Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Akko

(Szentföldi utunk)   <<Kármel<<    Akkó    >>Názáret>>    

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

 

(Szentfödi utunk 2. napja, 1994. október 14., péntek.) A Kármel oldalán, meredek utcákon ereszkedtünk le, az öböl túlsó oldalán Akkó városa csillogott, balra a tenger a hatalmas kikötővel volt látható.

 

 

Amarnai levelek

 

Akko város neve a Tell Amarna táblákon szerepelt először Akka néven. A Szentírásban Accha, görögül Ake, a Ptolemausok korában Ptolemais, az araboknál Akka néven szerepel, nevezik Acra-nak is. A zsidók a honfoglaláskor nem tudták bevenni.

 

Szent Pál Kis-Ázsiából jövet kiszállt Ptolemaisban, majd egy napot ott töltve szárazföldön folytatta útját Jeruzsálembe. A kereszténység hamar felvirágzott Ptolemaisban. Sok csere történt a város birtoklásáért az elmúlt évszázadokban. (S193; Ú582)

 

 

Akkói utcaképek

 

Akkó térképek

 

A város madártávlatból több irányból is

 

Szinte egymásba ér a két város, Haiffa és Akka. Azonban mindkettő egész más jellegű. Földszintes, keleties házak, szűk utcák, nagy forgalom fogadtak minket itt Akkóban. Meglehetősen valószínűtlen helyen, szinte a forgalom közepén parkoltunk le, gyalogosan indultunk el a várost felfedezni. Óriási tömeg áramlott ide-oda, a főtér környékén, igazi keleti hangulat, legalább is számunkra, a kelettel még csak ismerkedő látogatók számára.

 

El Jazar mecset           Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

 

Az El Jazar mecset előtti széles térség és a mecset udvara

 

Széles, kövezett főutcára jutottunk (talán akár tér is lehetne) . Itt áll az egyik oldalon egy múzeum, a másik oldalon a fehér El Jazar (vagy , mások szerint egyszerűen "Nagy") mecset, amely magas tömény kőfallal volt körülkerítve. A mecset 1781-ből származik, ennek udvarába a sarkánál található magas lépcsőkön jutottunk fel. Békés, csendes térségen találtuk magunkat, érezhetően ez az elmélyedés és áhitat helye.

 

A mecset udvara a kúttal és a mecset belső tere

 

A nagy, tágas udvar közepén a mosdó kút áll. Körben csapok vannak a kúton, a csapok előtt márvány székecskék a lábmosás céljaira. Szemben, az udvar túlsó oldalán áll a mecset. Ez egy hatalmas, szinte kocka-belvilágú terem, a padlója gyönyörű szőnyeggel takarva. Mi csak egy korlátig mehettünk. Benn alacsony oldalhajó-szerűség vonul körbe, gazdag díszítés, csodálatos csillárok, sok könyv van a mecsetben.. Szemben könyvek vannak polcokon, a földön ülve olvas egy moszlim mit sem törődve  a látogatók tömegével.(A30)

 

Szent iratokat tanulmányozó muszlimok

 

Körben a beugrókban kis lócák mellett ülve tanulmányozzák néhányan a szent könyveket. A vastag szőnyegborítás a hatalmas belső teret nagyon csöndes hellyé teszi, nyilvánvalóan elmélyedésre alkalmas a mecset. A mecset területén van Szulejmán sírja, kinn a nagy épület mellett, egy alacsony házikóban. A törött ablakon belestünk, vastag porral borított szarkofágot sejtünk a piciny házikóban. Nem egészen méltó egy nagy ember sírjához, de lehet, hogy az arabok másként gondozzák a halottak emlékét. A nagy udvart oszlopsoron nyugvó tetőzet veszi körül.

 

Bazár           Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

 

A bazár gazdag választékot kínál a potenciális vevőknek

 

A mecset külső oldalán a főutcára bazárok nyílnak, mindenféle keleti portékát, csemegét árusítanak. Az út túlsó oldalán van a múzeum, ami zárva volt sajnos.

 

A piac gazdag áruválasztéka mellé az árusok -- sokszor szinte tolakodóan agresszív -- kínálata, hangos kiabálása járul

 

A térség végén az út elkeskenyedik, sikátorba megy át. Néhány kanyar után egy nagy rézműves kereskedő légkondicionált üzletéhez érkeztünk. Töménytelen csecsebecse, keresztek, mécsesek, tálak, gyertyatartók, menórák, stb. volt itt felkínálva. Világcég ez az ötvös dinasztia, uralkodóházaknak is szállít. Mindenféle valutát elfogadnak, nagyon előzékenyek. Az egyik mesterember egy rézlemezből gyors kalapálással készített takaros kis hamutartócskát, és mosolyogva nyújtotta át egyik útitársunknak emlékül.

 

Karaván szeráj           Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

 

A karavánszeráj teljesen kihalt volt, de egykor az udvar alaposan megtelhetett emberrel, állattal

 

A szerájban egyetlen gyümölcslé árus ajánlotta frissen sajtolt itókáját (minimális sikerrel), de mi már siettünk is a kikötő felé

 

A kanyargós sikátorokon tovább haladva a híres karaván szerájhoz érkeztünk. Ez belül egy hatalmas udvar, középen kúttal. Körben ajtók a szálló vendégek szobáihoz, és a raktár helyiségekhez, a szegényebbeknek pedig a földszinten a fal mentén körben az oszlopokon túl gang. Az udvar közepén az állatok tanyázhattak. Nem volt forgalom most, egyetlen gyümölcsárus árválkodott az udvar sarkában, remélve, hogy néhány pohár narancslevet kipréselhet számunkra kézi sajtóján.

 

A melegben kellemes lehetett a különböző italárusok portékája

 

Sokféle keleti öltözet, szín, beszéd kötötte le a figyelmünket a nagy forgatagban

 

Igazi keleties hangulat vett körül minket ebben a sikátorok kusza összevisszaságát nyújtó világban. Zsúfoltság, gyerekek, emberek, árusok tömege, Mindenfelé lógó kábelek láthatók, rendezetlenség jellemző a sikátor világára.(A34) Nagy volt a hangzavar, kínáltak mindenfélét, mindenféle embertípus megtalálható itt. A nagy a  nyüzsgésen, a tömegen elég nehezen tudtuk magunkat átverekedni. Mindenesetre képet kaptunk a keleti bazárok hangulatából.

 

Kikötő           Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

 

A kikötőt védő bástya maradványa és a hajók tömege

 

A sikátorokból a kikötő széles térségébe érkeztünk. Ilyen az arab városok képe. Hajók, vagy talán inkább bárkák tömege fogadott minket a kikötőben. (A35) A kikötő bejáratát egykor bástya védte, ma annak csak romja látható az öböl közepén. Állítólag annak idején vaslánc volt a kis szigetig kihúzva, az védte a kikötőt mindenféle illetéktelen besurranó hajóstól. (A36)

 

A várost a tenger felől is magas fal védte

 

A lovagvár mára békés múzeummá vált, csodálatos kincsekkel gazdagítva

 

A szárazföld felől is komor várfalak és bástyák védték a várost

 

Ez az ősi kikötőnegyed  Az Ahmed-Dzsezzár mecset mellett kerülünk ki a partra. Mólók mellett sok halászhajó volt kikötve, a parton rengeteg halászháló hevert. Egy részét szárították, más részét javítgatták, volt amelyik csak hevert ott munkára várva. Mindegyik háló vékony damilszálakból készült. Kerülgettük a kupacokat, mégis sikerült egy hálóba beleakadnom, nagyot estem, a térdem és a pantallóm bánta...

 

Búcsúpillantások a kikötőre

 

Elhagyva a kikötőt, a parti bástyákra mentünk fel. Ezek a bástyák a tenger felől védték a kikötőt és a várost. A magas bástyafal komor tömegéhez vidám színfolt kontraszt volt néhány fiatal produkciója: nagy szorgalommal ugráltak a tengerbe a 10-15 méter magas bástyafalak tetejéről. Csak ekkor fedeztük fel, hogy a víztől a fal külső oldalán meredek lépcső vezet fel a bástya tetejére, ezen másztak a fiúk vissza újabb ugráshoz. 3/4 4-kor elindultunk  a hegyeken át Názáret felé.

 

Akko - El Jazar mecset - Bazár - Karaván szeráj - Kikötő

(Szentföldi utunk)   <<Kármel<<    Akkó    >>Názáret>>    

-----------------------

Kapcsolódó háttéranyag: Akkó története

-----------------------

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Akko _(v%C3%A1ros)