Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Jordán völgye

(Szentföldi utunk)  ---    << Tábor hegye <<    Jordán völgye   >> Jerikó >>      

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

(Szentfödi utunk 4. napja, 1994. október 16., vasárnap.) A Tábor hegyétől távolodva észrevétlen haladhattunk el fontos ókori szent helyek mellett, amelyekről vezetőnk nem beszélt, de amelyeknek említhető régészeti maradványai valószínűleg nincsenek is feltárva. A fák gyarapodása sejteti, hogy már a közelben lehet a Jordán.

 

A Jordán térképe

 

A Jordán neve héberül Jarden (a Viharos), arabul Es Seriet el Kebir (a Nagy Itató). A folyó hossza 195 km. A Hermon hegy oldalában ered Hesbaniban, 510 méter magasságban. Mély repedésvölgyben (arabul Ghor) folyik a Holttengerbe. 914 méter esése van, sok kanyarulattal. Vizét ivóvízül és ipari-mezőgazdasági célra hasznosítják, ezért a Holt tengerbe már csak nagyon kevés víz jut (rohamosan apad is a Holt-tenger vízszintje!). Határfolyó Jordániával, ezért csaknem egész hosszában szögesdrót kerítéssel van elkerítve. Végig hadműveleti terület, széles Senki Földje, sűrűn ellátva katonai őrtornyokkal, és a kerítésen belül kitaposott tanknyomokkal. A Jordánnal párhuzamos keskeny autóút egészen Jerikóig többszörös kerítések mellett halad. A túloldalon kopár dimbek-dombok látszanak, ameddig a szem ellát. Utánuk következik a távolban egy zöld sáv, bokrok vagy alacsony fák hosszú sora, valahol ott lehet a Jordán. De azon a részén a Jordán völgyének, szinte minden nap határvillongások vannak, az már frontvonal.

 

Tűzvész, vagy csata után éledő liget és fogadó

 

Pihenő és háborús emlékek

 

Egy oázisba kanyarodtunk le az aszfaltos útról. Az oázis vagy egy forrást, vagy a Jordán, esetleg valami más folyócska közelségét jelzi. Semmi sem mutatja meg a pontos tartózkodási helyünket. Nincs sehol egy útjelzőtábla, az autóbusz megállóján sincs kiírás. A pálmaligetben kis fogadó áll, apró földszintes épület. Előtte a kanyarodó bekötőút által kialakuló tér közepén kis emelvényen kanárisárgára festett tank áll, láthatóan egy győzelem emlékére, egyébként minden felirat nélkül. A fogadó mellett kilőtt kis kétszemélyes tankocska, bizonyára legyőzve. Maga a fogadó egy önkiszolgáló büfé; benn is, de kinn a teraszon is lehet fogyasztani, persze az árak szintje a mi számunkra nagyon is nyugati. Az épület oldalán kétes kinézetű toalett van. A környező pálmaliget nem régen leéghetett, a fák oldalán látszik a tűz perzselése. A bokrok nem sínylették meg túlságosan a tüzet, vagy már gyorsan regenerálódtak. Itt nem is olyan régen csata dúlhatott.

 

Katonalányok és járőröző katonák

 

Sétálgattunk a térségen, nézegettük a tankokat, a környezetet, ennyi látnivaló volt számunkra. Aztán egyszerre csak egy menetrendszerű autóbusz  érkezett a büfé elé. A busz ajtaján először két katona szállt le, géppisztolyát felhúzta (kiélesítette), óvatosan körbe vizsgálódtak. Kis szünet után másik két katona, majd két katonalány szállt le. Alaposan körbevizsgálódtak valamennyien, behatóan meggyőződtek a biztonságról. Mivel veszélyt nem tapasztaltak, fegyvereiket leengedték, bementek a fogadóba, illemhelyre, majd leültek az árnyékba, beszélgettek, falatoztak, iszogatták a kólás dobozukat. Csak a katonák után szálltak ki civilek a buszból. Mi a női katonák látványát roppant szokatlannak, érdekesnek találtuk. A katonalányok láthatóan élvezték a mieink csodálkozó pillantásait, vidáman engedték magukat fényképezni is.

 

Határövezet -- Küldöttség látogatása a senki földjén (Netanjahu) -- Palesztin család "ellenőrzése"

 

Utunk a Jordánnal párhuzamosan haladt, de látszólag egy senki földjén, biztos, hogy jó nagy távolságban a folyótól. Az autóút keleti oldalán, nekünk balkéz felől, végig a kettős drótkerítés húzódott, időnként kapuval és katonai állomással. Az út és kerítés közt, meg a kerítés túloldalán is tankok taposta hadiút fut. Biztos, hogy az aszfalt út se a tankok súlyát, se a lánctalpak rombolását nem viselné el. A kerítésen túl, ameddig a szem ellát, a kietlen sárgásszürke homokbuckák, vízmosások sorakoznak, szinte ezek a dombok adják a látóhatárt. Messze, valahol a távolban felsejlik időnként a buckák mögött a Jordán közelségét jelző növénysáv, de csak ritkán lát el oda az ember a dombok miatt.

 

Jordán hangulatok

 

Az út nyugati oldalán is szélesebb-keskenyebb homoksivatag van. Időnként egy-egy hegy lába az útig ér, a vízmosások felfutnak a magas hegyek kopár oldalára, ott is mindent sárgásszürke homok és kőtörmelék borít. Itt volt egykor a tejjel mézzel folyó ország, az Ígéret Földje, a Kánaán. Most növényzet csak itt-ott látható. Az ember annak idején a fákat kivágta, a sarjadó növényzetet lelegeltette, ezzel iszonyatos környezetpusztítást végzett. Növényzet nem nőtt, elsatnyult, az időnkénti eső a termőtalajt könyörtelenül lemosta, homok és kőpusztasággá változtatva a vidéket. Volt időnk a hosszú úton ezen alaposan elgondolkodni. 

 

 

 

Közlekedés a sivatagban -- Határövezet kerítéssel és betonfallal

 

Az aszfaltút elágazás nélkül kanyarog a csupasz meddőhányószerű dombok közt. Alig van megálló, csupán néhány autóbusszal és autóval találkoztunk.

 

Legelésző nyáj és pihenő karaván

 

Két helyen tanyáztak az út mellett beduinok. (Az öltözetük alapján tűntek araboknak.). Az egyik helyen nyájjal járták a dombokat. (A dombok teljesen kopárnak látszanak! Hogy mit esznek ezek az állatok?...) A másik helyen a nomádok (bizonyára arabok) autóval közlekedtek és az út mellett éppen pihenőt tartottak, ott heverésztek az út közelében.

 

Megint egy másik helyen, egy árokba csúszott autóbusszal találkoztunk. A délelőtti zápor itt sárral árasztotta el az utat, az autóbusz a tócsában nyilván eltévedt és félig az árokba billent. No az árok nem volt fél méternél mélyebb, így a lankás árokparton nagyobb baj nem történt, de az autóbusz mozgásképtelenné vált.  Az utasokat már elvitték ebből a láthatóan határzónából, a busz mellett már csak a rendőrök ügyködtek.

 

Hamarosan katonai őrállás beton terelőfalai kényszerítették buszunkat lassításra és kanyargásra: Palesztina határára érkeztünk. Itt hatalmas, csíkosra festett betontömbök kényszerítik a gépkocsikat szlalomozásra, ezzel lehetővé válik a biztonságos határellenőrzés. Mi megállás nélkül, egyenletes tempóban haladhattunk át a másik országba, Palesztinába.

 

Ciszjordánia (arabul ضفة غربية, azaz „a Jordán nyugati partja”, angolul West Bank, azaz „nyugati part”, héberül יהודה ושומרון Jehuda és Somron, azaz „Júda és Szamária”) a Közel-Keleten, Palesztina keleti részén, a Jordán folyótól nyugat-délnyugat felé elhelyezkedő terület. Észak, nyugat és dél felől Izrael, míg keletről Jordánia határolja.

Ciszjordánia becsült összlakossága 2,8 millió fő, ebből 2,4 millió palesztin (a lakosság 86%-a), kb. 400 000 fő pedig izraeli telepes (Kelet-Jeruzsálemet is beleértve). Ezenkívül kis létszámú egyéb etnikai csoportok is találhatók, mint a néhány ezer fős szamaritánus közösség.

 

2004 óta Ciszjordánia 40%-a és a lakosság nagy része a Palesztin Nemzeti Hatóság korlátozott polgári törvényhozása alatt áll (lásd még Gázai övezet). A terület nagyobb részét Izrael ellenőrzi. 2005. augusztus végére Izrael kiürítette a Gázai-övezetben létrehozott zsidó településeket és továbbra is napirenden van a ciszjordániai zsidó telepek fokozatos felszámolása, párhuzamosan az itteni területek palesztin adminisztráció részére történő átadásával.

 

 

Tevék

 

(Szentföldi utunk)  ---    << Tábor hegye <<    Jordán völgye   >> Jerikó >>      

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

--------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jord%C3%A1nia

http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/349347_a_jordan_folyo_volgye_a_vitak

http://hu.wikipedia.org/wiki/Palesztina

http://www.zsidok-keresztenyek.eu/bibliaiskola/pdf/kik_is_a_palesztinok.pdf

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag-felbomlasaig/az-europan-kivuli-vilag-a-ii-vilaghaboru-utan/izrael-tortenete-es-a-palesztin-zsido-ellentet

http://www.nyest.hu/hirek/palesztinok

http://cikkek.soti.ca/palestinians-topic.html

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IL/hu/Konzuliinfo/Izraelbe+utaz%C3%B3knak/konzuliinfo_izraelbe_utazoknak.htm (2014)