Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Mária sírjának története

<< Mária sírja <<       

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső        

Sok szemléletes és kiváló mű ismerteti a zsidó nép történetét. Itt elsősorban az általam feldolgozott Meistermann könyvre hivatkozom. Az alábbiakban mellékelem az általunk meglátogatott egyes szenthelyek történelmének részleteit ennek a műnek a segítségével.  --  1994.-ben felkészültünk egy Szentföldi Zarándokútra. Hosszú feldolgozási időszak során állt össze jelen anyagom Izraelről.

3., 4. század utáni apokrif evangéliumok leírták, hogy Mária halála után a Getszemáni kertben lett eltemetve, és hogy teste harmadnapra mennybe emelkedett. Sokkal részletesebben írják le ezeket a dolgokat: Szent János könyve Mária szunnyadásáról (3.szd.), De tranzitu B.M.V. (4.szd.), egyiptomi Dénes levele (4.szd.). Mielőtt a 331-es efezusi és a 451-es kalcedoni zsinat elősegíthette volna a Mária-kultusz elterjedését, itt már Mária sírja fölött szép emlék állt, a Szent Szűz sírja és a Szent Szűz bazilika.

 

451. A kalcedoni zsinat után Juvenalis jeruzsálemi érsek Konstantinápolyban járt. Ekkor Marcianus császár és felesége Pulcheria kérték, hogy a Szent Szűz ereklyéit, ami Jeruzsálemben van eltemetve, a császári város oltalmába küldjék át. Juvenális ekkor elmondta, hogy annakidején a temetés utáni harmadik nap elmúltával felnyitották a sírt, de üresen találták. Így azután csak a koporsót és a szemfedőt vitték Konstantinápolyba, ahol a Szent Szűz koporsója nevű kápolnában tisztelték őket (P. B. Meistermann, Le Tombean, de la Sainte Vierge). (Talán ezt a kápolnát említi a Blakhernai templom hagyománya.)

 

 

530-ban Theodosius, majd 570-ben Antoninus, később Modestus és Sophronius jeruzsálemi pátriárkák is említik a Jozafát völgyében levő Szűz Mária templomot.

 

614. A perzsa megszállás alatt a templom már a föld alatt volt (a völgy feltöltődése következtében) és emiatt nem sok kár esett benne.

 

670. Arculfus és Willibald érintetlenül találta a templomot.

 

1010. Hakim alatt romba dőlt.

 

1130. A keresztesek restaurálták, egy felső templomot építettek föléje és a Cluny-i bencések monostort építettek mellé.

 

1187. A szaracénok leromboltak mindent, csak a szentély maradt meg, de elhagyottan.

 

1363. A ferencesek a templom birtokosai lettek.

 

A 17. században a görögkeletiek izgatására a mohamedánok kiűzték a ferenceseket. Ezután többszöri jogi torzsalkodás eredményeként váltakozott a két birtokló.

 

1757. Jogilag a ferencesek vissza lettek helyezve tulajdonukba, azonban nem tudtak érvényt szerezni a határozatnak, ma is a görögök, és örmények birtokolják a szentélyt néhány más rítusú kereszténnyel.

            (U202)

<< Mária sírja <<       

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső