulása a 4. században rövid időre nyugalmat és békés fejlődést hozott. A belső szakadások, a szeretetlen villongások, a többszöri hatalomváltások és üldözések megváltásunk szent titkára nagyon sok kárt, és jóvátehetetlen építkezéseket hoztak. Többszöri rombolás, újjáépítés, átalakítás, vita, tűzvész, földrengés után 1959-1961-ben állapodtak meg a  restaurálás módjában. A lassú munkálatok  még most is tartanak.

 

 

 

 

A bejárat előtti udvaron mindég nagy a forgalom -- A bazilika metszetrajza

 

Zárt kapu -- Kapunyitás -- Kapuőrség

 

Atrocitásba fulladt jogvita

Több keresztény vallás hívei (papok, szerzetesek, civilek egyaránt) sokszor szó szerint küzdenek egymással (legutóbb 2008-ban történt verekedésbe fulladó és rendőri beavatkozást igénylő vita, ahol még vér is folyt, mert a gyertyatartók is be lettek vetve a problémák eldöntésébe), féltékenyen őrizve a megszerzett jogokat, háttérbe szorítani igyekezvén a többieket. A mohamedánok (és a zsidók) pedig mint a hatalom birtokosai, csak a saját hasznukat igyekeznek minél jobban bebiztosítani. A jogok nagyon megosztottak, például 1192-óta (!!!) a mohamedán Nuseibeh család (www.nuseibeh.org) a kapu kulcsának tulajdonosa, még ma is mindennap ők nyitják, zárják és őrzik a kaput [H226].

 

A Nuseibeh család találkozása II. János Pál pápával

 

A bejárat mellett van egy pad, ahol egész nap strázsál a család vagy annak megbízottja (és többnyire egy egyházi megbízott is), őrizvén a "templomukat". 1852-ben a  török kormány a híres "status quo" törvénnyel szabályozta a Szentsír templom tulajdonjogát. A család tagjai manapság is ezen az "örökölt" jogon túl diplomáciai feladatokat is ellát, erről honlapjuk és az Internet bőségesen tanúskodik. II. János Pál Szentföldi látogatása során találkozott a család képviselőivel is.

 

 

Kálvária

 

Sötét nagy térségbe lépünk be, keleties hangulatú a sok lámpással díszített térség. A tömeg miatt nem is látunk először mást. Csoportunk jobbra fordul azonnal. Szűk, meredek 15 lépcsőn botladozunk fel jobbra emeletnyi magasságba, a Golgotához. Szorosan áll a hatalmas tömeg a sok lámpás és szentkép között. A lépcső mellett a ruháitól megfosztott Üdvözítő emlékhelye (10. állomás), mindjárt jobbra a tömegen túl a keresztreszegezés helye, egy oltár (11. állomás). Lassú sor visz a szomszédos oltárhoz [H224; K469; N248/89; Z110], a kereszten függő Megváltó oltárához (12. állomás). Az oltár lapja alatt a kereszt helye található, egy kerek lyuk. A zarándokok bebújnak az oltárlap alá, és kezüket könyékig dugják az ezüstcsillaggal keretezett lyukba. A közelben, továbbhaladva "Mária siratja Fiát" oltár és kép látható (13. állomás) [J43; N0/1]. Egy emelettel lejjebb, a szikláig terjed Ádám kápolnája [K470]. (A Golgota régészeti feltárásáról részletesebben.)

 

A kereszt helyére -- hagyományosan -- a zarándokok bedugják kezüket

 

A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta.

 

 

A Megkenés Köve

 

Az emeleti karzatszerű Golgota-térség másik szélén hasonló lépcső visz vissza a bejárati tér hátsó részébe. A tömeg sodor, nem lehet megállni, nem lehet elmélkedni, itt haladni kell. Lefelé menet már láthatjuk lenn, középen, a bejárati ajtóval szemben, a térség csaknem közepén a megkenés kövét [H227-228; 111; N216/79]. A hagyomány szerint ezen készítették elő Jézust a gyors temetéshez. Zavaró, a gondolat, hogyan kerül a kivégzőhely lábához egy ilyen a temetés kegyeleti hangulatához tartozó tárgy, de lehet hogy ide hozták, és tény hogy itt van. A tömeg tisztelettel veszi körül. Sokan érintik a márványlapot áhítattal. Vannak akik nekitérdelve megcsókolják. A templom személyzete nedves ruhával szinte folyamatosan mossa a követ, valószínűleg higiéniai okokból.

 

A Szentsír -- Kupolák

 

Befelé sodródtunk a tömeggel, a templom belseje felé. Egy nagy sötét térség után a Szentsír építménye előtt találtuk magunkat. A tömeg, ha lehetséges, itt még nagyobb. Várnunk kell, mert szertartások vannak, közel se lehet jutni a Szentsírhoz. Oldalt egy kápolnában zsolozsma volt, más irányból ortodox jellegű ének hangjai hallatszottak. A tömeg megnyílt, csengettyűvel tömjénező keleties öltözetű pap jött. Mindenkit megtömjénezett, majd nemsokára gyertyákkal, díszes ornátusban körmenetben sok keleti pap vonult el. Nemsokára újra füstölés, majd körülbelül negyedóránként ismét. Ilyenkor a szentsírt kiürítik. A tömeg vár, és itt egy kicsit mód van megállapodni, elmélkedni, imádkozni. Ámbár a tömeg zaja, mozgása nehézzé (lehetetlenné!) teszi az elmélyülést.

 

A Szentsír kívül-belül

 

Hatalmas kupola alatt, nagy kör alakú térségben áll a Szentsír (14. állomás) kápolnaszerű márvány kockája. Homlokzatát szinte eltakarják a gigantikus gyertyák. Felülről lámpák tömege lóg, a különböző felekezet gondozásában levő örökmécsesek. A szűk bejáraton csak hatosával bújhat be a nép [Z112]. A Szentsír két parányi üreg, egy előtér kocka alakú oltárszerűséggel és egy szűk belső tér, a tulajdonképpeni sírhely. A belső nagyobb térben jobb kéz felől van Jézus sírhelye [H230; K520]. Márványlap borítja. Kissé magasabban párkányon gyertyatartók, szentképek, terítők. No itt, aránylag csöndben meg lehet állni, de már innen is tovább kell menni, kinn hatalmas sor vár a sorára... A Szentsír előtt sok nagyméretű gyertya állt [H229; K519; N248/86, 87, 88]. A látogatók gyertya adományokat gyújtanak meg benn a Szentsírban, vékony gyertyák kötegét. Ezt később az őrök összefogva a Szentsír előtt hatalmas tartókba helyezik.

 

Arimateai József sírja

Archeológusok munka közben és csontládák

 

Arimateai József sírját fedeztük fel egy oldalkápolnában a Szentsír építménye mögött [K484]. Az ilyen üregekbe temetésnek régi hagyománya van Izraelben [H232]. Évek multán a kiszáradt csontokat összegyűjtötték, és csontládákba (osszáriumba) helyezték és így tárolták tovább. Nemrég találtak egy ilyen osszáriumot, aminek a felirata alapján jelentős vita alakult ki, mert egyesek Jézus testvérének csontjait vélték megtalálni. A vita hamar elcsitult, mert teljesen tudománytalan volt.

 

Sok helyen jámbor zarándokok keresztjelüket hagyták emlékül a szent oszlopokon, falakon [H223, 234]. Vannak a sokféle vallás hívei közt, akik csókkal tisztelik a szent köveket. Nagy tatarozási munkák miatt körben be van állványozva a kupola térsége és a padlózat is csupasz föld. Ahol az állványok engedik. impozáns méretek tűnnek elő a templomból. A ferences zsolozsma véget ért, hosszú menetben vonultak el a szerzetesek. Megtekinthettük a zsolozsma kápolnáját. [Fx2, Fx1, F3; F4, F5, F7, F6, J40; K478, 512; N0/2, 248/84, 85; Z106, H226, H224; K469; N248/89; Z110, K470, J43; N0/1, H227-228; 111; N216/79, Z112, H230; K520, H229; K519; N248/86, 87, 88, K484, H232, H223, 234]

 

Csak említem, hogy a protestánsok más helyen mutatnak egy sziklasírt, egy kertben.

 

 

 

A protestáns sziklasír

 

A templom további részeit sajnos csak nagyon futólag nézhettük meg. Általában a tömeg csaknem mindenütt megtorlódott, vagy kíméletlenül sodort tovább, de a programunk is sürgetett. Elmélyedésre, komolyabb imára a tumultuózus jelenetek, a szűk belső tér, valamint  a különböző csoportok idegenvezetői és a különböző vallási körmenetek, szertartások nem adtak lehetőséget. Igyekeztünk hát mindent alaposan megfigyelni, a csoportunkkal együtt haladni, a többit az utófeldolgozásra bízni... (A Szentsír templom bővebb leírása külön lapon olvasható!)

(Szentföldi utunk)  ---    << Kopt kolostor <<    Szentsír templom    >> 10. állomás >>    

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

--------------------------------------

Háttéranyag a Szentsír templommal kapcsolatosan:

          Templomleírás       - a Szent Sír Bazilika minden részletére kiterjedő leírás\ismertetés

          Golgota                 - a Szent Szikla története és a keresztrefeszítés Kroll nyomán

          Templom történet   - Meistermann könyve alapján egy kronológiai vázlat helyszinrajzokkal és néhány metszettel.

          Helyszín                - A Szentsír templom helyszíne és közvetlen környezete Kroll könyve szerint

          Feltárás                - A Szentsír templom feltárásai: sziklasírok, padló, alapok, falak, Szent Ilona kápolnája, boltívek Kroll könyvéből

          Restaurálás          - Az 1962-es restauráció leírása Kroll alapján

          Status quo           - Az 1852-ben megkötött megállapodás kivonata.

Háttéranyag magával a szorosan vett Szentsírral kapcsolatban:

          Története Krollnál  - a sziklasír alakulása az évszázadok folyamán

          Monzai ampullák   - a monzai dóm kincstárában látható műtárgyak tanúsága

--------------------------------------

http://szentfold.com/wp-content/uploads/2014/04/szent_sir.pdf 

http://www.generationword.com/jerusalem101/52-holy-sepulcher.html