Rieth József: Útiemlékek

Hajdúdorog - 1. rész. Város és püspökség

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

1.Máriapócs  -  2.Kegytemplom  -  3.Szolgálatunk  -  4.Emlékképek  -  5.Zarándokok  -  Hajdúdorog 1.  -  H.d. 2.  -  Debrecen 1.  -  D. 2       

Ministránsok zarándoklata. A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom ministránsaival 2010. április 30. és május 1. között zarándokúton vettünk részt Máriapócsra. A kegyhely meglátogatása során kihasználtuk az alkalmat, és ellátogattunk Hajdúdorogra és Debrecenbe is.

 

HAJDÚDOROG

2010. április 30- május 1.

Már a kőkorszaktól kezdve lakott volt.

- bodrogkeresztúri kultúra nyomait magán viselő rézbalta, amely a Kr. e. 2300-2200-as évekből származik.

- legkorábbi emberi települések a mai várostól északra alakultak ki, a mai Szállásföld nevű külterületen.

       vaskorban a szkíták is

      Kr. u. 30-ban a szarmaták. Emlékük a Csörsz-árok.

 

Germán nép: a gepidák,

                   567 körül az avarok,

                   896-ban a honfoglaló magyar törzsek.

 

Ond vezér nemzetségének birtoka,

             Temetőhegy sírjai

             Templomdomb:

                   Szent István király korabeli templom

                   körülötte temetőt.

 

A mai Hajdúdorog őse 1301-ből származik

      A Doroch néven ismert falu

      a Gutkeled nemzetség birtokában volt.

1312-ben a települést már Dorogegyháza néven említik

1430-ban az Anjoukhoz közelebb álló Kállayak kapták meg.

 

Később a Szapolyaiaké volt, majd

      1566 után Dorok néven fizettek adót.

      1593-ban megindult a tizenöt éves háború,

             feldúlta Dorokot, és a falu szinte teljesen elnéptelenedett

 

A 19. század folyamán meghatározóvá vált a görög katolikus vallás. A Szentszék engedélyezte, hogy a bizánci rítusú szertartásokat ószláv illetve román nyelven is végezhessék, és azok külön püspökségbe szerveződhessenek. Az 1770-es évektől kezdve igyekeztek előremozdítani a magyar nyelvű liturgia ügyét, de sok eredmény nem született. 1868-ban a hajdúdorogi mozgalom levélben kérte Ferenc József magyar királyt a magyar bizánci egyházmegye felállítására és a magyar nyelvű liturgia bevezetésének támogatására. Az uralkodó ekkor alapította meg a Hajdúdorogi Külhelynökséget. 1868-ban kezdtek neki a templom átépítésének. Az 1876-ig tartó építkezések során a barokk stílusú templomot romantikus jegyekkel újították fel, és három hajós bazilikává alakították át.

 

A királyi döntés hatására egyre több helyen miséztek magyar nyelven, amit 1896-ban Róma erélyesen megtiltott.

1900-ban zarándoklat Rómába,

      400 hívő és 67 pap zarándoklatában

       45 hajdúdorogi is részt vett.

      A küldöttséget fogadta XIII. Leó pápa,

      1912. június 8-án X. Piusz pápa

             megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét.

 

A város központját park díszíti, ahonnan minden érdekes látnivaló megtekinthető. A déli park központja egy szobor, amely a Jákob és az angyal címet viseli, míg az út átellenében fekvő északi park központjában áll a Hajdúk kútja. Ez a kút a hét hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Polgár és Vámospércs) címereit és neveit viseli magán. A hétoldalú kutat Zsolnay-kerámiából készítette Fürtös György iparművész.

A kutat elhagyva átkelünk az úttesten és a Görög Katolikus Általános Iskola épülete előtt elhaladva elérjük a templomkertet. A hatalmas több százéves tölgyek árnyékában magaslik az imént jellemzett székesegyház. (Az Óvoda utcai kocsányos tölgyek Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeit képviselik.) E mellett található a Városháza. A város járdáit sokfelé szegélyezik faragott padok vagy egyéb táblák, melyek a nyaranta rendezett faragó-táborokban készültek.

A központon kívül megéri még elmenni a Rózsa utcába, és ott a Tájházat megtekinteni, vagy a Jackovics utcában felkeresni a Helytörténeti Múzeum kiállítását. Itt őrzik a Temetőhegy sok kincsét, és egy egyháztörténeti kiállítás is helyet kapott a múzeumban. Az Ady Endre út és a Tanító út sarkán áll Magyarország első Görög Katolikus Gimnáziuma. A modern felszereléssel ellátott iskolát sok görög katolikus választja tanulmányainak helyszínévé, nemcsak hazánk határain belül.

 

Dr. Dudás Miklós OSBM megyéspüspök

1937. október 29-én elhunyt Miklósy István püspök. Halála után Bányai Jenő

pápai prelátus, nagyprépost, mint káptalani helynök kormányozta az

egyházmegyét.

XII. Piusz pápa 1939. március 25-én Dudás Miklóst, a Szent Bazil Rend

magyarorszúgi főnökét nevezte ki a Hajdúdorogi Egyházmegye második

püspökévé.

 

Dudás Miklós püspök, aki korábban Hajdúdorogon letelepítette a bazilita

szerzeteseket, Máriapócsra hívta a bazilissza nővéreket, és 1941-ben a

Zarándokház, 1945-ben pedig a Görögkatolikus Árvaház vezetését bízta rájuk.

1942-ben Hajdúdorogon Görögkatolikus Kántor-Tanítóképző Intézetet alapított,

amely mellett fiú- és leány internátus is működött, a szerzetes papok,

illetve a nővérek vezetésével. 1943-ban ugyancsak Hajdúdorogon

Görögkatolikus Népfőiskolát létesítetett; Nyíregyházán pedig megalapította a

Szent Jozafát Görögkatolikus Diákotthont.

 

1950-ben Dudás Miklós püspök megalapította a Görögkatolikus Papnevelő

Intézetet és Hittudományi Főiskolát.

 

1995-ben jogilag kettéválasztotta a Hittudományi Főiskolát és a Papnevelő

Intézetet. 1990-ben kezdődött meg a levelező tagozatos hitoktató és

hittanárképzés civil hallgatók részére. 1991-ben a Nyíregyházi Főiskolán is

elindult a harmadik szakként felvehető hittanárképzés.

 

Ugyanebben az évben a nyíregyházi Hittudományi Főiskola a Római Pápai Keleti

Intézet Keleti Egyházak Tudományok Fakultásának kihelyezett tagozata lett.

Így az 1995/96-os tanévtől elkezdődhetett az egyetemi szintű képzés.

1998-ban megtörtént az állami akkreditáció is, 2000. január 1-jétől pedig a

Főiskola hivatalosan is Szent Atanáz nevét viseli. 2001. május 8-án tették

le a Főiskola új épületének alapkövét. Az új épület felszentelése 2003.

szeptember 6-án volt.

 

A műemlék templomot a feltehetően XVII. századi alapítása után 1752-53-ban építették át egyhajós, barokk stílusú templommá. 1868 és 1876 között háromhajós bazilikává alakították.

 

  

Az ikonosztázion késő barokk stílusban készült a XVIII. század végén. A képfal öt szinten elhelyezett 54 ikonból áll. Valószínűleg egyetlen mester irányítása alatt készült - a legutóbbi restaurálás során a szakemberek kiderítették, ez a mester a híres Jankovics Miklós volt. A gazdag aranyozású keret és a világoszöld szegély kiemeli az ikonok hatását. A diakónusi ajtókon Szent Mihály és Gábriel arkangyal látható, míg a királykaput ószövetségi jelenetek díszítik. A három ovális secco feltehetően a XVIII-XIX. század fordulóján készülhetett, közülük kettőt - az Érckígyót és az Ígéret földjét - 1989-ben restauráltak.

  

Ajánlatkérés több szállás- helytől egyszerre: A listát a  gombok használatával állíthatja össze.

 

Akciós ajánlatok

Ismerje meg partnereink

aktuális ajánlatait!         Úticél: Balaton, Budapest, Siófok

Csoportos ajánlatkérés TÉRKÉP | Szállás | Látnivalók | Wellness, Spa | Szolgáltatások | Konferencia | Üdülési csekk | Programok 

--------------------------------------------------------------------------------

Hajdúdorogon:   Látnivaló - Wellness, Spa

9281 lakosú város Hajdú-Bihar megye északkeleti határán. A hét történelmi hajdúváros egyike, mely kultúrtörténeti szempontból országszerte híres értékeket hozott létre.

  

A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki.

  

Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. Művészeti szempontból legértékesebb része az 54 képből álló ikonosztáz.

Kiemelkedő építészeti érték az 1660-as években épült árkádos városháza, melynek oromzatát a város címere díszíti.

 

A városban jelentős képzőművészeti alkotások láthatók: Jákób küzdelme az angyallal; 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek; Hajdúk kútja; Bocskai lovas szobor; Római Zarándoklat; Görög Demeter mellszobor; Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla.

 

Hajdúdorog történelmi emlékeit, néprajzi értékeit, egyháztörténeti kincseit a Helytörténeti Gyűjtemény óvja, és kiállításokon mutatja be. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét.

  

A városba látogató turisták és a helyiek pihenését szolgálja az 1084 méteres mélyfúrású kútból feltörő, 64,5 °C-os hévíz táplálta Strandfürdő.

 

Hajdúdorog lakossága hagyomány- és vendégszeretetével gazdag élményt nyújt - a húsvéti pászkaszentelésen, a város napján, a Szállást keres a szent család programon - az idelátogatóknak.

 

--------------------------------------------------------------------------------

Hajdúdorogi képek

      

 Térképadatok ©2011 - Használati feltételekHajdúdorog térkép nagyítása >> 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 Hajdúdorog

 

Hungary - Hajdúdorog

 

Ungarn - Hajdúdorog

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szállás regisztráció | Program regisztráció | Impresszum

Látogatottsági adataink: Medián WebAudit, Google Trends

A légifotókat a Civertan Stúdió készítette.

 

© 1989 - 2011 Compalmanach Ltd., Budapest, Hungary 

 

2011. február 14. hétfő 16:12:20 

 

Tartalomjegyzékhez  <<<  Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

1.Máriapócs  -  2.Kegytemplom  -  3.Szolgálatunk  -  4.Emlékképek  -  5.Zarándokok  -  Hajdúdorog 1.  -  H.d. 2.  -  Debrecen 1.  -  D. 2       

--------------------------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAdorog

http://www.hajdudorog.hu/galeria

http://hd.gorogkatolikus.hu/rolunk-a-hajdudorogi-egyhazmegye-tortenete