Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Holt tenger

(Szentföldi utunk)  ---    << Almoq <<   Holt tenger    >> Masada >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

A Holt-tenger térképe és műholdképe -- Ilyen félelmetes szakadékokkal ér véget a júdeai sivatag

 

(Szentfödi utunk 5. napja, 1994. október 17., hétfő.) Reggelink svédasztal volt, 7 órakor. Egy óra múlva már el is indultunk. Némi kanyargás után a Holt-tenger partjára érkeztünk. A vízen sem madár, sem hajó nem látható. A víz tükre sima, szép fakó kék. A nyugati part mentén kb. 100 méter magas meredek partoldal kíséri utunkat. A hegyoldalon már messziről láthatóak a régi geológiai rétegek vonalai. Az egyes rétegek igen határozottan elkülönülnek. Színük alapján is, sokszor a jól látható, párhuzamosan futó rétegvonalak alapján, máskor a szabaddá vált felszínükön látható dús kavicsréteg alapján.

 

Szinte érezhető a néha bekövetkező esőből lezúduló iszonyatos erejű özönvíz pusztító hatása

 

A hegyoldalról az erózió óriási kőomlások formájában hozza le az anyagot. A vízmosások mélyen bevágnak a hegyek közé. Óriási sziklatömbök válnak szabaddá a szeszélyes völgyekben. Ezek a völgyek a kőgörgetegek miatt járhatatlanok. Az erózió a minimális csapadék dacára óriási, mert a nagy területről összegyűlő víz hirtelen zúdul le, és iszonyatos rombolást végez pár perc alatt.

 

A világ legmélyebb szárazföldi pontja -- Kőszáli kecske

 

A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت , ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael, Jordánia és Ciszjordánia határán. Neve a zsidóknál Sóstenger, Arabah, vagy Keleti-tenger, a görögöknél Aszfalt-tó, latinul mare Mortuum, az araboknál Bahr Lut (Lót tengere). Több mint 70 km hosszú, 10-15 km széles. Vizében magas a só koncentrációja. A tó a turizmus kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.

 

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, annak vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad.

 

A tömény, olajos érzetű víz leoldja a bőrről a pikkelyeket, egyben összehúzó hatása révén begyógyítja a hámsérüléseket. Az itt feltörő kátrányos iszapból készített pakolás, szintén gyógyító hatású. A bibliai környezet lelkileg megnyugtató hatású, segíti a kikapcsolódást, szép a táj és különleges. Nagy élmény a vízen való lebegés, itt ugyanis elsüllyedni nem lehet. Azért vigyázni kell, a vízre csak háton fekve, vagy guggolva lehet menni. A hagyományos úszásmódok sikertelenek, mert a szembe, szájba kerülő tömény sóoldat maró hatású, és a víz felhajtóereje a taposó embert feldobja valamilyen irányba. A víznek jelentős gyógyhatást tulajdonítanak, a víz serkenti a gyógyulást. A tó vize felett jelentős a belélegezhető káliumbromid és szelén tartalom is.

 

Az Ein Gedi parányi oázis a meredek hasadék végébe ékelve

 

Elmentünk Ein Gedi piciny kis oázisa mellett. Hirtelen bukkan elő a sivár világból az élet üde zöld szigete. A kopár, meredek hegyek közül éltető patak folyik ennek a kedvelt gyógyhelynek a földjére, dús vegetációt táplálva. Ki is használják ősidők óta ezt az kiváló és ritka lehetőséget. A buszból láttunk teve tenyészetet mindenféle korú tevékkel, sok zöldet, fákat bokrokat, parkosított részeket. Üdítő látvány a vigasztalan kőrengeteg és kősivatag közepén az élet diadalát hirdető kis paradicsom. De amilyen hirtelen tűnik elő, ugyanolyan gyorsan vége is, és a lepusztult meredek, kopár hegyoldalakkal folytatódik utunk, a hegyoldalakon a régi korokat idéző rétegsorok vízszintes nyomvonalaival.

 

Egy földtani törésvonalban fekszik, amely a régmúltban aktív földrengésveszélyes terület volt. Ugyanebben a törésvonalban van az afrikai Rudolf - tó is, amely szintén magas só tartalmú tó. A tó vize régen rétegződött, a felső szint a napsugárzástól betöményedett, és nehezebbé vált. Ez a víz 2000 évig nem keveredett össze, ám 1979 őszén, ( történetesen éppen napfoltmaximum idején) a víz egyszer csak átfordult és alulra került a töményebb réteg.

 

A tömény víz vastag sórétegben csapódik ki a parton

 

A környező hegyek sóból és homokkőből állnak. A Holt-tenger hamarosan ki fog száradni, vízkészlete évente, mintegy 5%-al csökken.

 

Sóoszlopok (Egykor a kalap töve magasságában volt a vízszint!)

 

Az erős koncentrálódás hatására sózátonyok jönnek létre, a tó fenekét is vastag sóréteg borítja, az éles kristályok veszélyes és fájdalmas horzsolásokat okoznak.

 

Keletkezését a Jordán repedésvölgyének bezáródása és az így kialakult beltenger beszáradása magyarázza. A parton beszédesen látszanak a geológiai szintvonalak. Nemrég még félsziget osztotta ketté. A víz utánpótlásának csökkenése miatt rohamosan apad a vízszintje. Manapság már csatorna köti össze a kettévált tavat. A déli részen intenzív sótermelés folyik. A víz 30%-os sótartalmú. A lenti jobb oldali térkép még 1960-ban készült, ezzel szemben az északi és déli medence a kiszáradás következtében már teljesen elkülönült egymástól.

 

Növény általában sehol sem látszik. Ha mégis, az vizet jelent. Itt, a forrásoknál némi zöld látható, víz általában itt sem: a víz csak a talajt nedvesíti lenn mélyen, de lehet hogy ivóvíznek befoglalták. Ezeken az egymástól távol található, ritkán előforduló oázisokon rendszerint valamilyen vendéglő, farm, vagy ipartelep van telepítve. Az egyik oázisban tevecsordát láttunk mindenféle korú tevével.

 

A Holttenger rohamos beszáradása és a beszáradás következménye: sóhegyek, valamint a kozmetikumok alapanyagainak kitermelése

 

A kiszáradás miatt a Holt-tenger rohamosan vonul vissza, hiszen a víz-utánpótlása szinte teljesen megszűnt. A víz itt az élet szigorúan követelő szükséglete, valóságos kincs. Nyolc év alatt -- mondják -- a víz egyes helyeken három kilométerrel húzódott vissza. A tó régebben egy nagyobb és egy kisebb vízfelülettel rendelkezett. A kisebbik összefüggő déli medencéjét ma már csak hosszú csatornák segítségével táplálják, a Holt-tenger vizét vezetik oda. Óriási sóhalmokat termelnek ki a rohamos beszáradás következményeként, és a vegyipar igénye szerint.

 

Strandolás

 

Gyógyszálló komplexumok

 

A Holt-tenger déli beszáradó tavához mentünk. Hatalmas oázisban fényűző szállodák közt álltunk meg. Egy étterem mögött fövenyes part, pálmafák, zuhanyozók és a Holt-tenger várt minket. Strandolás kezdődött a legtöményebb sóoldatban. Óvatosan közelítettünk a vízhez, nagyon komolyan vettük a figyelmeztetéseket, amik szemünk védelmét szolgálták elsősorban, de az alapos zuhanyozásra is felhívták a figyelmünket.

 

Mi is élveztük a víz lágy simogatását és a lebegés szokatlan érzését. Fürdés után nagyon jól esett az alapos zuhanyozás.

 

A strandhasználatért jegyet kellett váltanunk (de ezért műanyagszéket is használhattunk). Szokásos pózolás az újságolvasás a vízben

 

A vízbe alig süllyed be az emberi test

 

Langyos, nagyon tiszta vízbe merültünk bele. Rögtön érzi a strandoló a nagy felhajtó erőt, nehéz manőverezni a vízben. Hasra nem fordulhat az ember, mert félti a szemét a sótól. A tömény sóoldat marná a szemet. A test horzsolásainál is erős csípést érez az ember. Függőlegesen nehéz tartania magunkat, mert a víz fel akarja dobni a testet, háton meg nehéz haladni. A víz simogatóan kellemes, kissé olajos érzést kelt. Mintha csúszós lenne. A rendkívül tiszta átlátszó vízben sokáig élveztük a taposás, lebegés örömét. Lassan elmúlt a horzsolásoknál érzett csípős fájdalom is. Elnavigáltunk a vízből kivilágló sózátonyokig. Itt karnyújtásnyi mélységben vastag sórétegből lehet hatalmas tömböket kitépni. Az érdes kristályfelületre nem nagyon mertünk ráállni, féltünk a karcolástól, mert élesen meredtek ki a sókristályok a fenék kristályfelületéből.

 

A gyógyiszappal bekent álnégerek látványa itt megszokott érdekesség

 

A vízben csak háton elfeküdni lehet, a legtöbben egy tipikusan Holt-tengeri pózt produkálnak, elfeküdve fejük, karjuk, lábfejük kiáll a vízből. Emléknek néhány sókristályt gyűjtöttünk. Amikor kijöttünk a vízből, a hőségben nagyon gyorsan száradtunk, a só kásás tapintású rétegben szárad bőrünkre. Kifejezetten kellemes érzés alaposan lezuhanyozni a parton. A víz alaposan kiszívta erőnket, leheveredtünk hát a bérelt nyugágyunkra, és élvezettel szemléltük a strandolók forgatagát. Feketére mázolt férfiak és nők sétálgattak a parton. Iszappakolás volt rajtuk. Az itteni sós víznek is gyógyhatást tulajdonítanak. Hatalmas kozmetikum-ipar települt a kitermelt sóra.

 

 

Egy fotó erejéig sokan kenik magukra az iszappakolást. A kész kozmetikumok drága portékák az illatszerboltokban.

 

A kitermelt sót hatalmas sóhegyekben tárolják, és titkos receptjeik szerint gyáraikban feldolgozva drága kenőcsök, pakolások és más nemes kozmetikumok formájában szállítják külföldre. Svéd támogatással hatalmas gyógycentrumok vannak itt, a betegbiztosító náluk támogatja az ezekben történő kezelést.

 

Két órakor észak felé vettük utunkat, a Júdeai sivatag mellett, a Holt-tenger partján visszafelé robogtunk. Megint elértük a kopár szirteket, a hatalmas kiszáradt vízesésekkel, mély vízmosásokkal. Az éves átlag csapadék csak 58 milliméter, de az évek során hatalmas rombolást tud végezni, annál is inkább, mert nagy területen összegyűlve és hirtelen lezúdulva a nagy tömeg víz elképesztő energiával rendelkezik. Hirtelen érkezünk meg Masadába, ami a parttól eltávolodó dombok kontúrjába szinte beleolvad.

 

(Szentföldi utunk)  ---    << Almoq <<   Holt tenger    >> Masada >>     

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső