Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk

Jaffa

(Szentföldi utunk)     << Tel-Aviv <<      Jaffa      >> Netanya >>    

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Sokat és sokáig álmodoztunk feleségemmel egy Szentföldi utazásról. 1994-ben aztán belátható közelségbe került a régen ápolgatott titkos terv magvalósulása. Nagy energiával kezdtük a felkészülést, és 1994. október 13-20-ig részt vettünk egy Szentföldi Zarándokúton. A sikeres utazás után hosszú feldolgozási időszak következett, míg -- évek alatt, többszöri átdolgozás eredményeként -- összeállt jelen anyagom.

(Szentfödi utunk 1. napja, 1994. október 13., csütörtök.) A Tel-Avivi modern épületek, ragyogóan kivilágított üvegportálok után -- ahogy tovább haladtunk -- a külvárosban megváltozott a kép. Arab-jellegű lett a környezet. Ezt a városrészt az arabos utcák után műemlék-jellegű rekonstrukciókkal valóban Tel Aviv művésznegyedévé tehették. Jaffába érkeztünk.

  

 

Jaffa térképei és látképe

 

Jaffa neve sokféle változatban fordul elő:

            Jaffa               mondjuk mi magyarok,

            Jafo               (a város neve héberül יָפוֹ = szép) ez a város mai neve,

            Joppé             (görögül Γιάφα, ógörögül Ιόππη) a Bibliában így található,

            Joppe              (latinul),

            Ja-pu              (a Karnaki oszlopokon így szerepel, Kr.e. 1600, Kr.e. 1400 már említik),

           Yaffa               (يَافَا,  Al-Muqaddasi arab geológus szerint a "hangszórótölcsér" arab neve nyomán eredezteti),

            Ja-ap-pu-u       (az asszír ékírásos szövegekben ezen a néven szerepel). [U58]

 

Maga a Jaffa név valószínűleg egyiptomi eredetű, az Amarna-levelek Yapu-ként említik. Más nevei még: Japho, Joppa a görög "Ιόππη" átírása. A 9. században élt, fiatalon meghalt arab geológus,  a Yaffa névvel azonosítja, amelyet napjainkban is használnak ként az arabok.

 

A város eredete sok mondában lett már leírva:

            A rabbik hagyománya Japhetnek, Noé fiának tulajdonítja a város alapítását, nem sokkal a vízözön után.

           A görögök mitológiája szerint Jopáról, Eolus lányáról (aki az etióp királyhoz Kepheushoz ment feleségül) lett elnevezve a város. A Iopeia („Jofeia”) név Kassziopeia nevére utal, aki Androméda anyja volt.

           Caius Plinius Caecilius még a vízözön előtti időkre teszi a város alapítását. Ő Jopa nevével hozza párhuzamba, aki Aiolosz, a szelek urának lánya volt.

            Josephus Flavius szerint Jaffát a föníciaiak alapították, és minden valószínűség szerint neki van igaza.

 

A karnaki oszlopokon Kr.e. 1600-ban, és egy ékírásos levélben Kr.e.1400 körül már Ja-pu néven szerepel. A várost Izrael számára csak Dávid tudta meghódítani, hadjáratai során szerezte meg a filiszteus tengerparttal együtt. Salamon király idejében Jaffa kikötőjébe érkezett a templom építéséhez szükséges libanoni cédrusfa. Az ország kettészakadása után Jónás próféta híres szökési kísérlete is itt történt. Változatos volt a város sorsa a továbbiakban, a kereszténység megérkezéséig is, bár kereskedelmi és stratégiai jelentősége akkorra már erősen lecsökkent.

 

Az apostolok idején már voltak Krisztus tanításának hívei a városban. Olvasunk Tabitha feltámasztásáról, Simon tímárról, akinek a házában Péter látomásban kapott megbízást  a pogányok befogadására.

 

A későbbiekben is változatos sorsa volt a városnak a rómaiak, a keresztények, a mohamedánok, a keresztesek alatt. A 19. század végén gyors fejlődésnek indult, s a 20. század elején már negyvennégyezer lakója volt. Kereskedelmi forgalma is gyorsan növekedett, a Jeruzsálemi zarándokok akkor mintegy évi ötvenezres tömege is itt szállt partra. Jaffa forgalma 1909-ben: évente 400 gőzhajó, 500.000 tonna rakomány. Ekkoriban 4000 vitorlás fordult meg Jaffában, összesen 150.000 tonna teherrel. [U61]

 

Ben-Gurion és Szenes Hanna -- Tel Aviv Jaffáról nézve -- A Dizengoff-tér Tel Aviv-ban

 

1909-ben a cionisták Jáfóból megalapították Tel Avivot, 1948-ban pedig a két várost Tel Aviv-Jaffa néven egyesítették. Ma 450ezer lakosa van. [S185; Ú56] Az arab lakóság 1948 után tömegesen költözött el Jaffából. Jelenleg a városka újrarendezése folyik, csak itt-ott láthatók arab épületek, üzletek (de azért láthatók). A hegyen festői kertek, képtárak, butikok, kávéházak és éttermek találhatók. Itt található az régmúltat feltáró ásatás, a Szent Péter templom és a kolostor. A hegytetőn hatalmas park lett kialakítva, innen csodálatos a kilátás a tengerre és a tengerpartra, Tel Avivra. Itt nagyon nyugalmasak a nappalok és éjszakák, mondják a leírások.

 

Jaffa a tenger felöl: északról és délről

 

Utcarészlet az arab negyedben

 

Teljes sötétben érkeztünk meg Jaffába, Tel Aviv délnyugati sarkába, pedig még csak 17,30 volt. Izraelben korán sötétedik. Jaffa már keleties forgalmú, keleties hangulatú, antik városrésze Tel Avivnak, egykor jelentős kikötő volt. A házak alacsonyak, itt már sok az egyszerű lapos tetejű, szinte kocka alakú épület. Az utcák tele vannak lógó villanyvezetékekkel, üldögélő, tereferélő, vagy sétálgató sötétbőrű emberekkel. Rövid kerülőt tett autóbuszunk a városrészen át, és egy kiemeltebb zónába jutunk, az ősi vár tövébe. Ez a domb valamikor szőlőhegy volt. Az arab lakósság 1948 után tömegesen költözött el a városból, de a rendezési munkákból még nagyon sok feladat maradt hátra. Manapság ez a rész Tel Aviv művésznegyede.

 

Rekonstruált utcarészletek a középkori városrészből

 

A forgalom nagy volt, az utcák keskenyek. Egy sorompóval védett parkolóba érkeztünk végül is. Kiszálltunk az autóbuszból és gyalogosan indultunk fel a várba; előbb szűk lépcsőn, majd szűk sikátorokon át mentünk felfelé a hegy tetejére. (A4)

 

Utcarészlet és kerámia utcanévtáblák

 

Az utcák névtáblái majolikából vannak, szimbolikus képek, a zodiákus képei teszik érthetővé az írástudatlanok és idegenek számára is az utcaneveket. Az utcák tiszták, itt már nem túl népesek. A kihaltság valószínűleg csak az esti időpont következménye. Egyébként a sikátorok kivilágítása nem túlságosan nagy, inkább csak mi turisták vagyunk az utcákon.

 

A domb tetején, a vár helyén park van.

 

Modern szoborkompozíció Jaffa legmagasabb pontján

 

A legmagasabb ponton emlékmű áll, hatalmas kapuforma, ami modern stílusban, szimbolikusan ábrázolva pár köbméterbe zsúfolja az egész zsidó történetet. Ahogy magyarázza idegenvezetőnk, hihető az ábrázolt szereplők jelenléte, de maga a szobor engem inkább egy autótemető kockába préselt "autócsodáira" emlékeztet. Sem részleteit, sem egészét nem tudtam nagyra értékelni. Az emlékművön felismerhetők részletek, azonban számomra furcsa zsúfoltságban, az arányok jelentős torzításával. A zsidó történelem szinte egészét préselte bele a művész ebbe az alkotásba. A hipermodern műnek minden parányi részletébe fontos események vagy talán inkább jelképek vannak belesűrítve (vagy belemagyarázva). Hát ilyen egy modern alkotás, ilyenek a modern művészek. Ez is egy művészeti irányzat... (A6)

 

Fenn a magaslaton, gyönyörű ligetben, pálmafák fölött pihentünk meg a kőkorláton. Csodáltuk a kikötő ás a város fényeit, és elemeztük az emlékmű részleteit, amit Aviva lelkesen magyarázott. (A5)

 

Idegenvezetőnk élénken magyarázza a látnivalókat

 

A Jaffai Szent Péter templom és a templom oltára

 

Az emlékmű körüli tető párkányától remek kilátás van az éjszakai Jaffára, az öbölre, és a távolabbi Tel Avivra. A képesalbumok tanúsága szerint innen nappal megdöbbentő kontrasztját lehet látni az ősi Jaffának és a hipermodern Tel Avivnak. A parkban feltűnően sok macska kóborolt, a sétautak azonban tiszták. Sétára indultunk a dombon. Szent Péter temploma a keleti oldalon már a sötét háttérbe merül. Ki van ugyan világítva reflektorokkal, és a sötét háttér előtt remek látvány a pálmák közt álló templom, de sajnos zárva van. Volt olyan reményünk korábban, hogy itt lesz első szentföldi szentmisénk, de a sötétség elnyelte reményünket. A templom barokk, mely 1888-ban épült egy régi templom romjain. Azt az ősi templomot 1252-ben Szent Lajos király adományozta a ferenceseknek. A főoltár képe Szent Péter látomását mutatja.[S199; U62]

 

A középkori városrész feltárt részletei -- Tel Aviv térképe

 

Elhaladva a templom mellett, egy közeli téren hatalmas szabadtéri színpadnak tűnő pódiumot találtunk. Ez alatt az ősi Jaffa ásatásait néztük meg, melyeket 1990-óta tártak fel. Itt a tér alatt nagy térségben láthatók az ősi Jaffa hegyre épített falainak, házainak maradványai. (A7) A látogatók szintjéről emeletnyi mélységbe lehet lepillantani, lépcsőkre, utcarészletekre, lakószobákra. Egy részük restaurálva van, javarészük azonban a feltárt állapotában lett konzerválva, mint az aládúcolt bejáratnál is látható. (A8) A múzeumban falmaradványok, épületrészletek, utca burkolat látható remek egymás hegyén-hátánságban. A rétegek történetét, értelmezését körben a fal mellett elhelyezett üvegtárlókban képek, metszetek, leletek magyarázzák. Szinte teraszról nézhetjük a romokat, majd lemehetünk egy teraszra és onnan szűk sikátor maradványára tekinthetünk le.

 

Jasszer Arafat

 

Az autóbuszba visszaszállva megint kerültünk a városban egyet, elmentünk egy színesen kivilágított torony mellett. Kicsit emlékeztetett a mi vidékeinken látható, a Monarchia idejéből megmaradt transzformátor tornyokra. Ez azonban díszesebb, karcsúbb, kivilágított színes üvegtetővel rendelkezik. Ez egyike annak a három toronynak -- mesélte Aviva -- ami a szultán ajándéka volt.

 

Lassan haladtunk kifelé a városból. A külváros egyre kopottabb volt, láthatóan sok az arab, egyforma jellegzetes házakkal, töménytelen felirattal, vagy tán graffitikkel. Az arab írást csak érintőlegesen tanulmányoztam, így fogalmam sincs mit tartalmazhatnak a feliratok  Az autóúton továbbra sem kisebb a forgalom. Aránylag egyenletes tempóban, szép lassan mentünk. Időnként a sötétben dús növényzetbe burkolódzó villák sejlettek fel, és nagyon előkelő szállodák.

 

(Szentföldi utunk)      << Tel-Aviv <<      Jaffa     >> Netanya >>    

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

-----------------------

Kapcsolódó háttéranyag: Jaffa története

-----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jaffa 

http://www.ittvoltam.hu/ittvoltam.aspx?id=1c035f22-bfff-48ca-bc2c-07be0b8e9a3c 

http://www.magen.hu/oldalak/200/tel_aviv_%C3%A9s_jaff%C3%B3