Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Olajfák hegye

(Szentföldi utunk)  ---    << Kumrán <<    Olajfák hegye   >> Dominus Flevit templom >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

(Szentföldi utunk 6. napja, 1994. október 18., kedd.) Reggel 8 órakor indultunk Almog-ból Jeruzsálembe, ugyanazon az úton haladtunk, amelyen előző nap a beduin  pásztortanyához mentünk. Végig vad összevisszaságban, meredek vízmosások, kopár fennsíkok szegélyezték utunkat. Mindvégig folyamatosan felfelé kapaszkodtunk. Itt is láttunk az út mellett tengerszint jelzést.

 

Jerikó-Jeruzsálem útvonal térképe

 

Lassanként épületek tűntek fel az út közelében. Egyre több ház, majd kertek következtek, a forgalom is gyarapodott. Felértünk az Olajfák hegyének tetejére. A meredek út mellett kis üzletek álltak, árusok nyüzsögtek  mindenütt. Egy forduló után előttünk volt a Szentváros, csodálatos kilátás nyílt a városra, a vakítóan csillogó aranykupolával, a hosszan elnyúló, ősi, magas templomfalakkal.

 

Jeruzsálem látképe

 

Kilátás az Olajfák hegyéről (Előtérben a Hinnom völgye)

 

Az olajfák hegyének látképe Jeruzsálem felől

 

Kiszálltunk a buszból, és egy  párkány mellől csodáltuk a látványt. Ez a látkép a legismertebb panorámakép a Szentvárosról, ehhez hasonló kép indította sírásra a Mestert is. Tényleg szívbemarkoló a pillanat. Alattunk terült el az ősi zsidó temető, a túloldalon, a Templom fala alatt, a kopár hegyoldal néhány sírral, fenn a fal, az elfalazott Aranykapu kontúrjával. A temető bántóan feldúlt állapotban van, a jordániai harcok áldozata lett. Kétezer éve sok zsidó, keresztény és mohamedán akar ide temetkezni (az utolsó ítéletnél szeretnének az első feltámasztottak közt lenni, mert a hagyomány szerint itt fog megszólalni a harsonaszó a végítéletkor).

 

 

A Jozafát völgyének képei. Sírok tömege várja a végitéletet

 

Jeruzsálem

 

 

Jeruzsálemi térképek

 

Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jerusalájim; bibliai héber: ירושלם; arabul: al-Kudsz; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém]; latinul: Hierosolyma) Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye, de elsősorban a judaizmus számára meghatározó jelentőségű. Az ókori zsidó állam és egyben az új izraeli állam fővárosa.

 

Dávid városa és alsó város

1. Monument of Huldah - 2. Palaces of helena Queen of Adiabene - 3. Robinson's Arch* - 4. Synagogue of Freedmen - 5. Pool of Siloam - 6. Rose Gardens - 7. Perfume Factories - 8. Industrial Quarter - 9. Buttressed Wall - 10. Hippodrome - 11. City Archives - 12. Wilson's Arch

 

Felső város

13. Phasael Tower - 14. Hippicus Tower - 15. Mariamme Tower - 16. Jaffa Gate* - 17. Ginnoth Gate - 18. Herods' Palace - 19. Upper Market - 20. Hanania's Palace - 21. Hasmonean Palace - 22. Xystus and Town Hall - 23. Theatre - 24. David's Tomb - 25. Palace of Caiaphas - 26. Dyers' Quarter

 

Újváros

27. Traditional Calvary*  - 28. Hyrcanus' Monument - 29. Towers' pool - 30. Damascus Gate*  - 31. Wood Market - 32. Psephinus Tower - 33. Women's Gate - 34. Jannaeus' Monument

35. Sheep Pool and Market

 

Templomhegy

36. The Temple - 37. Basilica - 38. Tadi Gate - 39. The Antonia - 40. Wailing Wall - 41. Huldah Gates

                Jelmagyarázat: *Modern Sites

Jeruzsálem valószínűleg azonos az ősi Salem-mel, Melkizedek városával. A zsidó honfoglaláskor Uru-Salim néven szerepel, a jebuzeusok városa volt. Évszázadokon át bevehetetlen volt a zsidók számára, csak Dávid tudta megszerezni. Ő aztán az ország fővárosává tette. Jóval később az asszírok elfoglalták. Bővebben Jeruzsálem történetéről.

 

A Zsidók a babiloni fogságból hazatérve ismét újjáépítették a várost. 70-ben Titus ostrom alá vette Jeruzsálemet, és a rómaiak csaknem teljesen lerombolták. A későbbi korokban is gyakran változott a várost birtokló náció, minden esetben mészárlással járt az elfoglalása.  Ma 107 km2 területű, félmillió lakóssal (ebből 300ezer zsidó). Ketté van szakítva, az arabok és a zsidók is fővárosuknak tekintik. Izrael -- megállapodás ellenére -- újabb és újabb lakótelepeket épít, lerombolva az ott lévő palesztin lakóházakat. (Jeruzsálemről Kroll.)

 

Olajfák hegye 

 

Olajfák hegye, latinul Mons Olivarum v. Oliveti, arabul Dzsebel et-Tor, Jeruzsálemtől K.-re, a Templom hegytől a Kedron-patak völgyével elválasztott, 820 m magas domb. Az Olajfák hegye színhelye Krisztus Getszemani-kertben történt vérizzadásának, elfogatásának és mennybemenetelének. DNy.-i lejtőjén vannak Jeruzsálem mai temetői. Egyik csúcsán, a Skopuson, 1918 óta zsidó egyetem épült.

 

Az Olajfák hegyének térképe -- A hegy látképe -- A Notre Dame központja

 

Olajfák hegye: Jeruzsálemtől északra kezdődő hegylánc. Egy kis darabon a vízválasztó a Földközi-tenger és a Jordán-árok között. Először csak alig-alig változó magasságban húzódik, majd egy meredek lejtő után, mely a nyeregig vezet, a Jeruzsálemből Jerikóba vivő úton át folytatódva végül a Botrány hegyében (742 m) végződik Szilvan falu fölött, ahonnan a Vadi en-Nar völgyfenékig ereszkedik alá. Jeruzsálemet védi az É-i és K-i szél ellen (vö. Zsolt 125,2), ugyanakkor a tenger felől felhőt hozó szelet feltartóztatja, és a Jordántól Ny-ra ki is csapja az esőt, így a szent város, melyet a Kidron patak választ el az Olajfák hegyétől, megkapja a szükséges csapadékot.

 

A NépekTemploma a hegy lábánál, a Getszemáni kertben

 

A hegyláncnak az a szakasza, „amely Jeruzsálemmel szemben áll, keletre” (Zak 14,4), a tulajdonképpeni Olajfák hegye, az Ószövetségben Harhazzetim néven szerepel, de az ÚjSzövetség legtöbbször Olajfák hegyeként említi; latin megfelelője: mons olivarum.

Az Ószövetségben

           2Sám 15,30-16,14 leírja Dávid menekülését az Olajfák hegyén át; felfelé haladva felért „a hegytetőre, ahol az Istent szokták imádni” (15,32), majd miután a hegytetőn túljutott (16,1), elérte Bachurimot (16,5).

           Az Olajfák hegyén Salamon kultikus helyeket létesített feleségei idegen isteneinek tiszteletére (1Kir 11,7; vö. 2Kir 23,13);

Jozija király az Olajfák hegyétől délre eső magaslati helyeket (a vallási megújulás jegyében) „tisztátalanná tette” (= megszüntette).

           Ez 11,23: „Az Úr dicsősége fölemelkedett, elhagyta a várost, és azon a hegyen állt meg, mely a várostól keletre van”;

           Ez 43,1: az Úr dicsősége K felől vonul be újra a Templomba.

           A Zak 14,4 leírta teofániában a végső időben az Úr lába az Olajfák hegyére hág, az Olajfák hegye középen kettéválik, úgyhogy egy igen mély völgy keletkezik. Ez a részlet hozzájárult ahhoz, hogy Jozafát völgyét a Kidronnal azonosították.

           Az Olajfák hegyén égették el a vörös tehenet (vö. Szám 19,1-10), miután a Templom-térről a Keleti kapun és a Kidronon át felvezették.

           Tüzet gyújtva az Olajfák hegyéről adták hírül minden hónapnak a kezdetét.

Az Újszövetség 12-szer említi az Olajfák hegyét.

           Lk 21,37: Jézus éjszakára kiment az Olajfák hegyére (vö. Jn 8,1), „szokása szerint” (Lk 22,39).

           Virágvasárnap az Olajfák hegyén át vonult be Jeruzsálembe (Mk 11,1; Betánia, Betfagé).

           Mk 13,1: Jézus az Olajfák hegyén, a Templommal szemben beszélt a végső időről.

           Mk 14,26: az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival kiment az Olajfák hegyére;

           Jn 18,1: „a Kidron patakon túlra”, ahol „volt egy kert” (Getszemáni).

Az ApCsel 1,12 alapján feltehető, hogy Lukács evangélista szerint az Olajfák hegye volt a mennybemenetel színhelye, mely „Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra” van (2000 könyök, kb. 880 m). A visszajövetelre vonatkozó ígéret (1,11) Zak 14,4-re emlékeztet, és arra is rávilágít, miért gondolt Lukács is az Olajfák hegyére.

 

Az Olajfák hegyének látképe Szilvan falu irányában -- A völgybe vezető út

 

Szent helyek is létesültek itt már a korai időkben. Szent Ilona és Nagy Konstantin egy már előbb is tiszteletben tartott barlang fölé bazilikát emeltetett; nem annyira a mennybemenetel emlékére, mint inkább a tanító Jézus tiszteletére. 378 előtt a mennybemenetelnek külön emlékhelyet létesítettek az említett bazilikától északra, valamivel magasabban. A könnyen megközelíthető, nevezetes helyhez az idők folyamán több olyan esemény kötődött, melynek valójában nincs hozzá köze. Már 330 körül az ún. bordeaux-i zarándok a Színeváltozás hegyének mondja. Szent Jeromos szembeszegül azzal a nézettel, mely szerint az Olajfák hegye volt a Hegyi beszéd színhelye. A görög keresztények a mai napig az Olajfák hegyével próbálják azonosítani azt a galileai hegyet, ahova Jézus a tanítványokat rendelte (Mt 28,16). Minthogy a Lk 10,38-42 Betániához kötődik, az evangéliumban közvetlen utána következő rész (11,1-4) eseményei (a Miatyánkra tanítás) is az Olajfák hegyéhez kapcsolódtak a hagyományban. Napjainkban a francia karmelita apácák Pater Noster-temploma őrzi ezt a hagyományt. A bizánci időben ide települt kolostorok a perzsa betörés (614-től) idején sokat szenvedtek, az arab uralom idején pedig teljesen elpusztultak. Jeruzsálem siratása (19,41-44, vö. 19,37: „közel jártak az Olajfák hegyének lejtőjéhez”) emlékére emelték a ferencesek a Dominus flevit-kápolnát az ásatások során felszínre került osszuárium fölé.

 

Az Olajfák hegye párhuzamos hegyvonulat a Templomheggyel, a Cedron völgy keleti oldalán. Magasabb a Templomhegynél. Északon van legmagasabb pontja, a Galileae hegy, ma Viri Galilaei. Egyes hagyomány szerint itt történt a mennybemenetel, de ezt cáfolják szövegkritikusok, akik egy más hagyományra hivatkozva a középső csúcsot nevezik meg Krisztus felemelkedésére. Itt már szent Helén templomot építtetett.

 

Az olajfák hegyének arab neve: Dzsebel el Tur (Szenthegy). Három csúcsa van:

1. Galilea-hegy volt a 13. században, de a 14. szd.-óta Viri Galilaei, arabul Karm es Sajad (a Vadász szőlője). Ez a magasasabbik, észak felöl. Amikor mecsetté alakították a Mennybemenetel szentélyét, itt kezdték tisztelni a két angyal megjelenését. Fel is állítottak itt is két oszlopot. 1881-óta a jerikói püspök palotája volt itt, körbe kerítve.

2. Krisztus mennybemenetele domb, 818 méter magasan (64 méterrel magasabb a Templomhegynél).

3. Névtelen dombhajlat, a Próféták sírjával.

 

A hegy egyik nyúlványa a Dzsebel Batn el Hauna (Botrány hegye), ahol sokáig bálványozás folyt. Itt áldozták fel minden húsvét előtt a vörös tehenet, melynek hamvaival készítették a tisztító vizet. Itt gyújtották fel azokat a jelzőtüzeket, amivel a babiloni zsidókat tudósították a húsvéti hold feljöttéről.

 

Az Olajfák hegyén egy tevés fényképezést kínáló arab -- Látkép

 

Mögöttünk a hegy tetején lenne látható a Mennybemenetel mecset, amibe a mohamedánok nem engedtek be minket. Ott őriznek egy sziklát, amiben Krisztus lábnyomát fedezik fel egyesek.  A hagyomány szerint Krisztus mennybemenetelekor azon a sziklán állt. Szent Heléna 376-ban, majd később a keresztesek is a hagyomány szerinti mennybemenetel helyére körtemplomot emeltek, az Imbomont (Embomion = oltár). A mohamedánok átépítették Szaladin szultán utasítására mecsetté. Benne őrzik ma is 80 x 50 x 10 cm-es márványfoglalatban azt a bizonyos sziklát, amin Jézus bal lábnyoma látható. A sziklát  Szent Jeromos és Szent Paula is megcsókolta. A ferencesek csak évente egyszer, Krisztus mennybemenetelének ünnepén misézhetnek itt. (A mecsetről bővebben.)

 

A Mennybemenetel-mecset

 

"Krisztus lábnyomát" őrző szikla a mecsetben

---------------------------

Jeruzsálem látnivalói:

                Olajfák hegye (Betánia - Kroll) -- Jeruzsálem (Kroll - Tört.) -- Dominus flevit (Tört.) -- Getszemáni (Kroll - Tört. - Árulás barlangja) -- Mária sírja (Elszenderedés - Tört.)

                Szent István-kapu -- Szent Anna-templom (Kroll - Tört.) -- Bethesda (Tört.) -- Via Dolorosa (Antónia vár Krollnál)

                Keresztút: 1.Állomás  (Megostorozás (Tört.)) - 2.Állomás (Ecce Homo (Kroll - Tört.)) - 3.Állomás - 4.Állomás - 5.Állomás - 6.Állomás - 7.Állomás -

                                8.Állomás - 9.Állomás -- Bazár Jeruzsálemben -- Kopt kolostor -- Szentsír templom (Leírás - Golgota - Tört. - Helyszin - Feltárás - Restaurálás - Status quo)

                                10.Állomás - 11.Állomás - 12.Állomás - 13.Állomás - 14.Állomás (Szentsír - Története Krollnál - Monzai ampullák) -

                Dávid sírja -- Utolsó Vacsora terme (Kroll - Tört -- (Dormitio - Tört)) -- Zsidó negyed (Sion kapu) -- Gyémántcsiszolók -- Siratófal

                Városfalak -- Ain Karem (Kroll - Tört.) -- Templomtér (Kroll: Feltárás - Szikladóm - Falak - Tér metszete - Antónia vár; Int.: Salamoni templomAl-Aksza; M.m.: Tört.)

                Yad Vashem -- Városnézés -- Menora -- Jozafát völgye (Óváros Kroll - Ofel K. - Feltárások K. - Gihon K. - Siloe K. - Sírok K.)

--------------------------------

(Szentföldi utunk)  ---    << Kumrán <<    Olajfák hegye   >> Dominus Flevit templom >>     

-----------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzs%C3%A1lem

http://lexikon.katolikus.hu/O/Olajf%C3%A1k%20hegye.html 

Jeruzsálemről vídeó: https://www.youtube.com/watch?v=An_hynHJohg 

Jeruzsálemről bloggyűjtemény: http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9111439&na_order=